Alig 10 százaléknyi a kapcsoltan termelt energia

Az elmúlt évek szabályozói döntéseinek hatására az európai dobogós helyezésről az üldözőbolyba esett vissza Magyarország a kapcsoltan termelt villamos energia részarányának tekintetében. Amíg 2010-ben a hőt és villamos energiát párhuzamosan, egyazon tüzelőanyag bázison termelő kapcsolt erőművek részesedése a hazai áramtermelésből elérte a 20,9 százalékot az idei év első félévében az erőmű-leállításoknak köszönhetően a részarány már csak alig 10 százalék.

Az elmúlt évek szabályozói döntéseinek hatására az európai dobogós helyezésről az üldözőbolyba esett vissza Magyarország a kapcsoltan termelt villamos energia részarányának tekintetében. Amíg 2010-ben a hőt és villamos energiát párhuzamosan, egyazon tüzelőanyag bázison termelő kapcsolt erőművek részesedése a hazai áramtermelésből elérte a 20,9 százalékot az idei év első félévében az erőmű-leállításoknak köszönhetően a részarány már csak alig 10 százalék.

Magyarország a korábbi években jelentős előrelépést tett és előkelő pozíciókat ért el Európában a kapcsolt technológia hasznosítása terén. Miközben vannak európai uniós tagállamok, amelyek azért küzdenek, hogy 6-8 éven belül a kogenerációs technológia részesedése az áramtermelésükben elérje a 20 százalékot, hazánk ezt az arányt már 2004-ben teljesítette. 2010-ig a villamosenergia-termelésben a kapcsolt erőművek részesedése folyamatosan 20 százalék fölött volt. A legmagasabb, 21,8 százalékos részarányt 2006-ban érte el az iparág. Az előzetes számítások és előrejelzések alapján idén a kapcsolt erőművek alig 10 százalékban fognak részesedni az ország áramtermeléséből.

„A kiesett termelői kapacitások, főleg amelyeket nem csak ideiglenesen állítottak le a termelők, akár már pár éven belül hiányozhatnak a magyarországi erőművi portfólióból" – emeli ki Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke. A magyar erőműpark átlagos hatásfokánál jelentősen magasabb értékkel üzemelő berendezésekkel pótolni lehetne a hamarosan kiöregedő nagyerőművi kapacitások egy részét, de megfelelő biztonsági tartalékot is jelentenének az egyre növekvő áramimport esetleges visszaesésének kompenzálására.

„Júniusban átlagosan 34 százalék volt az importált áram aránya a hazai felhasználásban. Ez irreálisan magas érték, ennek az esetleges kiesését viszont részben pótolni lehetne a már kiépült kapcsolt kapacitásokkal, már amennyiben ezek elérhetőek lesznek a jövőben" – mutat rá az elnök.

A kogenerációs elven működő, magas hatásfokú erőművi berendezések veszni hagyása más tekintetben is végzetes hiba lenne a szakmai szövetség elnöke szerint. 2015 év végéig kell átültetni a nemzeti jogrendbe az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvét, amely az energiaszektor energiahatékonyságának javításában kiemelt szerepet szán a kogenerációnak. „2004 óta több mint egymilliárd forintot fordítottak a beruházók a kapcsolt energiatermelő berendezések telepítésébe, amennyiben ezt most veszni hagyjuk, ennek az összegnek a többszörösét is ki kellhet majd fizetni az új egységek működésbe állításához" – mutat rá az elnök.

Márpedig a kapcsolt technológiára kiemelten számít az Unió az új szabályozásban. Eszerint a tagországoknak hosszútávra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejlődési irányairól és támogatási elképzeléseiről. A régebbi erőműegységek felújításakor a direktíva kötelezővé tenné a kapcsoltan termelő berendezések felszerelését, míg a 20 MW kapacitásúnál nagyobb új erőműveket lehetőség szerint a helyi hőpiacok közelében kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének. Kiemelkedő rendelkezésként az irányelv tervezete tartalmazza azt a kitételt, miszerint a nagy hatásfokú kogenerációs erőművek számára biztosítani kell a hálózathoz történő hozzáférést és a tranzit során elsőbbséget kell biztosítani a kapcsoltan termelt energia számára.

„Ezeknek az intézkedéseknek a segítségével rendszerszinten is ténylegesen kihasználható lesz a kapcsolt energiatermelés legfontosabb előnye: a magas hatásfok, a nemzeti tervek pedig jövőképet jelenthetnek a termelők számára. A kogenerációs egységek beszerelési kötelezettsége multiplikatív hatást fejt ki a gazdaságra, míg a hálózati hozzáférés elsőbbsége stabilitást jelent az üzemeltetőknek" – foglalja össze Rudolf Viktor. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás átültetése a jelenlegi információk alapján meglehetősen lassan halad.