„A kultúrák közti párbeszéd éve”: Moszkva – Berlin – Budapest képzőművészetben és zenében

A moszkvai Magyar Kulturális Központ idei kortárs képzőművészeti kiállításait „A kultúrák közti párbeszéd éve" jegyében rendezi; ennek keretében nyílt meg 2008. március 4-én Köves Éva Moszkva – Berlin – Budapest c. tárlata. Köves Éva nemcsak a magyar művészetben van jelen több, mint húsz éve, hanem külföldön is, Moszkvába pedig egyenesen „hazaérkezett": a művész az orosz fővárosban született, és az orosz művészet formavilága továbbra is „második anyanyelve".

A moszkvai Magyar Kulturális Központ idei kortárs képzőművészeti kiállításait „A kultúrák közti párbeszéd éve" jegyében rendezi; ennek keretében nyílt meg 2008. március 4-én Köves Éva Moszkva – Berlin – Budapest c. tárlata. Köves Éva nemcsak a magyar művészetben van jelen több, mint húsz éve, hanem külföldön is, Moszkvába pedig egyenesen „hazaérkezett": a művész az orosz fővárosban született, és az orosz művészet formavilága továbbra is „második anyanyelve".

Nem meglepő hát, hogy az orosz közönség megkülönböztetett figyelemmel fogadta kifejezetten az erre a bemutatóra készített installációját. Leonyid Bazsanov, az Állami Kortárs Művészeti Központ művészeti vezetője, megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Köves Éva művészete „távol áll a radikális konceptualizmustól, aktualizmustól és a formalizmustól is. Bár jelen van műveiben a hiperrealizmus, a szürrealizmus, az újrealizmus, nem áll be a „main stream" egyik ágába sem, teljesen egyéni stílust művel, végig önmaga marad. A tárlaton csak egyetlen ciklusát mutatja be, amely három városhoz kapcsolódik: s bár mindhárom „városblokk" ugyanazon vegyes technikával, a fotográfia és a festészet eszközeit ötvöző montázstechnikával készült, a három városkép három egészen különböző megközelítést mutat. Semmiképpen nem úti élmények lenyomata, nem turista képsor áll előttünk, hanem belső átélés, intellektuális és kulturális reflexió kiváltotta műalkotások. A Moszkvai csendélet-installáció például a város szinte sokk-szerű kulturális konfliktusát vetíti ki: a visszafogott formanyelv mögött ott van a régi és az új orosz kultúra ütközése, a tradíció vonzásának és tagadásának kettősége, és még számtalan vizuális összefüggés és jelentés, amelyek aktív párbeszédre hívják a nézőt."

A nagyszámú közönségből többen azonnal szót is kértek, a művészt a megnyitó után gratulálók sokasága vette körül. A kiállítás szervesen illeszkedik a moszkvai Magyar Kulturális Központ azon törekvéseihez is, hogy a magyar kortársművészetet a moszkvai rendkívül dinamikus művészeti élet részévé tegye: nem véletlen, hogy az utóbbi 2-3 évben a Magyar Kulturális Központot a moszkvai kortárs művészeti szcéna egyik népszerű színtereként, illetve közvetítőjeként tartják számon.

Ivan SzokolovImmár szokássá vált a Központban az is, hogy a képzőművészeti kiállítás megnyitóját koncert követi: ezúttal Ivan Szokolov zongoraművész, a Csajkovszkij konzervatórium tanára adott fantasztikus koncertet a Tükörteremben. Tematikájában a kiállításhoz kapcsolódva, orosz, német és magyar zeneszerzők, Szkrjabin, Bach, Kodály, Bartók műveit játszotta. Választását nem csak „földrajzi" szempont diktálta, hanem a zeneszerzők egymás közötti dialógusának iránya, amiről a művész élvezetes mikroelőadásokat rögtönzött, teljesen új megvilágításba helyezve az orosz-német-magyar művészi egymásra hatásról alkotott képet.

A moszkvai Magyar Kulturális Központ kortársművészeti sorozata a hónap második felében Nyizsnyij Novgorodban, a Volga mentén folytatódik magyarországi roma művészek bemutatkozásával, majd El Kazovszkij moszkvai nagy bemutatója követi áprilisban.