A közös múlt hadtörténeti emlékei – válogatás a Török Hadtörténeti Múzeum kincseiből.
Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy
A fenti címmel nyílt kiállítás 2009, július 15-én a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállító termeiben. A kiállítást Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy nyitotta meg és az eseményt jelenlétével megtisztelte Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetasszonya.
Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy
A fenti címmel nyílt kiállítás 2009, július 15-én a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiállító termeiben. A kiállítást Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy nyitotta meg és az eseményt jelenlétével megtisztelte Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetasszonya.
Az esemény keretében korhű ruhákba öltözött rövid harci bemutatót is megtekinthettünk.
Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetasszonyaA török hódoltság Magyarországon a magyar történelemnek az az időszaka, amikor az ország nagy része oszmán-török megszállás alatt volt. A korszak nagyjából egybeesik azzal az idővel, amikor Buda török kézen volt (1541-1686). A XVI. század elején az oszmán Birodalom felszámolta Magyarország déli, bánságokból kialakított védelmi vonalát, 1521-ben elesett Nándorfehérvár, megszállták a Szerémséget és gyakorlatilag védtelenné váltak az ország belső vidékei. Az 1526-os mohácsi csata után egy ideig még csatlósként kezeltek bennünket, majd 1541-ben I. Szulejmán elérkezettnek látta az időt a hódításra és Buda elfoglalásával a birodalom részéve tette az ország közepét. Kialakították a budai helytartóságot, s a következő években Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád és Nógrád birtokbavételével megszilárdították hatalmukat. A további terjeszkedésnek az 1683-as bécsi vereség vetett végett, s ez Magyarország keresztény felszabadításához vezetett. A török hódoltság kora maradandóan meghatározta Magyarország későbbi sorsát.
Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy megnyitó beszédében nem a hadtörténeti kronologikus eseményekről ejtett szót, hanem az ember az embertelenségben aspektusból közelíttette meg a témát. Az oszmán-török és magyar együttélés néhány napjainkban is üzenet értékű epizódját villantotta fel. Többek között a lőfegyverzet, ruházat és felszerelés meglehetős hasonlóságot mutat, számos török eredetű szavunk van, sőt a mai háztartásunkban is vannak olyan dolgok, amikről nem is gondolnánk, hogy a török időkből származnak pl. a töltött káposzta vagy a paradicsom mártásos töltött paprika, a kávézás szintén köztudottan török szokás volt és a hadtörténelem területére kalandozva be kell vallanunk, hogy a páncéling és a csizma szintén tőlük ered és még számtalan dolgot lehetne felsorolni. Sok rokonság van a kultúrában, tudományban, hadászatban.
Oya Tuzcuoglu a Török Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetasszonya válaszbeszédében a magyar török kulturális kapcsolatok újabb jelentős eseményének minősítette a kiállítást, ami lehetőséget nyújt a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésére és elmélyítésére. A törökök és a magyarok közötti kapcsolat a XVI. században jött létre és az azóta eltelt évszázadok során tartós barátsággá alakult át. A történelem igazolja, hogy a felemelkedés útjára kerül minden olyan nemzet, amely képes a múlt kellemetlen emlékein túltenni magát.
A kiállítás szinte felöleli a török hadtörténelem egészét, a Buda elfoglalását követő csaknem 150 évet. Olyan műtárgyak kerülnek bemutatásra, mint Nagy Szulejmán szultán szablyája, Enver pasa ruhája, vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A tárlat törzsanyagát válogatott keleti díszfegyverek és iparművészeti remekek
alkotják, ugyanakkor a török fél értékes magyar anyaggal is kedveskedett a múzeumnak. Ezek között megtalálhatóak a 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyverek és első világháborús eszközök is, emlékeztetvén arra, hogy az egykori ellenfeleink a 20. században már szövetségesünkként harcoltak. A kiállítás igazi látványossága az a két janicsár harcos alakja, akik korhű viseletben és fegyverzetben várják a látogatókat, eszünkbe juttatva a középkori oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatát.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A kiállítás helyszíne a Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4
Köszönet Maderspach Krisztina szakmai segítségéért.
Kép és szöveg: Lantai József