FöldanimációÚjabb, a mobiltelefon társadalmi hatásait elemzõ, az ezzel összefüggõ kutatásokat összegzõ kötet látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile közös, a 21. század kommunikációja nevet viselõ nemzetközi kutatásának keretében.

 

 FöldanimációÚjabb, a mobiltelefon társadalmi hatásait elemzõ, az ezzel összefüggõ kutatásokat összegzõ kötet látott napvilágot a Magyar Tudományos Akadémia és a T-Mobile közös, a 21. század kommunikációja nevet viselõ nemzetközi kutatásának keretében.

 

 A 2001 óta tartó program során a mostani, immáron negyedik magyar nyelvû kötet egyfelõl kitér a mobiltársadalomkutatás eddigi eredményeire, másfelõl a mobilitás hatásaival szembesülõ társadalomtudományok új perspektíváit villantja fel. A ?Mobiltársadalomkutatás: paradigmák – perspektívák" címû új kötetet Nyíri Kristóf professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és Winkler János, a T-Mobile vezetõje mutatta be a nagyközönségnek.

Kezdetben a mobilitás hatásainak kutatása interdiszciplináris feladatként jelent meg. Ebbõl, és az ezirányú kutatásokból az érintett diszciplínák mindegyike profitált. Általánosságban számot kellett vetniük azzal az új médiummal, amely immár fõ kommunikációs környezetüket képezi. Ezen számvetés következtében 2005-re kialakult, és mára nyilvánvalóan visszavonhatatlanná vált a társadalomtudományok egyfajta transzformációja – a társadalomtudományok tartalmi alkalmazkodása a mobilvilághoz; másfelõl létrejött az egyre inkább saját paradigmával bíró önálló kutatási irány, a mobiltársadalomtudomány.

A mobiltársadalomkutatás a mai magyar társadalomtudomány egyik nemzetközileg is ismert kutatási iránya, amely feleleveníti és hasznosítja az 1920-as/30-as évek úttörõ magyar kommunikációfilozófiai felfedezéseit, Balogh József, Hajnal István és Balázs Béla munkásságát. A T-Mobile támogatásával és részvételével megvalósult kutatási programban bölcsész és mérnök képes volt egy nyelven beszélni.

A legújabb, a mobiltársadalomkutatás eredményeit összegzõ kötetet Pléh Csaba tanulmánya nyitja, annak az átfogó jelentõségû kérdésnek vizsgálatával, hogy vajon milyen kapcsolat áll fenn kommunikációs környezetünk és mentális szervezõdésünk között. Ezt az átfogó kérdést Kondor Zsuzsanna a képi kommunikáció és képi reprezentáció specifikus dimenziója mentén elemzi tovább. Benedek András kommunikációs környezet és mentális szervezõdés összefüggését a neveléstudomány szempontjából vizsgálja, Maradi István kommunikációs környezet és munkavégzés kapcsolatát, a mobilmunka fogalmát taglalja, míg Kovács Kristóf jelesül azt a hatást elemzi, amelyet a kommunikációtechnológia változásai intelligenciánkra gyakorolnak. Sándor Klára empirikus anyagon vizsgálja mai kommunikációtechnológiai eszközeink nyelvi vonatkozásait. Kovács és Sándor elemzéseit összeköti a digitális írásbeliség kérdésköre, Sándor és Golden Dániel elemzéseit pedig az erõteljes evolúciós-antropológiai szemlélet. Golden a mobiltelefonra mint a kiterjesztett érzékelés szervére tekint, többek között mint a távolságot áthidaló eszközre.

 Távolság, kommunikáció és tér a témája András Ferencnek, éspedig a tér abban a sajátos értelmezésben is, amellyel Manuel Castells – az Információ kora világhírû, Magyarországon is jól ismert szerzõje – az ?áramlások terét" az ?idõtlen idõvel" köti össze. Castells és a mobilkommunikációval megváltozó idõ tematikáját jelen kötetben Nyíri Kristóf szövi tovább, tér és kommunikáció tematikáját Szvetelszky Zsuzsanna, aki, ugyanúgy mint tanulmányában Bedõ Viktor, téri szervezõdés, közösségi szervezõdés, és a közösségi szervezõdés digitális térképi leképezõdése kapcsolatait boncolgatja. Közösségi lét, hálózati szervezõdés és politikai részvétel összefüggéseit elemzi Prazsák Gergõ; politikai részvétel, társadalmi nyilvánosság, mobilkommunikáció és internet összefüggéseit Dányi Endre. A társadalmi nyilvánosság átalakulásáról, az újságírás mobiltelefónia-implikálta radikális megváltozásáról, a bottom-up tanúság (?testimony") térhódításáról szól Schneider Henrik tanulmánya; végül a tanúság szerepét taglalja a mai – mobil – tudományos kommunikációban Palló Gábor. A mobilkommunikáció átalakította a tudományos megismerés természetét – mint ahogyan az emberi megismerés természetét általában is.

Az MTA és a T-Mobile együttmûködésének köszönhetõen ?21. század kommunikációja" címû kutatási program keretében 2001 és 2005 között összesen nyolc tudományos konferencián, mintegy 35 nemzet képviseletében 160 elõadó vett részt. A konferenciák nyomán megjelentetett három magyar, egy német és öt angol nyelvû kötet 26 nemzetet képviselõ 134 szerzõ munkáját foglalja magában. Ezek a kötetek végigkísérték a 2001. és 2005. közötti idõszak mobiltörténetét – és ezzel a közelmúlt technika- és társadalomtörténetének minden bizonnyal legdinamikusabb vonulatát. Mindenekelõtt azonban egy fiatal tudomány – a mobiltársadalomtudomány – elsõ alapvetését, önmagára ébredését, önreflexióját jelentik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük