A belső várkastély
4 perc olvasás
Új hangszer született e világra és március 28-án került sor első nyilvános megszólaltatására az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. Első megszólalásának ideje és helye nem véletlen: ezen a napon jött világra 500 évvel ezelőtt Ávilában Szent Teréz, aki a terézvárosi plébániatemplom védőszentje, nagy misztikus, a Sarutlan kármelita rend alapítója, Spanyolország patronája.
Új hangszer született e világra és március 28-án került sor első nyilvános megszólaltatására az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban. Első megszólalásának ideje és helye nem véletlen: ezen a napon jött világra 500 évvel ezelőtt Ávilában Szent Teréz, aki a terézvárosi plébániatemplom védőszentje, nagy misztikus, a Sarutlan kármelita rend alapítója, Spanyolország patronája.
A belső várkastély címmel a tiszteletére összeállított misztériumjáték került bemutatásra (ez egyik leghíresebb könyvének a címe) a Szent Efrém Férfikar, a Budapesti Énekes Iskola, Rajk Judit, Mandel Róbert és Mezei János közreműködésével, Bubnó Sarolta, Bubnó Hedvig és Mohai Gábor narrációjával, Bubnó Tamás művészeti irányításával.
A nagy spanyol misztikus szent, a Sarutlan kármelita rend alapítója különös életpályát futott be. Donna Teresa Ahumada nemesi családban nevelkedett az Alba hercegek földjén.
Teréz 18 éves koráig a spanyol nemeslányok szokásos életét élte, házasságra készült, szép volt és cserfes, művelt és jókedvű, végletekig temperamentumos, s a családja legnagyobb megdöbbenésére közölte, hogy kolostorba vonul, mert „nagy tervekre hívta őt az Isten."
A kármelita rendbe vonult be, s 22 évig élte az apácák szokásos életét, ám ez nem elégítette ki, másra, többre vágyott. Nagyon sokat olvasott, imádkozott.
40 évesen úgy érezte, hogy Isten egészen áthatja: „Lehetetlen volt abban kételkednem, hogy Ő bennem van, és én elmerülök Benne. Az, amit addig éltem, az én életem volt. Az pedig, ami ekkor kezdődött, Isten élete bennem." Végleges megtérése után, amelyben belátta addigi tévedését és meglátta, hogy Isten őt „nem az emberekkel, hanem az angyalokkal való társalgásban akarja látni", készségesnek mutatkozott a hívás követésére. Teljes erővel belevetette magát a küzdelembe, hogy a szívét „összhangba hozza" Krisztus szívével.
A kortárs egyház megosztott volt: miszticizmusát sokan az ördögtől valónak vélték, s nagy spanyol teológusok „mentették meg": Keresztes Szent János és Alcantarai Szent Péter, akik kiálltak és hitet tettek mellette.
Életének hátralévő részét a hitben való elmélyülésnek, az Istennel való személyes kapcsolat állandósításának szentelte, s könyvei, írásai mind ez irányba mutatnak. Emellett azonban nagyon tevékeny volt, megalapította a kármeliták sarutlan ágát, s 32, a rend szellemiségét valló kolostort. Könyvei közül kiemelkedik A belső várkastély c. filozofikus mű, amelynek gondolatisága a jelen misztériumjáték alapjául szolgál.
„A misztikum és az egészséges életkedv – ez a kettős, sokak szemében ellenmondásos viselkedés adja a játék felépítését, amely nem konkrét, történelmi időbeli dokumentumjáték, hanem a transzcendencia és a szeretettel teljes életrevalóság kapcsolatát próbálja bemutatni.
Ezért gregorián zene, Bölcs Alfonz cantigák, bizánci himnuszok és kortárs alkotások: Dukay Keresztes Szent János szövegeire írt himnuszai, Bach, Dunstable, Schütz, Victoria remekművei mutatják az utat, amelyek „a belső várkastély" tehát a lelkünk szobáiba vezetnek. Ugyancsak fontos momentuma az előadásnak egy isonos nevű új hangszer, amelyet a világon elsőként Mandel Róbert készít el ez alkalomra, s ő is szólaltatja meg a misztériumjáték kiemelt pontján" – mondta a bemutató előtt Bubnó Tamás a Szent Efrém Férfikar művészeti vezetője.
De honnan is ez a furcsa név: isonos?
Az iszón a görög-bizánci éneklésben nagyon fontos szerepet játszó, hosszan tartó, lassan mozduló, a végtelenséget és a transzcendenciát idéző basszus énekhang, amely zeneileg mindig a dallamhoz simul. (Illetve a dallam őhozzá…) Mandel Róbert és Bubnó Tamás beszélgetése nyomán – amelyet az egyik szentefrémes koncert után folytattak két évvel ezelőtt – vetődött fel a kérdés: vajon a mély férfihangok iszón-éneklése megjeleníthető-e, leképezhető-e egy instrumentumon. Pár héttel utána Mandel telefonon jelezte Bubnónak: fejében kész az a hangszer, ami képes erre, s már nevet is talált neki: isonos.
Ez a furcsa instrumentum, külalakját tekintve is szép és sokat ígér, s hangja is zengő, telt és mégis átható.
Terveik szerint a márciusi bemutatót követően az ország és a szomszédság Szent Terézről elnevezett templomaiban, s remélhetőleg spanyol fordításban Hispánia hozzá kapcsolódó városaiban (Avila, Alba de Tormes, Madrid, Salamanca) is előadásra kerül A belső várkastély.
Lantai József
