A főoltárA főoltárA kegyhely történetének legendája napjainkig megőrződött. Eszerint abban az időben, amikor a magyar államalapító Szent István király (997-1038) bencés szerzetesekre bízta e vidéken a hittérítést, a bencés atyák a Tenkes-hegy lábánál fakadó forrásnál, fából készült Szűz Mária-szobrot helyeztek el.

A főoltárA főoltárA kegyhely történetének legendája napjainkig megőrződött. Eszerint abban az időben, amikor a magyar államalapító Szent István király (997-1038) bencés szerzetesekre bízta e vidéken a hittérítést, a bencés atyák a Tenkes-hegy lábánál fakadó forrásnál, fából készült Szűz Mária-szobrot helyeztek el.

A másfél évszázados török uralom idején sok kegyhely pusztulásnak indult, kegyszobrai, kegyképei elvesztek. A hagyomány szerint a gyűdi kis templomot a hódítók mecsetté alakították, majd ortodox és kálvinista vallású hívek működtették. Katolikus templommá csak a török alóli felszabadulás után, 1692-ben válhatott ismét, de ekkor már alig voltak e térségben hívek, s eltűnt a Szűzanya szobra is. A kegyhely gondozását végző ferences atyák, Kaproncáról hoztak új, Szűz Máriát ábrázoló szobrot 1713-ban. Később, a magyar királyságnak, a Habsburg birodalomtól való elszakadásáért vívott függetlenségi harca idején a kegyszobrot először a közeli Siklósra, majd Eszékre kellett menekíteni. A szabadságharc leverése után a gyűdiek szerették volna visszaszerezni a szobrot, de hiába kérték. A perlekedéssel a pápáig is eljutottak, azonban nem sikerült hozzájutni. Végül a lelkes híveken a pécsi püspök, gróf Nesselrode Vilmos Ferenc (1703-1732) segített egy új kegyszobor adományozásával.

Máriagyűdre a török idő után is sok zarándok érkezett, a csodás eseményeknek gyorsan híre ment, ennek következtében a templom hamarosan szűknek bizonyult. A gróf Batthyány-család – aki a siklósi vár és a környező területek, falvak birtokosa volt – építtette 1738 és 1742 között a ma is látható barokk templomot, s még a 18. század folyamán felépült a ferences szerzetesek számára a kolostor épülete is.

A 19-20. században a sokat változott a kegyhely, a templom közvetlen környezete. A templom mellett áll a Szeplőtelen Fogantatás szobra, ahol ma is a búcsújárók fogadalmi ajándékként gyertyáikat helyezik el. Megépült a gyóntatóudvar, kiépült a búcsúk idején érkező sok-sok zarándok számára, a szabadtéri misézésre alkalmas terület. A Kálvária stáció képeit 1981-ben készítették Pécsett a Zsolnay gyárban. Innen egy sétaúttal érhető el a Fájdalmas Szűzanya szobra, illetve a hegytetőn a magyar katolikus egyház 900 éves jubileumára, 1900-ban készített Jubileumi Feszület.
1805-ben VII. Pius pápa hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította Gyűdöt.

A kegytemplom

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom kéttornyú, egyhajós épület. Szentélye az egykori középkori templom részleteit őrzi. A fehér márvány oltárépítmény neobarokk stílusban készült, a 19. század közepén. A szentségház, 1936-ban készített ajtaját Szűz Mária életéből vett jelenetek díszítik. Az oltár körbejárható, amelyet a megérkező zarándokok megkerülnek, egyesek fogadalomból térden csúszva járták körbe.

A szentségház fölött, az oltárépítmény centrumában, íves fülkében áll az angyalok alakjaival övezett kegyszobor. A fából faragott festett, megkoronázott Mária szobor, a napsugarakkal, csillagkoszorúval megjelenített Szűzanyát a kisded Jézussal ábrázolja. Az ezüstlemezből trébelt, cizellált, palást-szerű öltözet a 18. század utolsó harmadában készült. A templomot körbejárva különböző szentek alakjai láthatók (például Assisi Szent Ferenc, Remete Szent Pál, Szent Antal, Szent Sebestyén, Keresztelő Szent János). A templom falain a zarándokok az ájtatosság megnyilvánulásaként hálaadásból, illetve felajánlásként adományozott ajándékai kaptak helyet.

A máriagyűdi szentkút

Sokan nem is ismerik a kegytemplomtól távolabb található a gyűdi szentkutat. Tisztelete a 20. század első felében még eleven élt. Jellegzetes szokásként, ennek vizével hintették meg az első alkalommal ide zarándokló búcsúsokat, elsősorban a gyermekeket, de a felnőtteket is. A meghintést, vagy ahogy akkoriban nevezték, a „keresztelést" keresztszülő végezte úgy, hogy a kút vizével keresztet rajzolt a homlokára, miközben ezt mondta: Én evvel a szentölt vízzel mögkörösztöllek és saját körösztlányomnak (körösztfiamnak) szólítlak. A keresztgyermek, ennek emlékére a búcsúban ajándékot kapott, a szentkút vizét pedig a zarándokok a siklósi fazekasok által készített „gyűdi korsókban" vitték haza.

"Basilica minor" lett a kegytemplom

 XVI. Benedek pápa június 24-én basilica minor rangra emelte a máriagyűdi kegytemplomot, ezzel együtt adva a kiváltságokat, melyek a zarándokoknak adhatók. A Szentatya határozatát Juliusz Janusz apostoli nuncius hirdette ki a szeptember 14-én bemutatott ünnepi szentmisén.

Magyarország és a Dráván túli terület egyik legjelentősebb, legősibb és legkedveltebb búcsújáróhelye évszázadok óta Máriagyűd. Nemcsak a Mária-ünnepeken, de egész évben sokan zarándokolnak ide.

A máriagyűdi kegyhely lelkiségét, bensőségét megérzi mindenki, aki nyitott szívvel, a Szűzanya iránti tisztelettel érkezik ide. A kegyhely és a körülötte ívelő kedves, csöndes környezet lehetőséget teremt a lelki megújulásra, megerősödésre, feltöltődésre.

Mayer Mihály megyéspüspök még 2005. január 14-én azzal a kéréssel fordult II. János Pál pápához, hogy a Pécsi Egyházmegye számára oly kedves és szeretett máriagyűdi kegyhely templomát apostoli tekintélyével és hatalmával emelje „basilica minor" rangra. Ezzel a Pécsi Egyházmegye ősi kegyhelyének temploma – kiemelkedve az egyházmegye templomai közül – rámutatna a Római Egyházzal és a pápával való különleges lelki kötelékre. XVI. Benedek pápa, az elődjéhez eljuttatott kérést méltányolva, a beadott dokumentumokat megvizsgálva elfogadta Mayer Mihály kérését, és  2008. június 24-én kelt határozatával basilica minor rangra emelte a máriagyűdi kegytemplomot.

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurir/ MK

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük