A kisvállalkozásokat érintő uniós jogalkotás egy hosszú folyamat végéhez érkezett, amely felismerte, hogy az uniós gazdaság gerincét képező kkv-k megsegítése és támogatása érdekében világos és egyértelmű jogszabályok kellenek. Az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk, miközben ők biztosítják a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát.

 

 

A kisvállalkozásokat érintő uniós jogalkotás egy hosszú folyamat végéhez érkezett, amely felismerte, hogy az uniós gazdaság gerincét képező kkv-k megsegítése és támogatása érdekében világos és egyértelmű jogszabályok kellenek. Az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk, miközben ők biztosítják a magánszektor munkahelyeinek kétharmadát.

 

Jóllehet az Európai Unió hosszú évek óta próbálta kompenzálni ezt a súlyos egyenlőtlenséget, illetve tett politikai lépéseket a kkv-k támogatása érdekében, az európai kkv-k súlya és ereje alulmarad a nagyvállalatokéinak – mondta Herczog Edit, amikor az Európai Parlament elfogadta plenáris ülésén a képviselő kisvállalkozói törvénycsomagról szóló jelentését.

A Bizottság tavaly júniusban bejelentett, kkv-kat segítő intézkedéscsomagja filozófiaváltást jelentett az Európai Unióban. Célja, hogy tagállami és szövetségi szinten is eltávolítsa a fekvőrendőröket a kisvállalkozások uniós piacra jutása elől. Mint az európai parlamenti kkv-jelentés előadója, én a siker kulcsát a versenyképességben látom! Ennek biztosítására világos és működőképes normatív kereteket kell létrehozni: csökkenteni kell az adminisztratív terheket, javítani kell a piachoz való hozzáférést, támogatni kell az innovációt, a kutatás-fejlesztést; határozott intézkedéseket kell tenni a hamisítványok és egyéb, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozására és a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére, valamint támogatni kell a kkv-k piacra jutását – hangsúlyozta a szocialista politikus.

Herczog Edit felszólalásában külön kiemelte, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kkv-k fő finanszírozási forrását Európában továbbra is a hitelek jelentik. A pénzintézetek kockázatérzékenységének növekedése azonban egyre több vállalat számára nehezíti meg az ezekhez való hozzáférést. A bankok a gazdasági helyzet bizonytalanságára hivatkozva visszatartják a hitelkihelyezést, a kis- és középvállalkozások vezetői pedig arra panaszkodnak, hogy források hiányában vállalkozások ezrei és munkahelyek tízezrei kerülnek veszélybe. A szocialista EP képviselő szerint a rendszer likviditását elősegítő pénznek a gazdaságban a helye, nem pedig a bankszéfekben. Ezért az egyik legfontosabb lépés, hogy a bankok mielőbb megkezdjék a gazdaság élénkítését.

A kisvállalkozások helyzete egyben az európai szolidaritás próbája is: megmutatja, hogy Európa képes kockázatközösséget vállalni az eurózónán kívüli tagállamokkal is. A döntően az euróövezet stabilizálását célzó lépések könnyen pénzügyi vákuumot idézhetnek elő Közép-Kelet-Európában. A jelen helyzetben tehát arra kell kérnem az európai döntéshozókat és a bankszektor képviselőit: ne hagyják, hogy létrejöjjön a kétsebességes Európa, mert a térség leszakadása katasztrofális gazdasági következményekkel járhat! – zárta hozzászólását Herczog Edit.

(MSZP)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük