Tévesen számolt a börtön és hiányos a törvény. Ez vezetett oda, hogy nem vizsgálták meg időben, hogy egy elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e vagy sem.  A különben életfogytiglani büntetését töltő elítélt Szabó Máté ombudsmanhoz fordult azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításakor nem vették figyelembe az előzetes letartóztatásban töltött időt. 

 

  

Tévesen számolt a börtön és hiányos a törvény. Ez vezetett oda, hogy nem vizsgálták meg időben, hogy egy elítélt feltételes szabadságra bocsátható-e vagy sem.  A különben életfogytiglani büntetését töltő elítélt Szabó Máté ombudsmanhoz fordult azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításakor nem vették figyelembe az előzetes letartóztatásban töltött időt. 

 

  

    A panaszost az életfogytig tartó szabadságvesztéséből feltételes szabadságra bocsátották, de újabb bűncselekményt követett el. A bíróság az újabb feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját öt évre elhalasztotta.

Az országgyűlési biztos megkeresése alapján a Csongrád Megyei Bíróság elnöke úgy foglalt állást, hogy a 2008. január 1-től hatályos Btk. módosítás irányadó a panaszos esetében, vagyis az előzetes letartóztatásban töltött időt be kell számítani az öt éves időtartamba. A Csongrád Megyei Főügyészség eltérő álláspontot képviselt.

Az ombudsman – a Csongrád Megyei Bíróság álláspontjára is tekintettel – úgy foglalt állást, hogy a bv. intézetnek a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk.-módosítás figyelembe vételével kell megállapítania. A bíróság ítéletében ugyanis nem időpontot határoz meg, hanem azt az időtartamot, amelynek el kell telnie a feltételes szabadságról szóló döntés meghozataláig.  

Az országgyűlési biztos megállapította, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön eljárása – a feltételes szabadságra bocsátás időpontjának téves meghatározása miatt – sértette a panaszos személyes szabadsághoz való jogát, ezért kezdeményezte az intézet parancsnokánál, hogy módosítsa a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját.

Az ombudsman álláspontja szerint ugyanakkor a visszásság a törvényi szabályozás hiányára is visszavezethető, hiszen a jogszabályok ilyen alapvető kérdésben nem biztosítanak lehetőséget arra, hogy a bíróság felülbírálja a bv. intézet döntését Szabó Máté ezért javasolta a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy fontolja meg a jogorvoslat lehetőségének megteremtését az elítéltek számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük