A kisvágóhidakra vonatkozó könnyítések lépnek hatályba augusztus 1-jén – támogatják az őshonos állatokat tenyésztőket

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítése érdekében enyhít a vágópontok szabályozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 1-jén hatályba lépő rendelete – tudatta a szaktárca közleményben az MTI-vel vasárnap.

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítése érdekében enyhít a vágópontok szabályozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 1-jén hatályba lépő rendelete – tudatta a szaktárca közleményben az MTI-vel vasárnap.

    A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete, amely felemeli a vágóponton levágható állatok számát, megduplázza a beszállítási távolságot, és szabályozza a baromfi vágópontokat is.

    A jogszabály szerint egy vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250 ezer baromfifélét lehet levágni. A beszállítási távolság az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak meg kell felelniük az EU-jogszabályoknak, ám bizonyos élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítések alkalmazhatók.

    A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt.

    Magyarország uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU előírásait. Az augusztus 1-jén hatályba lépő rendelet célja, hogy könnyítései révén elősegítse a kis kapacitással dolgozó vágóhidak vállalkozási tevékenységét.

    A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével, és kapcsolódik a tavaly júliusi kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megsegítését célozta – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye.

 Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM-rendeletmódosítás – hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

    Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a szaktárca emlékeztet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését. Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni.
    A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása azt célozza, hogy ezentúl évente lehessen kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Így például az, akinek 2010. január 1-jén még nem volt a rendelet előírásai szerint tartott állata,  jogosulttá válik a támogatási kérelem benyújtására.
    Az érdekelt gazdák a 2011. január 1-jétől kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, formanyomtatványon, írott formában adhatják be kérelmeiket az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez – ismerteti a VM.

bja \ guz

MTI 2011. július 31., vasárnap 10:28

MTI 2011. július 31., vasárnap 11:22