A MÁV Szimfonikusok Zenében utaznak 2013-ban is
5 perc olvasás
A MÁV Szimfonikus Zenekar hamarosan új honlappal jelentkezik, korszerűbb design-nal és felhasználói felülettel. A honlapon közönségük és természetesen olvasóink továbbra is tájékozódhatnak majd koncertjeikről, fellépőikről, és a zenekar legfrissebb híreiről. Addig is rövid ízelítő a 2013. januári koncertprogramból.
A MÁV Szimfonikus Zenekar hamarosan új honlappal jelentkezik, korszerűbb design-nal és felhasználói felülettel. A honlapon közönségük és természetesen olvasóink továbbra is tájékozódhatnak majd koncertjeikről, fellépőikről, és a zenekar legfrissebb híreiről. Addig is rövid ízelítő a 2013. januári koncertprogramból.
2013.január 12. 10:00. Unokák és nagyszülők hangversenyei – Magyar Nemzeti Múzeum
Muzsikáló könyvek – A romantika nagy írói: Victor Hugo, Lord George Byron
H.Berlioz: A kalóz – nyitány
F.Mendelssohn-Bartholdy: Ruy Blas – nyitány
Liszt F.: Mazeppa – szimfonikus költemény
Vezényel: Teddy Abrams
A romantika fogalmát mindenki ismeri: egy holdfényes este, egy különlegesen szép táj élményét nevezzük így. Az irodalomban a 19. század a romantika kora, az emberi egyéniség tisztelete, a távoli tájak és a hősi múltból vett témák jellemzik a romantikus műveket. Két nagy írót emelünk ki a korból.
Az egyik Lord George Byron (1788-1824), akinek élete is olyan, akár egy romantikus regény. Angol arisztokrata családból származott, de nagy szegénységben nőtt fel, majd egy váratlan örökség révén hirtelen gazdag lett. Féktelen, vad természetű ember volt, sokat utazott és hihetetlen kalandok estek meg vele. 1823-ban csatlakozott a görögök szabadságharcához a törökök ellen, ott is halt meg, az akkor még gyógyíthatatlan maláriában.
A másik nagy író francia, Victor Hugo (1802-1885). Verseket, drámákat és regényeket írt. Minden művében az emberségért, a szegények és megalázottak védelmében emelt szót. Mindkettejük művei nagy hatással voltak a kortárs zeneszerzőkre, egész sor művük nyomán komponáltak híres zeneműveket. Byron nyomán készült Liszt két híres szimfonikus költeménye, a Tasso és a Mazeppa, Manfred című művéből Schumann és Csajkovszkij írt zenét. Korinthosz ostroma című drámájából Rossini, A két Foscari című műből Verdi írt operát. Victor Hugo A párizsi Notre-Dame és A nyomorultak című regénye nyomán számos film és musical készült, az ő drámái nyomán írta Verdi Ernani és Rigoletto című operáit.
A hangverseny műsorán a két nagy író művei ihletésére komponált zenekari darabok szerepelnek.
2013.január 18. 19:00. Olasz Kultúrintézet
W. Schuman: Amerikai Ünnepi Nyitány
E. Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16
A. Borodin: II. szimfónia
Vezényel: Jurij Janko
Közreműködik: Shiran Wang – zongora
A hangverseny szereplői és műsora a nemzetek színes kaleidoszkópját mutatja: kínai zongoraművésznő, ukrán karmester, a műsorban pedig egy-egy amerikai, norvég és orosz zeneszerző műve.
Jurij Janko Ukrajna egyik legjelentősebb városában, Harkovban a Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója, mind hazájában, mind a nemzetközi színtéren elismert karmester.
Shiran Wang Pekingből származik, nagyon fiatal, de már az egész világot bejárta és nagy sikereket aratott, ‚a zongora hercegnőjének" nevezik.
William Schuman (l9l0-1992) az Amerikai Egyesült Államok neves zeneszerzői közé tartozik. A koncerten felhangzó művét 1939-ben komponálta, Serge Koussevitzky felkérésére, a Bostoni Szimfonikus Zenekar New York-i vendégfellépésének nyitószámaként. A mű nem ünnepet ábrázol, hanem ünnepi alkalomra készült, kezdete azonban nagyon amerikai módon
egy egészen hétköznapi emléket ragad meg a szerző gyermekkorából.
Edvard Grieg, a norvégok nagy zeneszerzője jól ismerte Liszt Ferencet és saját bevallása szerint sokat tanult tőle. Zongoraversenyében valóban felismerhető Liszt hatása, elsősorban a zongora kezelési módjában. A mű témája és az azt körülvevő atmoszféra azonban jellegzetesen északi.
Alekszandr Borogyin Csajkovszkij, Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov kortársa volt, a népi ihletésű zenét pártoló Ötök nevű zeneszerzői csoport tagja. Elsősorban operája, az Igor herceg révén lett híres, de nagyon kedvelt hangversenydarab az Olasz kultúrintézetben felcsendülő II. szimfóniája is. Igazi orosz zene, mind programját, mind hangzását tekintve.
2013.január 23. 19:30. Bartók Béla hangversenyterem – Csajkovszkij-est
Polonéz az Anyegin című operából
Változatok egy rokokó témára, op. 33
IV. F-moll szimfónia, op. 36
Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro
Közreműködik: Várdai István – gordonka
Nem férhet hozzá kétség, hogy Csajkovszkij, a nagy orosz zeneszerző ma is a hangversenylátogatók egyik kedvence. Zenéje romantikus, mély érzelmeket, szenvedélyeket fejez ki, amelyek akkor is magukkal ragadják a hallgatót, ha már jól ismeri ezeket a műveket. Az orosz nemzeti opera műfaját megteremtő Glinka után Csajkovszkij volt az, aki az európai hagyományokat ötvözte az eredeti orosz zenei elemekkel. Első sikeres operája a Puskin elbeszélő költeménye nyomán komponált Anyegin. Ennek egyik társasági jelenetében csendül fel a híres Polonéz, a lengyel eredetű, de jellegzetesen orosz tánc. A régi korok európai zenéjéhez való kötődés ihlette a Rokokó variációkat is, amelyben az emberi hanghoz legjobban hasonlító hangszer, a gordonka hol éneklő, hol táncos, hol pedig virtuóz játékát élvezhetjük.
A IV. szimfónia Csajkovszkij rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott, jellegzetesen orosz, nagyon személyes hangú és ezért egyik legnépszerűbb műve. Kobayashi Ken-Ichiro csaknem 40 évvel ezelőtt lopta be magát a magyar közönség szívébe, amikor 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. A japán karmester különlegesen vonzódik a MÁV Szimfonikusokhoz: az említett verseny alkalmával ez volt az első zenekar, amelyet hazáján kívül vezényelt.
Az est szólistája, Várdai István a mai fiatal magyar csellisták között az egyik legkiválóbb, aki – sok más mellett – nem kisebb trófeával büszkélkedhet, mint a moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij Verseny 3. díja és a Genfi Nemzetközi Zenei Verseny fődíja és közönségdíja.
Lantai József
