Az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete történeti jogutódjaként a Magyar Könyvtárosok Egyesülete az egyik legrégebben működő civil szervezet. Mintegy kétezer fős egyéni tagsága és 60 fős testületi tagsága területi és szakterületi szervezetekben működik, szervezeti és központi tevékenységek során valósítja meg az egyesület célkitűzéseit.

 

Az 1935-ben megalakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete történeti jogutódjaként a Magyar Könyvtárosok Egyesülete az egyik legrégebben működő civil szervezet. Mintegy kétezer fős egyéni tagsága és 60 fős testületi tagsága területi és szakterületi szervezetekben működik, szervezeti és központi tevékenységek során valósítja meg az egyesület célkitűzéseit. Ezek közül elsőként kell megemlíteni a könyvtárosok társadalomban betöltött szerepének erősítését. Ezt a célt szolgálják a szervezetek, a szekciók programjai csakúgy, mint az elnökség által szervezett rendezvények, amelyek közül kiemelkedik az évenkénti rendszerességgel megtartott vándorgyűlés. Az egyesület további fontos célja a könyvtáros hivatás legmagasabb szakmai és erkölcsi színvonalra emelése, ennek érdekében az MKE folyamatosan szerepet vállal a magyar könyvtárügy stratégiai irányainak kijelölésében, jövőképének alakításában.

Ez évi vándorgyűlésünk témájának és egyben fő címének megválasztása „A könyvtárak örök reneszánsza" két szempontból is indokolt, aktualitása kézenfekvő. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete egyrészt vándorgyűlésé­vel tiszteleg a reneszánsz előtt, melynek eszmevilágából a humanitás-elv etikai kódexünknek és intézményeinknek is töretlenül vallott sajátossága. Másrészt a cím határozottan utal a reneszánsz fogalom „megújulás" jelentésére is. A címben foglalt állítás nem kevesebb, mint az, hogy a könyvtárak a történelem folyamán, a Mátyás Corvináitól a 21. századi tudásközpontokig teljesítették missziójukat, a kor változásait követő igényeknek megfelelően, a megújulás képességét – mondhatnánk – ab ovo magukban hordva. A háromnapos rendezvény alatt átfogó és hangsúlyos elemzést kap a 21. század kreatív társadalmának könyvtára, mely könyvtárban a szellemi örökség, a reneszánsz koráról beszélve például a Corvinák megőrzése épp oly fontos, mint a modernkori, minőségileg megújult könyvtári szolgáltatások permanens fejlesztése, a hozzáférések sokoldalú biztosítása. A könyvtárak ma sem tesznek mást, mint örök reneszánszukat élve, az újabb és újabb kihívásoknak megfelelve látják el társadalmilag szükséges feladatukat.

A plenáris üléshez kapcsolódó 8 szekcióprogramban, az elméleti előadások és viták, a gyakorlatot bemutató prezentációk a tanulási képesség kialakításának illetve megőrzésének könyvtári eszközrendszerét vizsgálják. Megvitatják, hogy a különböző típusú, funkciójú könyvtárak milyen elvárás-rendszerrel szembesülnek a hazai demográfiai trendek ismeretében, továbbá mit tesznek, tehetnek és tehetnének közszolgálati jellegük megerősítése, valóságos közösségi tereik megőrzése érdekében, miközben a virtuális térben is teljesítik feladataikat. A szakmai kiállításon a könyvtáraknak szolgáltató cégek és vállalkozások mutatják be termékeiket és legújabb fejlesztéseiket.

„A könyvtárosok és könyvtárlátogatók nélkül nincs igazi értéke a milliós támogatásoknak" – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 40. Vándorgyűlésének megnyitóján, Szombathelyen. A háromnapos rendezvény alatt átfogó és hangsúlyos elemzést kap a 21. század kreatív társadalmának könyvtára.

„A modern világról sokat és sokféleképpen beszélnek. Szerintem a modern világ elsősorban az információról és a tudásról szól, és arról, hogyan szerzi meg ezeket az ember: van, aki könyvekből jut hozzá, mások pedig fájlokból" – mondta beszédében Hiller István.

Megállapítását adatokkal is alátámasztotta: a magyar könyvtárakban 2001 és 2007 között átlagosan 29%-kal nőtt a regisztrált olvasók száma, 14%-kal a könyvtárhasználatok, s több mint 9-szeresére a távhasználók száma.

„Az, hogy a könyvtárak 62%-ában van számítógép és 59%-ában Internet, inkább azt mutatja: ebben az irányban további fejlesztések szükségesek. Mindent el fogunk követni, hogy 2013-ra 100 százalékosak legyenek ezek a számok" – tette hozzá a miniszter.

Hiller István a könyvtárosok vándorgyűlésén beszámolt arról is: a közelmúltban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatot hirdetett az „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér" cím elnyerésére. A maximális igényelhető összeg pályázónként eléri a 200 ezer eurót (majdnem 46 millió forint). Szintén európai uniós forrásokat lehet elnyerni a TIOP keretén belül a könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastrukturális fejlesztésére. A támogatás tervezett keretösszege 2008-ban 1,394 milliárd forint, három évre összesen 3, 8 milliárd forint.

A miniszter szerint ezek a pályázatok is segítenek megteremteni annak a lehetőségét, hogy az embereknek legyen hol találkozniuk, beszélgetniük, információkat szerezniük: „De a milliók mit sem érnek az ember nélkül, a hozzáértés és a könyvtárosokra jellemző sajátos emocionális viszony nélkül."

 

FITZ JÓZSEF – KÖNYVDÍJ

AZ ÉV KÖNYVE A KÖNYVTÁRAKBAN

Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2008. július 24-én, Szombathelyen a Könyvtárosok 40. Vándorgyűlésén átadta a Fitz József – könyvdíjat. Ezzel a díjjal a könyvtárosok szavazatai alapján azokat a könyveket jutalmazzák, amelyek az elmúlt időszak könyvtári gyarapodásának keresett, várt, értékes kötetei voltak.

A Fitz József – könyvdíjat a Művelődési Minisztérium létesítette a Magyar Könyvtárosok Egyesületének közreműködésével 1988-ban.

A díj névadója Fitz József (Brassó, 1888-Budapest, 1964) jeles könyv- és nyomdász-történész, könyvtártudományi író. 1930 és '33 között újjászervezte a pécsi egyetemi könyvtárat, 1933-tól 1945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Tudományos munkásságát nyugdíjba vonulása után haláláig folytatta. Ismertebb művei: Hess András, a budai ősnyomdász (Bp.1931), A könyv és a könyvtárak története (Bp.1951), A magyar könyv története 1711-ig (Bp.1959-67).

Húsz év alatt megközelítőleg 100 díjazott könyvet tartunk számon, ezekben sok az összefoglaló jellegű kézikönyv és album. A nemzeti önismeretet szolgáló művek – amelyek egy előző korszak mulasztásait pótolják – uralják az első néhány esztendő jegyzékét.

A Fitz-díjak alapján kirajzolódik a magyar könyvkiadás élmezőnye – könyvtáros szemmel.

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöksége és a felkért szervezetek (MKE Olvasószolgálati, Társadalomtudományi, Gyermekkönyvtáros Szekciója, valamint a Bács-Kiskun és Pest megyei Szervezet) szavazatainak összesítése alapján a múlt év legjobbnak tartott könyvei közül az alábbi öt könyvet jutalmazzák:

1.  RUBICON Kiadó (Bp.) Romsits Ignác A 20. sz. képes történelme: Magyarország története-világtörténet

2.  KOSSUTH Kiadó (Bp.) Bihari Zoltán, Csorba Gábor és Heltai Miklós: Magyarország emlőseinek atlasza

3.  ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR (Zalaegerszeg) Hermann Róbert-Molnár András: Saját utamat jártam: Batthyány Lajos miniszterelnök 1807-1849

4.  HELIKON Kiadó (Bp.) A világ tizenkét tételben. Versolvasókönyv gyermekeknek (szerk. Falcsik Mari)

5.  ATTRAKTOR Kiadó (Bp.) Gyenge Zoltán: Kierkegaard élete és filozófiája: a Kierkegaard-könyvtár teljes katalógusával

Fitz – díjazottak 2000-től

2000

Gergely Anikó: Magyar kóstoló (Vince Kiadó)

Kalandozás a keresztény művészet világában (Atheneum Kiadó)

Nagy képes millenniumi hadtörténet (Aquila Kiadó)

Pannonhalma: a hegyen épült város (Magyar Könyvklub-Pannonhalmi Apátság)

Vámos Miklós: Apák könyve (Ab ovo)

2001

Magyar történelmi városok (szerk. Karádi Ilona Magyar Könyvklub)

Bús János-Szabó Péter: Béke poraikra (Varietas 93 Kft.)

Magyar építészet sorozat: Gótika és kora reneszánsz (Buzás Gergely, Kossuth Kiadó)

Esti tündérmesék (összeállította Boldizsár Ildikó, Novella Kiadó)

Faludy György: Latin költészet (Glória Kiadó)

2002

Kincsek a nemzeti könyvtárból     

( Monok István-Hapák József-Kiss Ilona) Magyar Könyvklub

Száraz Miklós György: Magyarország csodái  Magyar Könyvklub

Szabó Magda: Für Elise Európa Kiadó

Gall, Antony: Kós Károly műhelye   Mundus Kiadó

Papp János: Hang – ember – hang   Vince Kiadó

Bölcsics Márta-Csordás Lajos: Budapesti Krúdy-kalauz  Helikon Kiadó

2003

Koltai Magdolna:

Képmutogatók: a fotográfiai látás kultúrtörténete  Magyar Fotográfiai Múzeum

Könyvtárosok kézikönyve 5. kötete  Osiris Kiadó

Mednyánszky: Kiállítás az MNG-ben  Kossuth Kiadó

Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen  Magvető Kiadó

Walker, Alan: Liszt Ferenc   Editio Musica

 

 

2004

Kalotás Zsolt: Nemzeti parkok Magyarországon. Természet és táj Alexandra Kiadó

Kányádi Sándor: Zümmögő Holnap Kiadó

Képes magyar zenetörténet (szerk. Kárpáti János) Rózsavölgyi és Társa Kiadó

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás Osiris Kiadó

Laubier, Guillaume de – Bosser, Jacques: A világ legszebb könyvtárai Korona Könyvkiadó

2005

Világirodalom (főszerkesztő: Pál József) Akadémiai Kiadó Rt.

Magyar művelődéstörténeti lexikon Balassi Kiadó

Reich Károly (album) Szerkesztette: Kratochwill Mimi Nap Kiadó

Barbier, Frédéric: A könyv története (ford. Balázs Péter) Osiris

Deák Zita-Kárász Lilla: Minden dolgok kezdete A születés kultúrtörténete Magyarországon a XVI-XX. században            Századvég Kiadó

2006

ALEXANDRA Kiadó (Pécs): Faludy György: A pokol tornácán és Karoton c. köteteiért,

BLENDE BT (Debrecen): Gáborjáni Szabó Botond – Hapák József: A Debreceni Református Kollégium kincsei

CORVINA Kiadót Sisa József: A magyar klasszicizmus c. kötetéért

KORONA Kiadó az OSZK-val közösen kiadott – Monok István – Buda Attila: A magyar bibliofília képeskönyve

KOSSUTH Kiadó (a Tekintet Alapítvánnyal közösen) Rózsa György: Magyar elsők és a Krónika 1956 (főszerkesztője Izsák Lajos) c. köteteiért. (Az utóbbi kiadvány a Tekintet Alapítvánnyal közösen készült.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük