Növekedési Hitelprogramnál buktató lehet a helytelen KKV-besorolás

Az MNB Növekedési Hitelprogramját kizárólag KKV besorolású társaságok vehetik igénybe. Az ehhez szükséges önminősítés látszólag egyszerű számítással elvégezhető, ám a BDO Magyarország tapasztalatai szerint az érvényes jogi szabályozás főként a kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszonyban álló társaságok számára számos buktatót rejt. Az egyre közelgő augusztus végi hiteligénylési határidő miatt is fontos, hogy minden érintett pályázó tisztában legyen a sikeres hiteligénylést megalapozó megfelelő besorolás szabályairól, amelynek fő elemeit a BDO az alábbiakban összegzi.

Az MNB Növekedési Hitelprogramját kizárólag KKV besorolású társaságok vehetik igénybe. Az ehhez szükséges önminősítés látszólag egyszerű számítással elvégezhető, ám a BDO Magyarország tapasztalatai szerint az érvényes jogi szabályozás főként a kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszonyban álló társaságok számára számos buktatót rejt. Az egyre közelgő augusztus végi hiteligénylési határidő miatt is fontos, hogy minden érintett pályázó tisztában legyen a sikeres hiteligénylést megalapozó megfelelő besorolás szabályairól, amelynek fő elemeit a BDO az alábbiakban összegzi.

A kis és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti önminősítésre korábban szinte kizárólag adózási, vagy pályázati okokból volt szükség, most azonban előtérbe kerülhet a hiteligénylés feltételeinek való megfelelés szempontja is. Emiatt számos olyan vállalkozás is végez önminősítést, amelynek ebben korábban semmilyen gyakorlata nem volt.

A BDO eddigi tapasztalatai szerint kevesen tudják, hogy adataikhoz a partnervállalkozásaik részarányos mutatóit is hozzá kell számítani. Ezek olyan vállalkozások, amelyekben legalább 25 és legfeljebb 50 százalékos mértékű részesedéssel rendelkeznek. 50 százalékos részesedés felett már kapcsolódó vállalkozói viszony állapítható meg. Kapcsolódó vállalkozási viszony esetében pedig a mutatókat nem részarányosan, hanem teljes egészében kell összeadni. Számos esetben figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a mutatók számítása során mérlegfőösszegükhöz, árbevételükhöz és létszámadatukhoz nem csupán a belföldi, hanem a külföldi kapcsolódó vagy partnervállalkozásuk adatait is hozzá kell számítani.

Annak eldöntése, hogy valamely társaság kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak minősül-e, szintén igényel némi jártasságot. A Számviteli törvénnyel szemben ugyanis a KKV törvény alapján nem csupán közvetlenül jöhet létre kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszony, hanem közvetetten, például egy már fennálló kapcsolódó vállalkozási viszonyon keresztül is. Emellett az azonos tulajdonosi kör is kapcsolódó vállalkozói viszonyhoz vezethet.

Az MNB termékfeltétele egyértelműen meghatározza, hogy a hitelt azok a KKV besorolású társaságok vehetik igénybe, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek, illetve pénzügyi intézmény, hitelintézet kapcsolt vállalkozásának. A törvényi szabályozás ugyanakkor azokat a cégeket is kizárja a pályázók közül, amelyekben az állam vagy valamely helyi önkormányzat birtokolja a részesedések legalább 25 százalékát: ezek ugyanis a definíció szerint nem számítanak KKV vállalkozásnak.

A megfelelő kapcsolódó és partnervállalkozási viszony megállapításán túl ugyancsak nehézséget okozhat a minősítés során az úgynevezett „kétéves szabály" alkalmazása, amely alapján valamely vállalkozás csak akkor szerzi meg a KKV szerinti besorolást, ha két egymást követő beszámolási időszak adatai alapján is mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül.

„Az MNB termékfeltételein kívül a vállalkozások arra is számíthatnak, hogy a sikeres hiteligényléshez a folyósító bank további bírálati feltételeinek is meg kell felelniük. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a kiutalt összegeket akkor is vissza kell fizetniük a jegybank számára, ha az ügyfeleik elmaradnak a törlesztéssel – magyarázza dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország Adótanácsadó Kft. tanácsadója. – Emiatt fokozottan fontos, hogy a besorolás ne veszélyeztesse a hiteligénylés sikerét. Célszerű egy, a KKV minősítések készítésében jártas tanácsadó segítségét is igénybe venni, hogy a hiteligénylő tisztában legyen a besorolásával és ne bizonytalanodjon el, ha a bank kérdéseket tesz fel például a tulajdonosi érdekeltségekről."

Az MNB Növekedési Hitelprogramja

Június elsejei indulása óta számos hazai pénzintézet kínálatában megjelent a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram konstrukció, amelynek I. pillére kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás önrészéhez és előfinanszírozásához vehető igénybe. A II. pillér ugyanakkor belföldi hitelintézettől 2013. március 31-ig felvett deviza-, illetve deviza alapú kölcsön kiváltására fordítható.