Agykontroll – Sikeres vezeték nélküli agyközi kommunikáció ember és állat között

Minden egyes nap újabb és újabb felfedezéseket hoz az idegtudomány terén. A DARPA titkos agykontroll programjáról kiszivárogtatott dokumentumok alapján sokakban merülnek fel komoly etikai kérdések, mivel a „BRAIN projekt" (Brain Research through Advancing Innovative Neurotechnologies – Agykutatás Innovatív Idegtudományi módszerek segítségével) komoly előnyökkel járhat a hatalom számára, amennyiben valóban képessé válik az emberi gondolkodás befolyásolására.

Minden egyes nap újabb és újabb felfedezéseket hoz az idegtudomány terén. A DARPA titkos agykontroll programjáról kiszivárogtatott dokumentumok alapján sokakban merülnek fel komoly etikai kérdések, mivel a „BRAIN projekt" (Brain Research through Advancing Innovative Neurotechnologies – Agykutatás Innovatív Idegtudományi módszerek segítségével) komoly előnyökkel járhat a hatalom számára, amennyiben valóban képessé válik az emberi gondolkodás befolyásolására.

A Fox News által megszerzett dokumentumok szerint a szövetségi kormány által indítandó program egy meghatározott, a hatalom számára kívánatos irányba lökné az állampolgárokat. A felállítandó „Viselkedéskutatási csoport" a Fehérházzal, az egészségügyi és mezőgazdasági tárcákkal együttműködve tevékenykedne, derül ki a Maya Shenker, egyetemi professzor, fehérházi tanácsadó által küldött és kiszivárgott e-mailből.

Majd néhány hete értesültünk az ultrahangos porszemimplantátumokkal kapcsolatos kutatások állásáról is, ami közelebb hozza az emberi agy és a gépek közötti vezeték nélküli interfészek kifejlesztését. Azt is megtudtuk, hogy a tudósoknak sikerült hamis emlékeket táplálni az egerek agyába.

Bátran kijelenthetjük, hogy a közvetlen agykontroll kora elérkezett.

A különböző járulékos eszközök irányítása, és ide sorolhatjuk a drónokat is, sikeresnek bizonyult. Mi lehet a következő logikus lépés ezen a nem kívánatos úton?

Például más élőlények irányítása pusztán a gondolataink segítségével?

Az Extreme Tech a következőket írja:

A Harvard kutatói létrehozták az első nem invazív, két agy közötti interfészt (BBI – brain-to-brain interface) egy ember és egy patkány között. Az interfész segítségével az ember képessé vált a patkány farkának gondolataival történő irányítására. Ez az egyik legfontosabb lépés a kettő vagy több ember közötti telepatikus kapcsolat létrehozásához szükséges interfészek kifejlesztésében. Ez még akár jó is lehet barátok vagy családtagok között, de igen aggasztó, ha arra gondolunk, milyen eszközöket adna egy fasiszta diktatúra kezébe.

Érdemes megjegyezni, hogy ennél a technológiánál is az ultrahangé a főszerep. Ugyanerről szól a kiszivárogtatott dokumentum és ugyanezt a módszert alkalmazzák a porszemimplantátumok esetében is.

Az állatot egy fókuszált ultrahangos (FUS) számítógép-agy interfésszel (CBI) látják el. Ez egy viszonylag új technológia, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a patkány agyának egy konkrét területét stimulálják az ultrahangos jelekkel. A FUS legfőbb előnye más agy stimuláns eszközökkel szemben, hogy nem invazív.

Tehát az új távirányításos módszer egyértelmű előrelépést jelent az agykontroll területén. Ott még nem tartanak, hogy egy testrészt, mondjuk az emberi ujjat egy határozott irányba mozdítsanak el, mert ahhoz el kéne jutniuk oda, hogy megértsék, miként működik ennek kódolása az agyban, de azért képesek arra, hogy egyes testrészeket megmozdítsanak.

Sajnos a tudósokból a következő logikus lépéshez szükséges kísérletek elindításához sem hiányzik a szándék:

Következő lépésként a tudósok azon dolgoznak majd, hogy összetettebb gondolatokat is képesek legyen átvinni az ember agyából a patkányéba, mint például az éhség érzetét vagy a szexuális vágyat. Egy bizonyos ponton pedig kénytelen lesznek megfordítani a folyamatot és a FUS CBI eszközöket az emberre helyezni, hogy megvizsgálják, vajon a gondolatátvitel a másik irányba is működik-e.

Ennél nem is lehetne egyértelműbb: az emberek agyának irányítása már rövidtávú célként jelentkezik. Aggályokat pedig kizárólag az alternatív médiában olvashatunk ezekkel a felfedezésekkel kapcsolatban.

A Harvard tanulmány:http://www.plosone.org/article/info:doi/10.1371/journal.pone.0060410

Video: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=VaJjHgyHnEc