Az Accenture vezetési tanácsadó vállalat 2012. április 17-én tájékoztatót tartott a Föld Napja alkalmából. Megjelent Bacsó Tibor, az Accenture ügyvezető igazgatója, Barát Péter közmű-iparág igazgató. A rendezvény az „okos" technológiák kihasználatlan lehetőségeit járta körül, mondván; a világ városainak nagy része elvesztegeti az intelligens megoldásokban rejlő átfogó lehetőségeket, nem azonosítják a meglévő infrastruktúrában és az új digitális eszközökben rejlő összetett értéket. Az „intelligens város" koncepció átfogó módon közelíti meg a problémát, szemben az egyedi, technológia-központú tervekkel, melyek a leggyakoribbak.  Az Accenture-nél vallják; az új megközelítés jelentősen javíthat a városok fenntarthatóságán, élhetőbbé teheti azokat.

 

Az Accenture vezetési tanácsadó vállalat 2012. április 17-én tájékoztatót tartott a Föld Napja alkalmából. Megjelent Bacsó Tibor, az Accenture ügyvezető igazgatója, Barát Péter közmű-iparág igazgató. A rendezvény az „okos" technológiák kihasználatlan lehetőségeit járta körül, mondván; a világ városainak nagy része elvesztegeti az intelligens megoldásokban rejlő átfogó lehetőségeket, nem azonosítják a meglévő infrastruktúrában és az új digitális eszközökben rejlő összetett értéket. Az „intelligens város" koncepció átfogó módon közelíti meg a problémát, szemben az egyedi, technológia-központú tervekkel, melyek a leggyakoribbak.  Az Accenture-nél vallják; az új megközelítés jelentősen javíthat a városok fenntarthatóságán, élhetőbbé teheti azokat.

 

Bacsó Tibor, az Accenture ügyvezető igazgatója elmondta, a jövő becslésekor minden vizsgálódásban egyfajta aggodalom nyilvánul meg, az intelligens városok viszont már a mát jelentik, s derűs képet festenek elénk. Létező megoldásokat, valós alternatívákat jelentenek, különösen Magyarország számára, amivel a feltűnés helyett kitűnhetünk, akár globálisan is. Az intelligens város kialakítása több-szereplős, legfontosabb szerep a városvezetésnek jut, továbbá a városban szolgáltató közműcégeknek, tömegközlekedést nyújtó vállalatoknak, könyvtáraknak, stb., nem utolsó sorban a lakosságnak, amely legyen fogékony minderre és legyen igényes. Ezen szerepkörök feltétel-rendszerét kell összebékíteni, érdek-egyezőséget kell kialakítani, amiben kiki a maga szerepkörének megfelelően megtalálja feladatát és motivációját. A globális kitűnés lehetséges, mivel nem sokan csinálták még meg ezt, de elegen ahhoz, hogy tapasztalatokkal szolgáljanak egy vállalkozó hazai kisváros számára.

 

Barát Péter, az Accenture közmű-iparági igazgatója rámutatott, a szóbanforgó problémákat a fenntarthatóság fogalomkörébe utalhatjuk. Első megközelítésben a környezetszennyezés, az üvegházhatást okozó széndioxid-kibocsátás tűnik fel ilyenkor, de sok más, idevágó gond, többek között az élelmezés hosszú távú gondja is terheli a kormányzatokat, polgárokat.  Jelenleg a lakosság 60%-a városokban él.  Jelenleg a 600 legjelentősebb város adja a világ GDP-jének 60%-át.  2020-ra 5 milliárd ember él majd városokban [1], így a Föld erőforrásainak legnagyobb fogyasztói a városlakók lesznek. Környezetvédelmi szempontból a városoknak határozottabb lépésekre lenne szükségük ahhoz, hogy visszaszoríthassák az üvegházhatású gázkibocsátásukat. Mindeközben maguk a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal néznek szembe és a folyamatosan növekvő szükségletek miatt a városok egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákkal szembesülnek.  

 

Vajon milyen megoldás jöhet szóba, amely egyszerre képes javítani a városi élet minőségét és ösztönözni a fenntarthatósághoz elengedhetetlen váltást a viselkedésben és hozzáállásban?

Az Accenture megvizsgálta, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek elősegítik az un. smart city projektek elterjedését, ill. melyek azok az akadályok, amelyek gátolják az élhetőbb, intelligens városok elterjedését.

 

Mi akadályozza az intelligens városok elterjedését? 
Az Accenture közreműködésével tanulmány készült a városok új közgazdaságának megalapozására   

Információs piacok: a városok új közgazdasága" címmel. [2]  http://www.accenture.com/us-en/Pages/insight-cities-missing-smart-opportunity.aspx?c=mc_prposts_10000009&n=sm_1011

A tanulmány rávilágít azokra az akadályokra, amelyek akadályozzák az intelligens városok elterjedését:

Nincs átfogó keretrendszer, amely megszabná, hogyan lehetne ezt a legjobban csinálni. A városok jó része jelenleg külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti energetikai és infokommunikációs technológiáját, átfogó stratégia és keretprogram nélkül. Ezeknek a technológiai kezdeményezéseknek sokszor nincs egyértelmű, kézzelfogható előnye a fogyasztók és a városlakók számára, maguk a városok sincsenek meggyőződve arról, hogy a beruházások valóban megtérülnek-e társadalmilag és gazdaságilag.  

Barát Péter szerint városaink olyan infrastuktúrával és információs lehetőségekkel rendelkeznek, melyek lehetővé tennék a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését, javíthatnák a városi élet kényelmét és minőségét. Ennek a potenciális lehetőségnek a kiaknázásához azonban a városvezetésnek el kell köteleznie magát és meg kell fogalmaznia társadalmi, környezeti és gazdasági céljait, melyek az „okos" technológiák integráltabb alkalmazásával elérhetővé válhatnak. A „smart", vagy okos jelzővel illetjük azokat a technológiákat, amelyek pl. internetes kommunikációt, levelezést, közösségi portálokon való részvételt tudnak tartósan biztosítani, mint az okos telefonok. Az ilyen szerkezetekre különböző alkalmazásokat írnak. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a smart metering és smart grid, azaz, az intelligens mérés és az intelligens hálózat. A smart metering esetében a fogyasztók otthonában szerelnek fel egy intelligens, kétirányú kommunikációra képes mérőeszközt, amivel a szolgáltató a felhasználó aktivitásáról, a felhasználó pedig a szolgáltató vele kapcsolatos viszonylatáról kaphat információt. Ezek a megoldások már hazánkban is megtalálhatók. A vissz-irányú információk a fogyasztói szokásokat is megváltoztathatják, amennyiben tudatosul a fogyasztókban saját aktuális aktivitásuk eredménye, hatása az elszámolásra, hogy mikor mennyibe kerül a fogyasztás.    
Az intelligens város témakörénél nem csupán technológiáról van szó. A várost a polgári létezés helyszíneként szemléljük, s azt vizsgáljuk, milyen szolgáltatást várhatnak el a polgárok a várostól. Ilyen kérdéskör a mobilitás, a közlekedés, a smart megközelítés közlekedést érintő, probléma-feloldó szerepe. A környezet szempontjából nagy jelentősége van az elektromos autók elterjedésének. A smart megoldás sarokpontja, hogy a városban nagyszámú szenzor telepítésével jussunk adatokhoz a történésekről, s ezen adatok birtokában aktívan beavatkozzunk.  

Az épületek fűtése-hűtése komoly energia-felhasználást jelent a városokban, ezek kezelésére számos megoldás létezik hazánkban is. Az épületek energetikájának mérésére jó külföldi példa New York, ahol már 3.500 épület energetikai viszonyát tartják nyilván, s rövidesen kötelező szabályozási rendszert vezetnek be a 90 ezer négyzetméternél nagyobb területekre az energiafelhasználás optimalizálása végett. Az épületek energia-felhasználásának ismeretében az aktuális beavatkozás tervezhető, kivitelezhető. Kimutatható, hogy a mérésbe vont területeken csökken az energia-felhasználás.

 

A világ városainak nagy része nem ismerte fel, hogy az „intelligens város koncepciót" átfogó módon kell megközelíteni, hogy a lehető legnagyobb előnyöket nyújtsa. Az Accenture nem csupán technológiai oldalról közelít, hanem egységes keretbe foglalja azt a módszert és szempontokat, amelyek hozzásegítenek az intelligens város koncepció megvalósításához, figyelembe véve az alapvető  városi szolgáltatások rendszerét és a meglévő adottságokat, beleértve a víz- és energiaszolgáltatást, a közlekedést, iroda- és lakóépületeket, egészségügyi és közbiztonsági szolgáltatásokat, hulladékkezelést, oktatást, kultúrát, idegenforgalmat és a közigazgatást.
Magyarországon is érdemes a városoknak felmérniük az „intelligens város" koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy ilyen város nem csupán a környezet szennyezését csökkentheti, de magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését ezzel hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez. 

Az infokommunikáció (ICT) segíti az intelligens városok kialakítását.  Azok a városok, amelyek a jelenleg elérhető adat, információs és kommunikációs technológiákat stratégiai megközelítéssel használják;  
hatékonyabb szolgáltatásokat képesek nyújtani a városlakók számára,
nyomon követhetik, hogy a kormányzat milyen előrehaladást ér el a kitűzött célok, pl. a klímaváltozás megakadályozásában,
a meglévő infrastruktúrát a lehető leghatékonyabban képesek kezelni, az új infrastruktúra-beruházásokat  hatékonyabban tudják megtervezni,
a szervezeti silókat áthidalhatják, az egyes szektorok között javíthatják az együttműködést,
innovatív üzleti modelleket alakíthatnak ki, a privát és közszféra összehangolt szolgáltatásokat nyújthat.
Az ICT technológiákkal  2020-ban a magán és közszférában együttesen, globálisan, akár  600 milliárd Euro-t is meg lehet takarítani [3].

London már felfedezte a digitális infrastruktúrában rejlő lehetőségeket, polgárai számára kifejlesztette és ingyenesen elérhetővé tette a Londoni Adattárat [4] ,  azt a hivatalos honlapot, amely számos közérdekű adathoz enged hozzáférést, lehetővé téve innovatív ötletek és alkalmazások kifejlesztését, üzleti vállalkozások létrejöttét.
A stratégiai megközelítés azt kívánja;  tegyük átláthatóvá a megtérülést és a fejlődést!
A városoknak az okos projektek mérésére olyan mutatókat kell meghatározniuk, amelyek könnyen értelmezhetők és le lehet őket fordítani a pénzügyi és nem-pénzügyi értékek nyelvére.  Ezek révén összehasonlíthatóvá válnak az  egyes kezdeményezések és az általuk hordozott értékek, s fény derül rá, hogy a projekt mennyiben járul hozzá az eredetileg kitűzött célok eléréséhez. Mexikóváros esetében pl.  a cél a jobb közbiztonság, a munkahelyek teremtése és az elektromos hálózat megbízhatósága lehet, míg Koppenhága a széndioxid(CO2)-mentes főváros címre törhet 2025-ig.  
Az egységes városi célrendszer, s annak nyomkövető mutatói lehetővé teszik, hogy:
összehasonlítsuk a relatív megtérüléseket, és fontossági sorrendet állítsunk fel a projektek között (például okos mérés vagy útdíj bevezetési projekt),
meghatározzuk a leggazdaságosságosabb méretet és a szükséges technológiai hátteret több projekt egyidejű megvalósítására.

A világ afelé halad, hogy a rendelkezésre álló (közérdekű) adatokat adattárházakban összegyűjtsék, rendezzék és olyan nyílt alkalmazás-hozzáféréseket tegyenek elérhetővé, amelyekkel a magánemberek, a privát- szféra, a programozók új alkalmazásokat, új ötleteket, „információs terméket" tudnak létrehozni. (Pl. az Apple smart-store, a budapesti parkolást-segítő rendszerek.) Teljesen új iparágat indíthat ez be, megmozgatva a szolgáltatók kreatív fantáziáját… Fejleszti mindez az informatikát, s visszahat a városlakókra.  

Az Accenture egyfajta tudás-cserét tesz lehetővé projektjeivel, nem kell mindent újra kitalálni. Részvételével a világban zajló „okos város" projektek más-más célokat tűztek maguk elé, s ezek egymástól különböző alapon valósultak meg.  A smart city kezdeményezések előnyeit és kihívásait jól példázza Amszterdam, ahol jelenleg nagyszabású kezdeményezés van folyamatban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését és az energiahatékonyság javítását szolgáló projektekkel. Ennek célja a városi környezet zöldebbé, tisztábbá és vonzóbbá tétele.[5]

Partnerségre van szükség;  tegyük lehetővé a köz- és magánszektor együttműködését, vonjuk be mindebbe a városlakó polgárokat is, érdekeltté téve őket a változásban!
A hatékony együttműködés előnyei;  
a különböző területek szakértői tanulhatnak egymástól,
reagálni tudnak úgy a városi emberek, mint az ott működő vállalkozások igényeire,
felmérhetik a kockázatokat és előnyöket minden érintett szemszögéből.
 
Mivel a városok befolyásolják bolygónk egészségét, az intelligens város program fontos minden állampolgár számára, lakhelytől függetlenül. Amennyiben a városok készek rá, hogy koncentrált, gazdaságos intézkedésekkel „okos" megoldásokat vezessenek be szolgáltatási rendszerükbe, akkor azt holisztikus stratégiai megközelítéssel kell megalapozniuk.   

 

Az Accenture-ről
Az Accenture vezetési tanácsadással, technológiai szolgáltatásokkal és tevékenységek kiszervezésével foglalkozó világcég, amely több mint 246 ezer főnyi alkalmazottal segíti ügyfeleit több, mint 120 országban.  

A cég a legkülönbözőbb ágazatokban és üzleti folyamatokban halmozott fel átfogó tapasztalatokat, s a világ legsikeresebb vállalkozásai vonatkozásában végzett kutatásai révén vállalatokat és kormányokat segít kiemelkedő teljesítmények elérésében.  Az Accenture  25,5 milliárd USD nettó árbevételt ért el a 2011. augusztus 31-én zárult pénzügyi évben.  

 

www.accenture.hu

[1] http://www.unfpa.org/swp/1996/ch3.htm
[2] A tanulmány a Climate Group, az Arup, az Accenture és a Horizon, University of Nottingham kutatási partnerség keretében jött létre.
[3] The Climate Group and GeSI, SMART 2020: Enabling the low carbon economy in the information age, 2008
[4] http://data.london.gov.uk/
[5] http://www.amsterdamsmartcity.com

 

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük