A fotográfia demokratizálódott

 A harmadik alkalommal fogadja Budapesten a közönséget a Magyar Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállítás! A világszerte 120 városban bemutatott válogatás Magyarországon 2020. szeptember 23-tól október 25-ig tekinthető meg. A gyakran megrázó felvételeket tartalmazó tárlatot idén több kísérő kiállítás egészíti ki.

Az amszterdami székhelyű World Press Photo Foundation már több mint hat évtizede működik független, nonprofit szervezetként. Védi a sajtófotózás elengedhetetlen feltételeit: a szólásszabadságot, az információszabadságot és a sajtószabadságot. Tevékenységéről szólva elmondhatjuk, hogy soha nem volt még ilyen nagy szükség hiteles képekre és történetekre! A kiállítás és a digital storytelling filmek fontos ismeretekkel szolgálnak napjainkról, olyan történeteket vonultatnak fel, amelyek megállásra, átélésre, gondolkodásra és együttérzésre késztetik a nézőt. A látogatók az évről évre megrendezett kiállításon megismerhetnek eseményeket, amelyekre máskülönben nem figyelnének fel.  A benevezett képekről a fotózás neves szakembereiből álló zsűri dönt, amely minden évben új tagokból áll. A zsűritagok függetlenek a World Press Photo Foundationtól, és kizárólag a zsűrinek van beleszólása a díjra méltó fotók kiválasztásába. A rendezők mindent megtettek, hogy a lehetőségek szerint növeljék a látogatók biztonságát, távolságot tudjanak tartani – hívta fel a figyelmet a megnyitó első perceiben Révész Tamás fotóművész, a kiállítás szervezője, aki korábban többszörös zsűritagja és díjazottja is volt a pályázatnak. A kiállítás az előzőekhez képest lényegesen, ezer négyzetméterrel nagyobb területet kapott és képek csak a falakon vannak. Közbülső állványokat nem helyeztek el. Fontos hír még, hogy az idén van első díjas magyar fotográfus, a Németországban élő Horváth Eszter „Környezet” kategóriában nyert. Ő az első magyar fotográfus nő, aki első díjat nyert a World Press Photo hatvanöt éves története során! Jelenleg is az Északi-sark közelében tartózkodik – a járványveszély miatt – nem tudott visszajönni a kiállításra Európába. Lassan kezdünk hozzászokni az online oktatáshoz, előadáshoz, most már megtanultunk online kiállítást is szervezni. Minden képet online kaptunk meg. Minden versenyző elfogadja az etikai kódexet, és minden díjazott kép szigorú ellenőrzési folyamaton megy át, hogy egészen biztosak lehessünk benne, a fotós valóban szemtanúja volt a jelenetnek. Kiderült, talán még soha nem volt olyan erős a környezetvédelmi kategória, mint most, amiben Horváth Eszter nyert. Felvételén egy jegesmedve és bocsa látható a Polarstern kutatóhajó műszereinek közelében. A hajón csaknem 100 kutató dolgozik egész évben. Az expedíció az Északi-sarkvidék éghajlatváltozásának következményeit vizsgálja a Jeges-tenger közepén, itt olvad leggyorsabban bolygónk jégtakarója.  A környezetvédelmi problémák kezelése során más országokban – többek között – olyan adatokra is bukkantak a kutatók, hogy például ma már több tigriskölyök van családoknál, ahol négyhónapos korukig nevelgethetik őket, mint az állatkertekben és a vadonban összesen a világon! A kiállítás 151 felvételt mutat be, ezeket a nemzetközi zsűri 126 ország 4282 fotósának 73996 fotójából válogatta. Az elbírálás szempontjai: a pontos, tisztességes és magával ragadó mondanivaló a világról. Az utazó kiállítást világszerte, ötven ország, mintegy 120 helyszínen több mint négy millióan tekintik meg.

Tóth József (Füles) PÉLDA-képeim című portréfotóinál nemcsak a képek érdekesek. Érdemes felfigyelni a szellemes képaláírásokra is. Az ötlet, hogy a kollégáiról készítsen képeket már 1986-ban, egy reklámfotózás alkalmával felmerült. Eléggé egyedülálló a magyar fotózás történetében, hogy egy fotográfus nyolcvannál is több kollégája előtt tiszteleg képeivel. Én valóban szeretem a kollégáimat – mondta el az alkotó. Mindegyikükben „van valami”. Ezek a képek nagyon személyesek, mert én nem tudok jó portrét csinálni arról, aki nem ismerek. A barátommal, Kónya Kálmánnal még azt is megtehettem, hogy kinéztem a Svábhegen egy fát, megkértem, felmászott rá, és amikor az arra járó gyerekek kérdezték, azt mondtam róla: ő a bölcs bagoly. Kálmán attól kezdve sokáig hordott egy bagoly jelvényt. Ez az arcképcsarnok bemutatja a XX. század második felében, az analóg fotográfia végnapjaiban a szakmában tevékenykedő legfontosabb embereket – hangsúlyozta – a portrégyűjtemény kurátora, Kiscsatári Mariann fotótörténész. A fotótárban rengeteg képet őrzünk és most ide kerültek Tóth József felvételei is.

A sajtóban dolgozók sem tudják ma már nélkülözni a mobiltelefont és éppen ez adta meg a létjogosultságát a Huawei Next-Image Mobilfotó című kiállításának. Híres magazinok a címlapjukon is közöltek már mobiltelefonnal készült fényképeket, amit néhány évvel ezelőtt még el sem tudtunk volna képzelni. A fotográfia demokratizálódott – emelete ki a Mobilfotó kiállítás lényegét Trubek Zsuzsa, a Huawei PR menedzsere. A technológia lehetővé tette, hogy mindannyian, bármikor készíthessünk fényképeket. A fényképészek körében ismert a mondás, hogy mindig az a legjobb eszköz, ami éppen rendelkezésünkre áll, ma pedig szinte már együtt élünk ezekkel a telefonokkal, állandóan a kezünk ügyében vannak. Egyre inkább az önkifejezés eszközévé is válnak. Ezért tehát 2020-ban a mobiltelefonnal készített képek jogosan képezhetik egy ilyen rangos kiállítás önálló részét.  Az amerikai New Jersey-ben dolgozó Keypoint Intelligence egy kutatás során megállapította, hogy tavaly 1,4 trillió (trillió=10¹⁵!) darab fényképet készítettek mobiltelefonnal világszerte. Az is tapasztalható, hogy a vírus hatására a fotózási kedv nem csökkent, inkább növekedett és ezzel az is megváltozott, ahogy a világra tekintünk. Ez lett a Mobilfotó kiállítás vezérgondolata is, megnézni mi változott ebben az évben, hogyan alakult az életünk ezen a nyáron. Miket vittünk magunkkal, milyen lehetőségeink adódtak, amikor a hosszú hónapok bezártsága után a szabadság újra ránk talált, lehetett-e strandolni, betartva a másfél méteres távolságot? Az amatőr és a többszörösen díjazott profi fényképészek képein egyaránt látszik, hogy megtanultunk kicsit másként gondolni a környezetünkre, meglátni a szépet ott, ahol korábban nem fedeztük fel és ebben a „mindig kéznél levő” Huawei telefonok jó szolgálatot tettek.

A kísérő kiállításokon a „Digital Storytelling” verseny külön moziteremben látható díjazottjai mellett Tóth József (Füles) PÉLDA-képeim és a Next-Image Mobilfotó című kiállításokat is láthatja a közönség. A vírushelyzet miatt egy adott időszakban csak korlátozott számú látogató tartózkodhat a kiállítás helyszínén. Emiatt a vásárolt jegyek kizárólag a rajta feltüntetett időpontra érvényesek. Az idősávos beosztásban 1 órán belül folyamatos haladással maximum 150 fő léphet be. A látogatók a jegy felületén megjelenő idősávban érkezzenek a kiállításba, ahol a belépéstől számított javasolt tartózkodási idő 1-1,5 óra. Attól eltérő időpontban nem tudnak belépni a kiállítás területére.