2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A libanoni pátriárka a közel-keleti keresztények tragikus helyzetéről

4 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/73828"><img class="image image-preview" src="/files/images/rai.JPG" border="0" alt="Bechara Boutros Raï bíboros" title="Bechara Boutros Raï bíboros" width="116" height="170" /></a><span style="width: 114px" class="caption"><strong>Bechara Boutros Raï bíboros</strong></span></span>Az antióchiai maroniták pátriárkája, Bechara Boutros Raï bíboros gyakori vendége a Vatikáni Rádiónak, melynek sok évvel ezelőtt az arab nyelvű műsorát is vezette. Ezúttal a francia programnak adott interjút, amelyben így jellemezte Közel-Kelet tragikus helyzetét: „A közel-keleti háborúért a keresztények fizetik a legnagyobb árat."

bechara boutros raï bíborosBechara Boutros Raï bíborosAz antióchiai maroniták pátriárkája, Bechara Boutros Raï bíboros gyakori vendége a Vatikáni Rádiónak, melynek sok évvel ezelőtt az arab nyelvű műsorát is vezette. Ezúttal a francia programnak adott interjút, amelyben így jellemezte Közel-Kelet tragikus helyzetét: „A közel-keleti háborúért a keresztények fizetik a legnagyobb árat."

bechara boutros raï bíborosBechara Boutros Raï bíborosAz antióchiai maroniták pátriárkája, Bechara Boutros Raï bíboros gyakori vendége a Vatikáni Rádiónak, melynek sok évvel ezelőtt az arab nyelvű műsorát is vezette. Ezúttal a francia programnak adott interjút, amelyben így jellemezte Közel-Kelet tragikus helyzetét: „A közel-keleti háborúért a keresztények fizetik a legnagyobb árat."

Mindannak, ami a Közel-Keleten történik, legyen az Egyiptom, Szíria vagy Irak, vagyis az ott zajló háborúknak két szempontja van. Irakban és Szíriában a muzulmánok szunnita és síita irányzata között dúl a harc. Egyiptomban a fundamentalisták – köztük a Muzulmán Testvériség – és a mérsékelt muzulmánok vívják a háborút. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, ám ezeket a háborúkat nemcsak keleti, hanem egyes nyugati országok is melengetik. (A két irányzat közötti ellentétek Mohamed próféta örökségének eltérő magyarázatából származnak. A síita irányzat a szigorúbb.)

„Mi keresztények 1400 éve élünk ezen a területen a muzulmánok között, és századokon át elvittük ezekbe az országokba a keresztény emberi, morális értékeket, a pluralitást és a modernséget. A mi jelenlétünknek köszönhető, hogy a mindennapi életben az arab országokban a muzulmán világban egyfajta mérsékelt szellem honosodott meg. Ma ezzel ellentétben azt látjuk, hogy mindaz, amit felépítettünk 14 évszázad alatt, teljesen romba dőlt. Ezzel párhuzamosan a keresztényeken hajtják be a szunniták és síiták, illetve Egyiptomban a mérsékeltek és a fundamentalisták között zajló háború kártéteményét. Ott, ahol a káosz uralkodik, vagy konfliktusok robbannak ki, mindig a keresztényeket teszik meg bűnbakká. Ugyanakkor tudjuk, hogy Egyiptomban a Muzulmán Testvériség támadta meg a kopt templomokat és híveket. Hasonló dolgok történnek Irakban és Szíriában. Bizonyos muzulmán csoportok, maguk sem tudják pontosan miért, a keresztények elleni támadásban vezetik le indulataikat. Az arab világban élő keresztények semmi mást nem kérnek, csak azt, hogy biztonságban és stabilitásban élhessenek."

Bechara Raï bíboros, maronita pátriárka az egyiptomi helyzettel kapcsolatban még a következőket mondta: a Muzulmán Testvériség tagjai azt állítják, hogy azért támadják a keresztényeket, mert nyíltan támogatták Morsi elnök leváltását. Valójában a keresztények magatartása az egész arab világban az, hogy tiszteljék az intézményeket, azt az országot, amelyben élnek, annak hatóságait és alkotmányát. Mindenki előtt világos, hogy a Muzulmán Testvériség egy év alatt számos lépést tett hátrafelé abban az irányban, hogy bevezesse az iszlám törvényt, míg az egyiptomi nép reformokat és demokráciát kér. A nyugati világ – ahogy az már lenni szokott – dollár milliókat adott a Muzulmán Testvériségnek, hogy meg tudja szerezni a hatalmat. Amikor ez megtörtént, elkezdte alkalmazni a shariját, az iszlám törvényt. Nyilvánvaló, hogy a keresztények ezt ellenzik. A keresztények megreformált, demokratikus Egyiptomot akarnak, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat. Mindig lojálisak az állam és az intézmények iránt – fejtette ki a libanoni maronita pátriárka.

„A napi események megértése tükrében nyilvánvaló, hogy tervet készítenek arra, hogy politikai és gazdasági érdekek miatt lerombolják az arab világot. Emellett létezik olyan terv is, hogy még jobban kiélezzék a szunnita és a síita muzulmánok közötti kapcsolatot. A terv tehát létezik, és ez a terv a Közel-Kelet elpusztítására irányul. Sajnos ez a politika külföldről érkezik. Én magam már két alkalommal tájékoztattam írásban a Szentatyát arról, hogy mi történik itt, és elmondtam a tényleges valóságot. Sajnos az arab világ elpusztítása a cél. Aki pedig első helyen mindezért fizet, azok a keresztények. Irakban másfél millió keresztényből elveszett egy millió, a nemzetközi közösség totális hallgatásától kísérve" – e szavakkal zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Bechara Boutros Raï bíboros.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.