11 méter magas Szűz Mária-szobrot állítanak Hercegszántón
3 perc olvasás
A Hercegszántó Vodica-Máriakert kegyhelyen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmise keretében október 13-án áldja meg, illetve szenteli fel a világ legnagyobb méretű Szűz Mária-szobrot, a miséző oltárt és keresztet.
A Hercegszántó Vodica-Máriakert kegyhelyen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ünnepi szentmise keretében október 13-án áldja meg, illetve szenteli fel a világ legnagyobb méretű Szűz Mária-szobrot, a miséző oltárt és keresztet.
Bábel Balázs érsek a szentmise keretében főegyházmegyéjét, a magyar Egyházat és a magyar nemzetet az itt élő nemzetiségekkel együtt felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának. Az ünnepi szentmise és felajánlás október 13-án 14 órakor kezdődik a Hercegszántó Vodica-Máriakert kegyhelyen. A szentmisét megelőzően 13.30-kor kezdődik a rózsafüzér-imádság.
A világ legnagyobb méretű, 11 méter magas rozsdamentes acélból készült Szűz Mária-szobor egy, a településről 1956-ban Amerikába disszidált 73 éves férfi, Vöő Sándor felajánlásából, és támogatásával készült.
A hercegszántó-máriakerti kegyhely története kevésbé ismert a magyar hívek körében, a környéken élő sokác (horvát) katolikusok viszont több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni. A kegyhely kápolnája, s annak környéke a közelmúltban – helyi családok összefogásának köszönhetően – megújult, szentelését Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek 2004. szeptember 8-án, délután 5 órakor, szentmise keretében végezte
A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek; és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat. Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit. sem láttak. A férfi: elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő. Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával.
Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különböző helyekről lovas kocsin érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, és itt töltötték az éjszakát, ünnepelve Szűz Máriát. Több csodás gyógyulás is történt.
Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát. A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából – mivel vak kisfia meggyógyult – egy Mária-szobrot építtetett.
MK + Keresztény Élet 2004. szept 5. 3 old.
