A kínzás és embertelen bánásmód ellen a büntetés-végrehajtásban – az ombudsman közös fellépést sürget

Az egykori szegedi CsillagbörtönElőzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezd a büntetés-végrehajtási intézményekben, a katonai ügyészséget az eset kivizsgálására kéri fel, egyeztetést kezdeményez a Büntetés végrehajtás Országos Parancsnokával, jogvédő szervezetekkel és egyházakkal az ombudsman azután, hogy hírek szerint alapos a gyanú: a börtön személyzetének bántalmazása következtében halt meg egy fogvatartott.

Az egykori szegedi CsillagbörtönElőzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezd a büntetés-végrehajtási intézményekben, a katonai ügyészséget az eset kivizsgálására kéri fel, egyeztetést kezdeményez a Büntetés végrehajtás Országos Parancsnokával, jogvédő szervezetekkel és egyházakkal az ombudsman azután, hogy hírek szerint alapos a gyanú: a börtön személyzetének bántalmazása következtében halt meg egy fogvatartott.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az esettel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki és figyelmeztetett: a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem érintheti a fogvatartottak alapvető szabadságjogainak, így emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését. A demokratikus jogelvek és jogállamiság megköveteli, hogy a szabadságvesztés végrehajtása humánus, oktató-nevelő, a társadalomba visszavezető jellegű legyen. Ezzel szemben gyanús halálesetek utalnak arra, hogy Magyarország börtöneiben elterjedt az erőszak a fogvatartottak között és a büntetés-végrehajtási személyzet bizonyos csoportjainál is, ami ellen a jogállami ellenőrzés részeként a lehető leghatározottabban fel kell lépni.

Szabó Máté a húszéves jogállam szégyenének nevezte a börtön falain belüli erőszakot, és főként a büntetés-végrehajtásban dolgozók visszaélésszerű fizikai és pszichikai erőszakát egy olyan országban, ahol a 20. században különböző diktatúrák börtöneiben százezreket kínoztak, aláztak meg, tettek földönfutóvá vagy gyilkoltak meg. Ez alól nem ad felmentést az sem, hogy a demokratikus jogállam nem mindig érvényesíti jogelveit a börtönökben, ahogyan azt az Egyesült Államok iraki beavatkozását követően az Abu Graib börtönben a kínzások, az embertelen bánásmód esetei mutatták.

Magyarország – szemben például Lengyelországgal és Szlovéniával – még nem fogadta el az ENSZ kínzással és a megalázó bánásmóddal szembeni egyezményének opcionális kiegészítését. Ez az opcionális kiegészítés független nemzeti ellenőrző mechanizmus felállítását és jelentések készítését, vizsgálatok elvégzését írja elő főként a büntetés-végrehajtásban, de minden bentlakásos, szabadságkorlátozó intézményben is, mint a pszichiátriai intézet, a menekülttábor, a nevelőotthon és az idősotthon.

Az ombudsman 2007-ben többször felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy az opcionális protokoll elfogadására készülve szükséges volna előkészíteni az ilyen független ellenőrző mechanizmus bevezetését, amelyben – több Uniós tagállam gyakorlatának megfelelően – az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az ombudsman is szerepet vállalna. A Külügyminisztérium elvi egyetértését fejezte ki, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól az országgyűlési biztos nem kapott világos választ.