A Békéscsabai Jókai színház a Szigeten
Budapesten a Sziget Fesztivál nulladik napjának néhány eseményéről tájékoztatták a sajtót.
Budapesten a Sziget Fesztivál nulladik napjának néhány eseményéről tájékoztatták a sajtót.
Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) titkárától megtudtul.hogy: először működik együtt a társaság és a Sziget. A színházi szerveződés és a Békéscsabai Jókai Színház két produkciót mutat be a fesztivál közönségének, a Születtem Magyarországon című, Bereményi Géza rendezte Cseh Tamás-emlékestet, valamint a Fekete Péter rendezte La Mancha lovagja című musicalt.
Szép Fruzsina, a Sziget fesztivál programigazgatója kiemelte: a fesztivál mintegy ezer programjának 70 százaléka zenei produkció, 30 százalék pedig egyéb művészeti ágaké
előadások láthatók, éjféltől pedig jazzkoncerteket hallgathat a közönség.
Fekete Péter rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója a Porondszínház kezdeteit felidézve elmondta: a cirkuszi sátor célja, hogy a teátrum produkcióit bemutathassák a kőszínházon kívül is, például fesztiválokon Fekete Péter arról is beszélt, hogy az előadás eredetileg két óra hosszú, de a Szigeten rövidített másfélórás változatot adnak elő. A produkciót a rendező "monumentális képek" sorozataként jellemezte.
A főszereplő Cervantest Cserna Antal alakítja. A színész aki jelen volt a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a La Mancha lovagja népszerű műnek számít, bár sokan közhelyesnek találhatják mondatait Kiemelte hogy a mű nem közhelyeket, hanem örök igazságokat mondat ki a színészekkel, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.
A Man of La Mancha című musicalt 1965-ben mutatták be a Brodway-n, majd eljátszották még kettőezer. Háromszázhuszonnyolc alkalommal. Ez idő alatt öt Tony díjat söpört be, benne a legjobb musical díját is. Maga a mű musicalt játék a játékban szerkezetű, Cervantes meséli el nekünk és cellatársainak a búsképű lovag történetét. A világhírű musicalt 2011-ben tűzte műsorára a Békéscsabai Jókai Színház, Fekete Péter rendezésében. Az eredeti történet az inkvizíció börtönében indul, ebben a produkcióban a tér átalakul egy 50-es évekbeli gyűjtőtáborrá, ahol a fogság, a kegyetlenség, megaláztatás és a kilátástalanság szedi áldozatait. Ide érkezik meg Cervantes, hogy rögtönzött játékával újra hitet és reményt adjon társainak az összefogás, az együtt alkotás jegyében.
Fekete Péter így foglalja össze a sajtóanyagban a művet.. „ Cirkuszsátorba álmodtuk darabunkat, s kerestük, milyen történelmi helyzet illeszkedik egyidejűleg a sátor által körbezárt térhez és a darab helyzetéhez. A kitelepítések időszakát találtuk meg magunknak, ahol sok ember, önhibáján kívül, külső hatalom szorításában került kilátástalan helyzetbe, amikor valóban szükség volt egy különös, bolondos, tiszta megváltóra, aki erőt , de legfőképpen hitet adhatott a kiszolgáltatottaknak. A kitelepítés időszaka párhuzamot is kinál. Másodpercek választanak el bennünket attól, hogy több ezer honfitársunk házatlanul, bőröndjein és összecsomagolt motyóján ülve, az utcán találja magát egy másik hatalom, a pénz, a bankrendszer, a fogyasztói társadalom csapdájától elveszejtve."
.
Szarvas István