Jogszabályváltozások — 2014 Januártól

2014. januártól 5200 nevelőszülő kerül foglalkoztatási jogviszonyba, közülük korábban 3200-nek semmilyen munkaviszonya nem volt.

    Az új, egységes foglalkoztatási jogviszony bevezetése mintegy 13 ezer gyermeket érint közvetve. Az intézkedés, amely nyugdíjjogosultságot is biztosít – a kormányzat várakozásai szerint -, vonzóbbá teszi a nevelőszülői hivatást, ugyanakkor emeli a szakmai színvonalát és az elismertségét.
    A Magyary-program keretében 2014. január 1-jétől egyszerűsödik az örökbefogadás előtti eljárás, és egyszerűbbé válik az örökbefogadás engedélyezése is.
    Ma Magyarországon mintegy 21 500 gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerek és fiatal felnőtt van, és közülük mintegy 8200 kiskorú él gyermek- és lakásotthonban. A kormány célja, hogy közülük mind többen, a 12 évesnél fiatalabb, 2014. január 1. után állami gondoskodásba kerülő gyerekek pedig lehetőleg mindnyájan nevelőszülői vagy örökbefogadó családba kerüljenek.
    A jelenleg gyermekotthonban élő, mintegy 2430 tizenkét év alatti fiatal átkerülése nevelőszülőkhöz fokozatosan, három év alatt történik meg.
    Azoknak a gyermekeknek, akik életkoruk, tartós betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem helyezhetők nevelőszülői családba, a meglévő otthonok korszerűsítésével, családiasabbá tételével – az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával – kívánnak segíteni.

Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz.

    A díjemelés és az új díjkategória bevezetése 18 ezer családot, illetve háztartást érint, és több mint 1,7 milliárd forintot jelent a jövő évi költségvetésben.

    Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat – januártól – azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák.

    Az alanyi jogon járó ápolási díj összege jövőre is nettó 26 550 forint marad. A bruttó díjakból tízszázalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek.

Könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek a január elsején hatályba lépő törvénymódosítás alapján.

    A megváltozott munkaképességű személyek ellátására jelenleg az jogosult, akinek az egészségi állapota 60 százalékos – vagy ennél alacsonyabb – mértékű, és 5 éven belül legalább 1095 napot  – 3 évet – dolgozott úgy, hogy volt társadalombiztosítása. Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap – azaz tíz év – biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás.

    A változtatás értelmében akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövőben egyszeri jutalmak miatt nem fog megszűnni a jogosultság.

    A módosítás kimondja, hogy megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül. Mivel ez kifutó ellátás, az érintettek részesülhetnek a támogatott foglalkoztatásban. Az előterjesztés azt is általánossá teszi, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülők is részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban.

    A jogszabályba egy módosítással az is bekerült, hogy a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességűekről, az akkreditált munkaadókról és a megváltozott munkaképességűek számára felajánlott betöltetlen álláshelyeikről.

bvz \ gkp

MTI 2013. december 30., hétfő 4:25

MTI 2013. december 30., hétfő 4:46