A Magyar Tudományos Akadémia Kollégiumának állásfoglalása a közoktatás jelentőségéről, helyzetéről és a fejlesztéséhez szükséges teendőkről

A Magyar Tudományos Akadémia Kollégiumának állásfoglalása a közoktatás jelentőségéről, helyzetéről és a fejlesztéséhez szükséges teendőkről

„Csaknem lehetetlennek tartom, hogy most, midőn a népnevelés ügye a közfigyelmet magára vonta, valaki azon összeköttetést nem látná át, melyben ezen ügy anyagi jólétünkkel, a polgári szabadsággal, sőt az ország biztonságával áll.”
(Eötvös József, 1870)

A magyar iskola több mint ezer éves intézmény, egyidős a magyar állammal. A Magyar Tudományos Akadémia alapítása óta a nemzet jövőjét meghatározó szerepet tulajdonít a közoktatásnak, a tudásalapú társadalom felépítésének. A mai rendkívüli válsághelyzet súlyos kockázatokat hordoz magában, de esélyt is kínál egy régóta várt fordulatra, amely a hazai közoktatást hosszú távú fejlődési pályára állíthatja. E nélkül a sürgető fordulat nélkül elvész az esélye annak, hogy közoktatásunk betöltse feladatát, azaz olyan állampolgárokat neveljen, akik eligazodnak modern világunkban, megállják helyüket a 21. század munkaerőpiacán, képesek önállóan gondolkodni és véleményt alkotni, etikus döntéseket hozni, alkalmasak az önképzésre, az életen át való tanulásra, ugyanakkor felelősséget éreznek szűkebb és tágabb közösségük iránt.

Az oktatás biztosítja a nemzet legértékesebb erőforrását
„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – írta Széchenyi a Hitelben. A fiatalok felkészítése az önálló életre, hivatásra, valamint a társadalom és a gazdaság életében való tevékeny részvételre, elkötelezése az egyetemes humanista értékek és a magyar nemzet iránt, a tehetségek felfedezése és kibontakoztatása, a lemaradók felzárkóztatása főként a családban és az iskolában valósulhat meg. Ami ezeken a színtereken a megfelelő időben elmarad, az nem, vagy csak nagy egyéni és társadalmi ráfordítással, jelentős veszteséggel és konfliktusok árán pótolható. Sikeres családpolitika sem létezhet sikeres oktatáspolitika nélkül, és egy sikeres nemzetpolitikának mindkettő alapeleme.

A közoktatási rendszer egészét meritokratikus elveknek kell jellemezniük, ahol kezdettől fogva világos, hogy a tehetség és a kemény munka az előmenetel, a személyes ambíciók és az egzisztenciális igények teljesülésének feltétele. A közoktatás színvonala meghatározza az ország hosszú távú alkalmazkodóképességét és sikerességét, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak, ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket, továbbá el tudja érni azokat a célokat, amelyeket maga elé tűz. Az oktatási rendszer fejlesztése egyszerre morális kötelesség és gazdasági racionalitás.

A jelenlegi helyzet nem tartható fenn
Kiváló oktatási rendszer nélkül nem tudunk lépést tartani térségünk országaival, még kevésbé valósulhat meg a felzárkózás a fejlett nyugati vagy az ugrásszerűen fejlődő távol-keleti országokhoz. Mindez fejlett, hatékony, esélyegyenlőséget biztosító és hosszú távon stabil közoktatási rendszert, erre épülő, a motivált pedagógusok képzését is biztosító felsőoktatást és a neveléstudományra is kiterjedő tudós- és innovátorképzést feltételez. A rendelkezésre álló hiteles adatok, nemzetközi összehasonlítások, független szakmai értékelések szerint jelenleg egyik felsorolt területen sem kielégítő a teljesítményünk. Ezt évek óta jelzik a szakemberek, szakmai szervezetek, maga a Magyar Tudományos Akadémia is.

A problémák egy része orvosolható a közoktatás költségvetésének jelentős bővítésével, mindenekelőtt a tanári bérek azonnali megemelésével. Ezzel kapcsolatban közzé is tette első állásfoglalását az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága, amelyet a közoktatás helyzetét elemző további állásfoglalások követnek majd.

Vonzóvá kell tenni a pedagógusi életpályát! Hosszú távra biztosítani kell a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését, és az intézményrendszer működésének anyagi feltételeit. Megfelelő minőségbiztosítás, tudományos kutatási háttér és szakmai képzés mellett kellő mértékű személyes, intézményi és igazgatási autonómiát kell biztosítani a közoktatásban, amely teret ad a tanári kreativitásnak. Széles körű összefogással politikai prioritást, társadalmi támogatást és kiemelt megbecsülést kell adni a pedagógusoknak és a közoktatásnak.

Elkötelezettség, párbeszéd, új közoktatási koncepció szükséges
A válsághelyzetet – minden résztvevő bevonásával – őszintén feltáró és értékelő, a közös jövőképet felvázoló, annak eléréséhez kapcsolódó feladatokat, teendőket és felelősöket meghatározó, a nemzet emberi erőforrás-gazdálkodására vonatkozó új „társadalmi szerződésre” van szükség. Ebben meg kell határozni a közoktatás helyét, szerepét a 21. század kihívásaira választ adó magyar nemzetstratégiában. A közoktatásunk iránti társadalmi bizalom megrendülése nehezen orvosolható csapást mérhet az ország további fejlődésére.

Az oktatásügyet, ahogy azt az MTA 189. Közgyűlése 2018-ban is kinyilvánította, az Akadémia a magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon, az oktatás ügyének felkarolásához és szakmai támogatásához az MTA eddig is igyekezett minden segítséget megadni, és erre most is kész.

Változás kell ahhoz, hogy a közoktatás helyzete kedvező irányt vegyen. A Magyar Tudományos Akadémia szorgalmazza ennek a változásnak az elindítását. Kérjük a Kormányt, hogy ebben – a szakmai szervezetekkel együttműködve – vállaljon vezető szerepet.

Budapest, 2022. október 13.

A Magyar Tudományos Akadémia Vezetői Kollégiuma