Befejeződött a digitális átállás a több mint százéves debreceni Apolló moziban.
3 perc olvasás
.jpg "befejeződött a digitális átállás a több mint százéves debreceni apolló moziban. 3")
Ünnepélyes keretek között adta át 2014. március 6-án Halász János, az EMMI kultúráért felelős államtitkára a debreceni Apolló mozi felújított „Art" termét, amely sikerrel pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériumának 100 millió forintos keretösszegű, digitális fejlesztésre kiírt pályázatán.
Ünnepélyes keretek között adta át 2014. március 6-án Halász János, az EMMI kultúráért felelős államtitkára a debreceni Apolló mozi felújított „Art" termét, amely sikerrel pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériumának 100 millió forintos keretösszegű, digitális fejlesztésre kiírt pályázatán.
A tárca 2011. és 2013. között 100-100 millió forint összegben írt ki pályázatot az „art" mozik digitális fejlesztésének támogatására, így a három év alatt 25 mozi 29 terme újult meg.
A program folytatódik, illetve be is fejeződik: az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ben újabb 100 millió Ft keretösszegű pályázatot hirdet meg erre a célra.
Debrecenben a most átadott terem, amely Deésy Alfrédnek, az Apolló Filmszínház első igazgatójának nevét viseli, a mozi harmadik digitalizált terme: a tavaly májusban átadott Kisterem és az október végén átadott Nagyterem után az Apolló mozi terem-beruházási munkálatai véget érnek. A két digitális vetítő mellé most csatlakozik egy harmadik is, amely 2K képfelbontású, tűéles képet jelenít meg, a legmodernebb hangrendszer közreműködésével.
Deésy Alfréd színész, filmrendező, forgatókönyvíró 1877-ben, Désen született. Pályáját vándorszínészként kezdte Kolozsvárott, majd Szegeden, Nagyváradon, Budapesten és Debrecenben. 1910-ben az akkor már igen népszerű színészt a Debreceni Zsidó Hitközség akkori elnöke megbízta, hogy a Miklós utca sarkán álló házát építse át mozivá. A Deésy elképzelései szerint felépített mozi 1912. december 25-én kezdte meg működését.
Filmszínész karrierje 1913-ban indult: első filmjében Fedák Sári volt a partnere. Forgatókönyvírással és rendezéssel is foglalkozott. Rendezőként legismertebb játékfilmjei a némafilm korszakában: A tűz, Aphrodité, Leányasszony, Casanova, Az élet királya. 1919-ig alkotó- vagy előadóművészként mintegy negyven filmben működött közre. 1926-1931 között Bécsben is forgatott Afred Kempf Dezsi néven, rangos nemzetközi sikert elérve.
Móricz Zsigmonddal közösen írt forgatókönyvéből 1935-ben immár hangosfilm készült a Nem élhetek muzsikaszó nélkül címmel Jávor Pállal és Gózon Gyulával a főszerepben. További hangosfilm-rendezései: A cigány, Üzenet a Volga partról, Futóhomok. Forgatókönyvíróként jegyzi az Egy pofon, egy csók című filmet, melyben Csortos Gyula utolsó alakítását nyújtotta.
A II. világháború után Deésy már csak epizódszerepekben tűnt fel. 1958-ban érdemes művész díjat kapott. Visszaemlékezései Porondon, deszkán, mozivásznon címmel jelentek meg. Budapesten hunyt el 1961-ben.
Az Apolló Filmszínház „Art" terme 2014. március 6-tól az ő nevét viseli.
„Ki gondolná, hogy az Apolló mozi – a város egyetlen art mozija – csaknem 100 éves? 1912 nyarán kezdték el építeni, miután egy posztókereskedő a testvérével együtt kérvényezte, hogy "mozgófénykép színházat" létesíthessen a mai Miklós és Piac utca sarkán – a mozi decemberben meg is nyílt. Újdonság volt, hogy nem váltó-, hanem egyenáramot használtak. Különlegességnek számított, hogy az első sor több mint 10 méterre volt a színpadtól – hogy tökéletes legyen az illúzió. A mozit a Két férfi és Az ezres bankó című filmekkel nyitották meg."
Lantai József
