Jótékonysági akcióval egybekötött adventi készülődés a szentendrei Skanzenben.
3 perc olvasás.preview.jpg "jótékonysági akcióval egybekötött adventi készülődés a szentendrei skanzenben. 3")
A karácsonyi ünnepkör – amely advent első napjától január 6-ig, vízkeresztig tart – bővelkedik a téli hagyományokban, szokásokban.
A karácsonyi ünnepkör – amely advent első napjától január 6-ig, vízkeresztig tart – bővelkedik a téli hagyományokban, szokásokban.
Ezek elevenednek meg a szentendrei Skanzen adventi hétvégéin, ahol a vásárlásra ösztönző, forralt boroktól és gőzölgő kolbászoktól teli nyüzsgő vásárok helyett, meghitt közös családi együttlétekre: karácsonyi termőág és ajándék készítésére, betlehemezésre, valamint jótékonysági akcióra hívják a család apraja-nagyját.
December 7-8-án és december 14-15-én minden a közös családi, karácsonyi készülődésről szól a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol az ÖKO jegyében kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínálnak elfoglaltságot. Az adventi hétvégéken a szentendrei Skanzen idén először, hagyományteremtő szándékkal indítja útjára az Igazi ünnep legyen a karácsony! elnevezésű adventi gyűjtőakcióját a rászorulókért; a nagycsaládos és az idős emberekért. December 14-ig szeretettel várja a szép állapotban lévő tiszta játékokat, könyveket, ruhákat a Szentendre belvárosában található Skanzen-házba, vagy a múzeum bejárati épületében elhelyezett gyűjtőpontokba, ezzel segítve a Karitász csoport munkáját.
Advent idején a római katolikus templomokban rorátékat, vagy más néven angyalmiséket tartanak hajnalban, ez idő tájt pedig régen falun megjelentek a kántálók, a szentcsalád-járók és a betlehemesek, amelyről az első leírás a 17. századból maradt fenn. A 19-20. századi betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes játéka áll, akik házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal és házról-házra járva énekelnek, bőséget, egészséget és termékenységet „varázsolnak" a házak lakóinak.
Ezt a szép hagyományt eleveníti fel a Lajta Néptáncegyüttes, akinek tagjai december
7-8-án hédervári és kunszigeti betlehemessel, bölcsőcskézéssel, és mendikálással várják az érdeklődőket. Régen falun egyes helyeken a karácsonyi asztalra a Kisjézuska kalácsa édesség került, ami egyszerű fonott, kerekre formált kalácstészta és a végtelenséget szimbolizálja. Ebből kóstolhatnak a látogatók a Hagyományos konyhában, akiket a fűtött kemencék pattogó tüze mellett az ünnepi édességen kívül fahéjas sült alma, és fűszeres gyógytea vár.
Magyarországon az első karácsonyfa-állítás az 1820-as években, Brunszvik Terézhez – az első magyarországi óvoda megalapítójához- és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyjához kötődik. Ez a szokás először csak az arisztokrácia körében terjedt el, viszont az 1840-es évektől már a falusi embereknél is divatossá vált.
A múzeumban a Lajta Néptáncegyüttes tagjai a vendégekkel együtt elkészítik a karácsonyfa elődjét, a termőágat, – a termékenység és az örök élet jelképét – amelyet a látogatók mézeskaláccsal, és maguk által készített szalmacsillaggal, csuhéangyallal, és aranydióval dekorálhatnak.
A december 14-15-i adventi hétvégén téli csemegékkel, gyertyamártással, karácsonyi ajándék és szaloncukor készítésével várják az érdeklődőket.
Lantai József
