A gazdaság és az étkezési utalványok: miért éri meg a Pénzügynek a melegétel utalványt adómentes adását engedélyezni?

1. 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet öt éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

1. 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média, Vélemény és Piackutató Intézet öt éve végez évi rendszerességgel vizsgálatot az étkezési utalványok gazdasági, társadalmi hatásairól az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából.

Az elmúlt években a hideg utalvány használata csökkenést mutat, a versenyszférában 2003-ban 2,1 millió fő, 2007-ben pedig 1,8 millió fő kapott ilyen juttatást. A meleg utalvány juttatásban viszont jelentős növekedés valósult meg : 2003-ban 300 ezer, 2007-ben pedig már 570 ezer fő volt az érintett létszám. Az étkezési utalványok kedvezményezetteinek száma összességében alig változott.

2.	3.
4.	5.
6.	7.
8.	9.
10.	11.
12.	13.
14.	15.

A versenyszféra munkáltatói 2007. év elején dolgozóik 58%-át részesítették hideg és 18%-át meleg étkezési utalványban. A meleg étkezési utalvány jelenleg a bruttó átlagkeresetek 6,4%-át éri el, ezzel a középmezőnyben helyezkedik el az EU-ra vonatkozó nemzetközi összehasonlításban.

16.A meleg ebéd fogyasztása munkanapokon is erős igényként fogalmazódik meg a lakosság körében (ezt válaszolta 75%-uk). Ténylegesen a munkavállalók 65%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, s közülük is csak 32% teszi ezt munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A munkahelyen dolgozó alkalmazottak 18%-ának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, 66%-ának annak környékén a munkaadók szerint. A munkavállalók bevallása szerint ennél kedvezőbb a meleg ebéd fogyasztásához szükséges az infrastrukturális ellátás (50, ill. 79%). A meleg ételt kiszállító cégek szolgáltatásai is egyre szélesebb körben elérhetőek.

17.Az étkezési utalvány fajtájának megválasztása, az érintett kör kijelölése alapvetően – 67%-ban – a munkáltató kezében van. A tulajdonosok és a menedzsment többségében a hideg étkezési utalványok biztosítását preferálja, s ebben találkozik döntésük a munkavállalók többségének kívánságával. Fontos tapasztalat, hogy az étkezési utalványokkal kapcsolatos szokásokon egyértelműen a gyakorlat képes változtatni, de más (anyagi jellegű) motivációk is lehetnek. Külön vizsgálva a hideg és a meleg utalványokat kapó foglalkoztatottakat, az látható, hogy mindkét tábor a neki juttatott fajtát tartja kívánatosabbnak és fontosabbnak. A meleg utalványban részesülők mindössze 10%-a térne vissza szívesen a hideg jegy alkalmazására. A hideg utalványban részesülők 48%-a viszont szívesen váltana melegre.

18.Az étkezési utalványt elfogadó vendéglátóhelyek 75%-a 2003-2007 között döntött az étkezési utalvány elfogadásáról. Az érintett vendéglátók közel 80%-a szerint megéri jeggyel foglalkozni. Az étkezési utalványokat elfogadó vendéglátóhelyek 47%-a hajlandó gépi beruházásokra, fejlesztésre, de az építési jellegű beruházásoktól, az étterem bővítésétől meglehetősen elzárkóznak. Leginkább új főállású munkaerő felvételére hajlandóak az érdekeltek (73%-uk). Ez a konstrukció is hozzájárult ahhoz, hogy 2002-2006 között az étkezési utalványok elfogadásában érdekelt vendéglátóipari szakágazatok alkalmazottainak száma 12,7%-kal emelkedett.

A kutatás során a válaszolók számára felkínált hipotetikus étkezési jegy érték-emelkedési eset (5.500-11.000 forintos hideg-meleg arány), továbbá a GKI által vizsgált más variációk (5.000-11.000; 5.000-11.500; 5.000-12.000) számszerű eredményei azt mutatták, hogy az ÁFA bevételek többlete és a bér közterhek elmaradása lényegében kiegyenlíti egymást. A nyereségadó ágon képződő kiesés annál kisebb, minél alacsonyabb az étkezési utalványok értékének tömege.

A hideg utalványok további értéknövelése nem igazán indokolható, a melegre való áttérést a párhuzamos növelés kevésbé segíti. A GKI Zrt a becslések eredményeit értékelve azt javasolja, hogy 2008-ban a hideg étkezési utalványok értéke maradjon változatlan (5.000 forint), illetve a meleg esetében 11.000 forintra történő emelésére kerüljön sor. A vizsgált változatok közül ezen konstrukció esetén a legalacsonyabb az összes költségvetési bevétel kiesés. Így 10,5 milliárd forint kiesés keletkezik egy olyan elvi helyzethez képest, mintha a konstrukció nem létezne. Ugyanakkor csak 300-350 millió forint lenne e változat mellett a 2007-hez képest újonnan keletkező költségvetési teher.