A lift

Képzeljük el világunkat lift nélkül. Ugye, hogy nem lehet? Az egész lift-ügynek kezdete és okozója  Arhkimédész (Kr. e. 287-212), aki többek között megalkotta az emelőtörvényt. Heuréka! Hogy honnan tudjuk? Hát Vitruvius ókori könyvéből. A neves római építésszel Dan Brown „A Da Vinci-kód" című könyvében találkozhattunk. Az egész bonyolult történet a Vitruvius tanulmánnyal kezdődik.

Képzeljük el világunkat lift nélkül. Ugye, hogy nem lehet? Az egész lift-ügynek kezdete és okozója  Arhkimédész (Kr. e. 287-212), aki többek között megalkotta az emelőtörvényt. Heuréka! Hogy honnan tudjuk? Hát Vitruvius ókori könyvéből. A neves római építésszel Dan Brown „A Da Vinci-kód" című könyvében találkozhattunk. Az egész bonyolult történet a Vitruvius tanulmánnyal kezdődik.

   Az ókori találmány gyakorlati hasznosítására hosszú időt kellett várni az emberiségnek. A XVII. században angol és francia palotákban építettek felvonót. Mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin, orosz mérnök 1793-ban a szentpétervári Téli Palotában csavarorsó mozgatású felvonót épített. Két angol építész, Decimus Burton és Joshua Hormer 1823-ban Londonban „emelő szobát" helyezett üzembe. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására.

   Kevés olyan felvonó működik Magyarországon, ahol nem találjuk az Otis nevet. 1852-ben Elisha Otis, amerikai mérnök feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. 1857-ben szerelték fel az első, hidraulikus elven működő Otis felvonót New Yorkban, a Broadway 488. sz. házba. Az Otis által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonógyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót Werner von Siemens építette 1880-ban Németországban. Később megoldották a felvonók ajtajának biztonságos nyitását és zárását biztosító szerkezetet, majd egy olyan mechanizmust, amely működés közben a felvonó összes emeleten lévő ajtaját zárva tartja.

   Képzeljük el a világunkat lift nélkül. Nem lennének lakótelepek, a kórházakban ölbe vinnék műtőbe a beteget. Hogy mennének fel a turisták az Eiffel-torony, vagy Dubajban a  160 emeletes Kalifa-torony tetejére?

    Lift sokféle van, az 50 kg-os étellifttől a 3 tonnás teherliftig. Budapesti minisztériumok, hivatalok nagy részében páternoszter működik. Ez ám a lift! Egymáshoz kapcsolódó kabinokból áll, állandóan működik, bárhol be lehet szállni és ki lehet lépni belőle, nem igaz hogy veszélyes. A padláson és a pincében  átfordul. Technikai megoldása bravúros. Neve a latin nyelvű Miatyánk kezdőszavaiból (Pater noster) származik. Az állandóan pergetett rózsafüzér szemeknél egy speciális gyöngy jelzi, melyik pontjánál következik a Miatyánk. A felvonó ennek az analógiájára kapta a nevét. A páternoszterek a XX..század első felében voltak különösen népszerűek a középületekben, mert az akkori közönséges felvonóknál gyorsabban, több embert tudtak szállítani. A gyorsliftek korában már nem építenek páternosztert.

Láng Róbert