„Budapest várhatóan 2020-ra Európa startup centruma lesz”
4 perc olvasás
Hogyan ívelhessen tovább a startup valamint kockázati tőkebefektetés eddigi dinamikája, lehet-e közös küzdőtér a területek valamint a private banking számára, hogyan alakuljon ki hazánkban high-tech, merőben új szemlélettel operáló vállalkozói szektor – erről kaphattak képet, tanácsot és tippet a tavasz legjelentősebb pénzügyi csúcskonferenciának résztvevői. A Venture Capital Summit keretében a szektor legjelesebb hazai és nemzetközi képviselői adtak randevút egymásnak.
Hogyan ívelhessen tovább a startup valamint kockázati tőkebefektetés eddigi dinamikája, lehet-e közös küzdőtér a területek valamint a private banking számára, hogyan alakuljon ki hazánkban high-tech, merőben új szemlélettel operáló vállalkozói szektor – erről kaphattak képet, tanácsot és tippet a tavasz legjelentősebb pénzügyi csúcskonferenciának résztvevői. A Venture Capital Summit keretében a szektor legjelesebb hazai és nemzetközi képviselői adtak randevút egymásnak.
A pénzügyi szektor legkiválóbb szakemberei részvételével zajlott a tavasz egyetlen és legfontosabb szakmai csúcskonferenciája. A Venture Capital Summit-on startup-osok, az állami szektor valamint a private bankig képviselői által prezentál előadássorozat segítségével ismerhették meg a hallgatók a legfrissebb trendeket, hazai és nemzetközi piaci történéseket valamint legjelentősebb és leghasznosabb üzleti stratégiákat. A Venture Capital Summiton résztvevő startup, banki, befektetési felsővezetők, valamint private banking, biztosítási, ügyvédi szektorban tevékenykedő szakemberek elsőként Paolo Cesarini, az Innovation and Risk vezetőjének prezentációját hallgathatták meg. Cesarini azt taglalta, hogyan valósítható meg a kis-, és középvállalkozások rövid, közép-, és hosszú távú fejlesztése akár az esetleges piaci hibák ismeretében is. Az olasz szakember beszélt arról, hogy a vállalatok vezetői hogyan állítsanak fel sikeres stratégiát, hogyan hozzanak profit-orientált döntéseket és hogyan csökkentsék veszteségeiket a minimális szintre.
Az olasz üzletembert Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára követte, aki biztosította a szakma képviselőit a szektor valamint a startup ökoszisztéma állami támogatásáról. Dr. Cséfalvay Zoltán elmondta: a kockázati tőke / GDP tekintetében, Európában első helyezett lett Magyarország 2012-ben.
„A háttér tehát adott, hogy hazánkban új, high-tech vállalkozói szektor alakuljon egy merőben újfajta vállalkozói szemlélettel. A startupok és a kockázati tőkebefektetések támogatásának fontossága elvitathatatlan."
Cséfalvay Zoltán bemutatta a szektor támogatását célzó, jelenleg zajló és közeljövőben megvalósuló központi és Európai Uniós programokat.
„Mind a hazai stabilitás, mind a makrogazdasági adatok és a startup szektor dinamikus fejlődése arra predesztinálja Budapestet, hogy 2020-ra Európa startup centruma legyen.
Dr. Oszkó Péter, az AVEC Csoport vezetője arról beszélt, melyek lehetnek a hazai kockázati tőke infrastruktúra kiépítésének kockázatai és hogyan lehet ezeket kiküszöbölni. Beszélt a startup befektetések lehetséges jövőjéről és esetleges rizikóiról is.
„Mi mindent kell csinálnunk, hogy elkerüljük, hogy az említett befektetések kezdeti boom-jából végül ne kiszáradás legyen."
Oszkó Péter beszélt azokról a területekről, amelyek Magyarország specifikusan jelenthetnek sikerüzleteket startup szempontból és hangsúlyozta a hazai mikrokörnyezet és igények ismeretének fontosságát.
„Nem csak az informatikai lehetőségekben, de más területekben is gondolkodni kell – ilyen például a biotechnológia, a dizájn, a farmakológiat" – emelte ki Oszkó Péter. Ebben pedig egyetértettek Dr. Csuhaj Imrével, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezetőjével.
„A kisvállalkozások számára 2011-ben az Új Széchenyi Terv keretében megnyílt egy új finanszírozási lehetőség: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkebefektetőként közel 100 vállalkozásba fektet be 2015 végéig az ország minden régiójában" – vette át a szót Dr. Csuhaj Imre. „A legfontosabb minden vállalkozás életében a jó management, hiszen jó céget, csak jó, tehetséges, szorgalmas emberek tudnak felépíteni és működtetni. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap operatív szerepet nem vállal a cégek irányításában, feladata a működés monitorozására terjed ki. Az Alap kétéves működése során 37 vállalkozásban szerzett kisebbségi tulajdonrészt, amellyel a legaktívabb hazai tőkebefektetővé vált. A szinte bármilyen felhasználásra elérhető 30-210 millió Ft tőke egy több éve működő, iparágában sikeres vállalkozásnak megfelelő finanszírozás lehet piacának bővítésére."
Az előadássorozat résztvevői a prezentációk után kötetlen beszélgetések keretében oszthatták meg egymással tapasztalataikat, vitathatták meg az őket érdeklő és érintőkérdéseket és bővíthették üzleti kapcsolatrendszerüket.