Révay András: Novákfalva

Velem, kristálytiszta levegőjéről híres, a légzőszervi betegek számára ajánlott aprócska falu Vas megyében. Ezt tudtuk róla eddig. Ám rövidesen ismertebb lesz a mellette épült üdülőtelepről. Itt jött létre ugyanis – leküzdve sok bürokratikus akadályt – Novákfalva.Novákfalvára egyidejűleg több jelző is érvényes. Eredetileg a határon túl élő magyar kisebbség népművészeti faluja lett volna, de a „hatóság" nem engedélyezte. Sok akadályoztatás után sikerült végre felépíteni. Működtetői üdülőfalunak nevezik, de ugyanilyen joggal mondhatnánk iskolafalunak is. Lépten-nyomon a múlt, a magyar történelem emlékeit idézi. Az egészet áthatja a Nagy-Magyarország nosztalgia. A bejáratnál az angyalos nagycímerrel ékesített magyar, a hétszer vágott piros-fehér és a székely zászló fogadja a látogatót. A háttérből a „Magozott cseresznye" együttes Horthy Istvánról szóló dala hallatszik. A bevezető úton Nagy-Magyarország vármegyéinek címerével és a megye rövid, de minden fontos adatot tartalmazó leírásával díszített kopjafák sorakoznak.

Nevezhetnénk a falut arborétumnak is, mert a házak 65 ezer négyzetméter területű, példásan gondozott botanikus kertben állnak. A munka a tulajdonos feleségét dicséri. A növények tövénél kis táblácskákon még a tudományos és a magyar nevük is olvasható. A házak között az utak mentén, kőtalapzaton, cseréptetős kis házacskák védelmében, híres íróink, költőink, fából faragott mellszobra áll. Mindegyikhez komoly kutatást feltételező, igen alapos, részletes életrajz tartozik. Itt séta közben akár az irodalom érettségire is fel lehet készülni! Hasonlóan pontos életrajzok olvashatók a kiállítóterem külső falán, az Aradon kivégzett honvédtábornokok képei alatt.

Végül pedig a művészetek falva elnevezés is jogos lehet. A falu alapító tulajdonosa, Novák Tamás komoly anyagi támogatásával itt művésztelep működik. Május utolsó napján, az éppen itt tartózkodó tizenhat művész alkotásaiból nyílt kiállítás, mely – álláspontjuk szerint – a nyitottságot, a játékot, a munkát és az önmagunkhoz való őszinteséget szimbolizálja. Visszaadva az alkotás és a gondolat szentségét, ez a négyesség jelenti a kulturális megújulást. Sipos Ágnes – Áfonya tükrös, pop-artos jellegű képén mindezek együtt is felfedezhetők. Más munkákon a művészet rejtélye, a sejtelmesség és a titokzatosság vonzza a szemet, de nem hiányzik a vicces, groteszk módon megfogalmazott képi világ, a cizellált humor sem. A képek mellett szürreális alkotások, M. Tóth Zsolt láncfűrésszel fából elnagyoltan megmunkált és később finomra formált szobrai láthatók.

A tornácon festett bútorok, az étteremben erdélyi mintával díszített, gyönyörűen faragott asztalok, székek állnak. A festett is, a faragott is, Kalotaszeg művészeinek munkája. Az étterem mögött félkörben három kemencét építettek, finom ételek sülnek bennük. Körülöttük gerendából ácsolt, rusztikus asztalok köré telepedhetünk. A tornácon, az épület falán az Árpád-házi királyok képei sorakoznak, alattuk szintén ott a rövid életrajz. Jó vitaalap a „magyarság" kérdéséhez. Ha ugyanis egy külföldi anyától származó fiú feleségül vesz egy másik külföldi lányt – és teszik ezt több generáción keresztül – akkor minek minősülhetnek az ő gyermekeik? A királyokkal szemben a tornác oszlopai között, szépen festett képeken az ország fontosabb tájegységeinek népviseleteivel ismerkedhetünk. Aki a tengernyi zöld százféle árnyalatában, a köztük pompázó millió virág színeiben akar gyönyörködni, reggel madárfüttyre szeretne ébredni – itt mindezt megtalálja.

A kétszemélyes házak kényelmesek. Belül egynegyedüket a fürdőszoba foglalja el, a maradék ¾-en a konyha és a vele egy légterű nappali és hálószoba osztozik. Szükség esetén a meleget fafűtéses vaskályha – adná. Már amennyiben a vendégek sikerrel teljesítik a túlélő gyakorlatnak is beillő feladatot: hogyan lehet átnedvesedett hasábfákból – száraz gyújtós nélkül – tüzet rakni? Ott jártunkkor ez sajnos nem mindenkinek sikerült. Az ötlet persze itt is segít. Ha jelentős mennyiségű papír és a portáról beszerzett vegyi gyújtó segítségével mégis fellobbant a láng, utána már lehetett a további tüzeléshez fát szárítani a kályha tetején. Persze csak kellő óvatossággal. Tűzoltó készülék ugyan minden házban van, telefon viszont sehol. Éjszaka a portaszolgálat is szünetel. Ha valakinek segítségre lenne szüksége, a saját mobiltelefonján még hívhat is, csak azután a kiérkezőknek lesz nehéz megmagyarázni, az ötvenöt épület között hol is áll a Csodaszarvas-ház vagy a Cica-ház?

Az üdülőfalu megálmodója, tervezője és tulajdonosa, Novák Tamás szerint viszont itt nem szabad szállodai szolgáltatást elvárni. Ez nem hotel, hanem a régi turistaházakhoz hasonlóan, kulcsos házak sora! Az építkezés a millennium évében kezdődött, de napjainkig tart. A kétszemélyes házak mellett hat és tízszemélyesek is állnak. Ezeket inkább a nagycsaládosok és az iskolák kedvelik. A falu átalakulóban van. Részben üdülőfalu marad, de épül benne természetgyógyász központ és művésztelepként is működik tovább, melyet fejleszteni fognak. Egyrészt nemzetközivé alakul, másrészt pedig helyet kap benne az iparművészet, az ötvös, az ékszerész, az aranyműves. A jövő évben ikonfestő tábort is hirdetnek. Előkészületben van a babamúzeum, ahol az ország népviseleteit mutatják be kétezernél is több babán. Még ebben az évben elkészül viszont a történelmünket ábrázoló, 42 méter hosszú és két méter magas körkép.

Velem gyógyító hatásának hírét az üdülőfalu tovább fogja erősíteni. Novák Tamás képezett természetgyógyász, maga is gyógyít. Bizonyos esetekben már mozgás, testtartás alapján is képes megmondani, kinek milyen problémája van. Tervei szerint ebben a faluban jön majd létre az első hazai természetgyógyász rákközpont, ahol nem csak kizárólag a daganatos betegségekkel fognak foglalkozni. Egy magyar származású, de Ausztriában élő, híres professzor segítségével próbálnak meg a hozzájuk forduló betegeken segíteni. Csontkovács már most is rendszeresen dolgozik az üdülőfaluban.

A környék kirándulási lehetőségekben gazdag. Velemben van az ország legrégebben – 110 éve egyfolytában – működő pálinkafőzője. A falun átfolyó Velem patak különlegessége, hogy ikerpatak, egyes helyeken két párhuzamos mederben folyik, egymás fölött. Nincs híjával történelmi érdekességeknek sem. A II. Világháború végén, három hónapig itt, a hegyoldalban rejtették el a koronát, mielőtt kivitték volna az országból. A helyet most tábla és zászló jelzi. A szemközti dombról Szt. Vid (Vitus) temploma néz le a völgyre, körülötte feltárták a várromokat. Másfél órás gyalogtúrával elérhető. Itt van Magyarország legnagyobb összefüggő szelídgesztenyése, még a rómaiak telepítették. A terület a Soproni borvidékhez tartozik, ennek megfelelően borainak karaktere markáns, savasabb. A csend, a jó levegő, a szép környezet már most is állandóan sok látogatót, kirándulót vonz számuk a jövőben várhatóan növekedni fog.