A fogágybetegség mint az általános betegségek rizikótényezője
5 perc olvasás
A fogágybetegség az emberiség egyik leggyakrabban előforduló bakteriális eredetű, gyulladásos betegsége, amelyet az ún. dentális plakk, a fogak felszínére kitapadó baktérium-kolónia okoz. Az utóbbi évtizedben egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva azt, hogy a fogágygyulladás és bizonyos általános szervezeti betegségek között összefüggés lehet. A fogágygyulladás többek között kapcsolatba hozható az érelmeszesedéssel, rossz keringési adatokkal, a szívinfarktussal, a stroke-kal, és a cukorbetegséggel is.
A fogágybetegség az emberiség egyik leggyakrabban előforduló bakteriális eredetű, gyulladásos betegsége, amelyet az ún. dentális plakk, a fogak felszínére kitapadó baktérium-kolónia okoz. Az utóbbi évtizedben egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva azt, hogy a fogágygyulladás és bizonyos általános szervezeti betegségek között összefüggés lehet. A fogágygyulladás többek között kapcsolatba hozható az érelmeszesedéssel, rossz keringési adatokkal, a szívinfarktussal, a stroke-kal, és a cukorbetegséggel is.
A szájüreg szervezetünk leggazdagabb mikrobaflóráját hordozza, még egészséges körülmények között is. Eddig több mint 700 különböző baktériumot mutattak ki a szájüregben. Ezekkel a baktériumokkal szervezetünk együtt tud élni akkor, ha napi rendszeres fogmosással megakadályozzuk, hogy a nyálban lévő baktériumok a fogak, tömések, vagy a koronák felszínére kitapadjanak, és ott kolóniát alkossanak. A plakkba szerveződött baktériumok egy része bontja a szájüregbe kerülő szénhidrátokat, amely savképződést eredményez, és ez az elsődleges oka a fogszuvasodásnak. Továbbá a baktériumok ugyanúgy fertőzhetik a szöveteket, mint bárhol máshol a szervezetben, és ez a fertőzés ínygyulladáshoz, majd a hosszú ideig fennálló gyulladás fogágybetegséghez vezethet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy pusztul a fogakat rögzítő csont, a fogak idővel meglazulnak, és ha nem kezeljük, ki is hullhatnak. Az ínygyulladás első jele a fogínyvérzés. Sajnos a legtöbb laikus úgy véli, ha fogmosáskor vérzik az ínye, akkor kímélnie kell azt és nem mossa, holott minél kevésbé mossuk, annál nagyobb tömegben szaporodnak fel a baktériumok a plakkban, és annál súlyosabb lesz a gyulladás. Tehát ha vérzik az ínyünk, soha ne gondoljunk azt, hogy a fogak erős súrolása, a vitaminhiány, vagy egyéb betegségek okozzák ezt. Ilyenkor a háttérben mindig a hiányos fogtisztítás áll.
Hogyan tisztítsuk hatékonyan fogainkat?
A fogtisztítás leghatásosabb módja a rendszeres, legalább naponta két alkalommal végzett fogmosás. Azonban nagyon sokat segít, ha napközben is gondoskodunk arról, hogy fogaink tiszták maradjanak. Ennek legcélravezetőbb módszere a cukormentes rágógumi használata. Ez nem csupán tisztítja fogainkat, de egyben fokozza a nyáltermelést, stimulálja a rágóizmokat és kellemes leheletet biztosít.
Az ínygyulladás kezelése
A legkorábbi stádiumban a páciens maga is képes meggyógyítani ínygyulladását, ha megfelelően tisztítja fogait és valamilyen fertőtlenítő szájvizet használ. Ha azonban a plakk már elmeszesedik és fogkővé alakul, akkor már csak szakember – fogorvos, szájhigiénikus – tudja letisztítani a fogakat és meggyógyítani a betegséget. Ha ez időben nem történik meg, a gyulladás tovább terjedve eléri a mélyebb szöveteket, aminek már maradandó következménye is lehet.
A fogágybetegség mint az általános betegségek rizikótényezője
Az utóbbi évtizedben egyre több tudományosan alátámasztott adat látott napvilágot, bizonyítva azt, hogy a fogágygyulladás és bizonyos általános szervezeti betegségek között összefüggés lehet. A fertőzött ínytasakból folyamatosan baktériumok és azok bomlástermékei kerülhetnek a vérkeringésbe rágás, erőteljes fogmosás, fogpiszkáló vagy fogselyem használata során. Súlyos fogágygyulladás mellett olyan nagymértékben kerülnek baktériumok a véráramba, amely már komoly általános gyulladást, érfal károsodást és a távoli szervek betegségét okozhatja. Az elhanyagolt fogazatú egyének között sokkal gyakoribb és súlyosabb az érelmeszesedés, rosszabbak a keringési adatok és gyakrabban fordul elő szívinfarktus vagy stroke. Extrém esetben a vérkeringésbe jutó baktériumok megtapadhatnak a szívbillentyűkön is, olyan életveszélyes szívbelhártya gyulladást okozva, amely legtöbbször csak szívsebészeti beavatkozással orvosolható. A cukorbetegség és a fogágygyulladás közötti kapcsolat is már régen ismert. Cukorbetegek hajlamosak súlyos fogágybetegségre, de maga az elhanyagolt fogágy is rontja a cukorbetegek általános állapotát és nehezíti a normális vércukorszint beállítását.
Ennek fényében egyértelműen kimondható, hogy a jó szájhigiénia és az ép fogazat nem csupán esztétikai érték, de fontos szerepe lehet a szervezet általános egészségi állapotának megőrzésében is. A gondos szájhigiénia érdekében rendszeres, naponta legalább két alkalommal végzett fogmosás ajánlott, napközben pedig háromszor 20 perc (étkezések utáni) cukormentes rágógumi használata a legcélravezetőbb, amely amellett, hogy tisztítja fogainkat, egyúttal fokozza a nyáltermelést, stimulálja a rágóizmokat és kellemes leheletet is biztosít.
Dr. Gera István, Magyar Fogorvosok Egyesülete
