A negyedik nap:Pocsolya orbitalis avagy a hivatalos esõnap

PleymoAz idõjárás volt olyan kegyes, hogy megvárta míg a Madness közönsége biztonságban elhagyja a koncert helyszínét, átsétál a következõ program sátrába vagy eléri az utolsó HÉV-ek egyikét. Aki másképp döntött, az magára vessen. Mert ami ezután következett, semmihez se volt hasonlítható.

PleymoAz idõjárás volt olyan kegyes, hogy megvárta míg a Madness közönsége biztonságban elhagyja a koncert helyszínét, átsétál a következõ program sátrába vagy eléri az utolsó HÉV-ek egyikét. Aki másképp döntött, az magára vessen. Mert ami ezután következett, semmihez se volt hasonlítható.

Órákon keresztül szakadt az esõ, mintha a természet azt akarta volna mondani, hogy rendben, megkíméltem a napi fõkoncertet, de most már elég a jótékonykodásból, meneküljetek. Jött is a felhõszakadás, özönvíz, csapkodó villámok és velõtrázó dörgések. Mindez éjjeltõl hajnalig, hogy nap leghûvösebb idõszaka még rátegyen egy lapáttal.

Fanfare Ciocarlia 01.A Duna vízszintje megemelkedett, a sátrak jelentõs része alulról, felülrõl ázott. A meteorológia nagyrészt az egész hétvégét hasonlónak jósolja. Ami annyit tesz, hogy nyakig érõ sár, halastó méretû pocsolyák és ázott szigetlakók megjelenése várható.

A reggeli hírek már arról szóltak, hogy szippantós-autókkal próbálják a minimum-feltételeket biztosítani a Nagyszínpad délutáni indulásához. Ami nem is csoda látva városszerte a vihar nyomait. Egy szigetlakót azonban nem ennyire egyszerû elriasztani. Mondhatni a nehezített körülmények e fajtája meg se kottyan. Az irgalmatlan méretû pocsolyákon felül sehol semmiféle változás nem volt látható. Ugyanolyan tömeg vándorolt lelkesen a helyszínek között, mintha a legszebb nyári idõ volna. Nyomasztó szürke felhõ, csepergõ esõvel ide, távoli folyamatos villámlás oda.

Fanfare Ciocarlia 02.A világzenei színpad a magyar ska nagyágyúival, Pannonia Allstars Ska Orchestra-val nyitott mintegy ráadásként az elõzõ napi hangulathoz. Míg a Nagyszínpadon, az angol gitárpop képviseletében a The Rakes próbált megbirkózni az idõjárás adta melankóliával. Utánuk a svéd Hives következett, akiknek elõbbi sikerült is. Popparódiának is beillõ bolondozásuk bizton gyõzött az iszapbirkózás ellenében. Amíg a Nagyszínpadon Kispál és a Borz, a világzenei színpadon a moldovai Fanfare Ciocarlia "Queens & Kings" játszott. Utóbbiak egy Zece Prajeni nevû faluból érkeztek, ahol mindössze 400 roma él, de õk mindannyian zenészek. A formáció neve Pacsirtát jelent, zenéjük a török katonazene és a román táncok dallamaira alapul. Mióta az Emir Kusturica filmjeibõl a világ megismerkedett a délszláv és a balkáni roma népzenékkel, nincs fesztivál amibõl kimaradhatna ez a mûfaj. Most is hatalmas közönség várta, hogy színpadra lépjenek. Változatos mûsorukra jellemzõ, hogy elõször 2 gitár és egy speciális dobfelszereléssel a tradicionális cigányzenébõl kaptunk ízelítõt, majd késõbb megjelent a már jól ismert rézfúvós, üstdobos zenekar, hogy énekkel, tánccal tegye teljessé a képet a balkáni roma-kultúráról. Hiszen láthattuk a balkáni roma zene jópár nagy nevû képviselõjét, minta macedón Esma Redzepova, a bolgár Jony Iliev, a francia Kalooma és Florentina Sandou. A siker garantált és megérdemelt volt.

Fanfare Ciocarlia 03.Nem tudni, hogy a kivételes élmény vagy a fõmûsorszám, a Nine Inch Nails koncertje miatt, de a kameruni Manu Dibango koncertjére se közönségbõl, se lelkesedésbõl nem nagyon maradt és ez bizony kicsit érezhetõ volt a produkción is, sajnos. Szintén ezidõtájt a Hammerworld sátrában ugyancsak csekély közönség elõtt a francia nu-metál jeles képviselõje a Pleymo büntetett. Aki nem lenne tisztában a mûfaji meghatározással, ez az a zene, ahol a szöveg inkább rap, ami teljesen el képes nyomni a zenét, a kíséret pedig a metal mûfaj speciális ütemmel felturbózott változata. Az esetek többségében az egyik kioltja a másikat és értelmes szövegek hiányában tökéletesen hazavágják a próbálkozásokat. Ha pedig mindez még francia nyelven zajlik, a végkövetkeztetést a Kedves Olvasó fantáziájára bízzuk.

Fanfare Ciocarlia 04.Ehhez képest érthetetlen, hogy a magyar anarcho-punk túlélõi miért lettek kegyvesztettek a Hammerworld által és miért kellett Hétköznapi Csalódások-nak, ugyan fõprodukcióként egy kisszínpadon fellépni? Mivel a részletekrõl és a döntés hátterérõl hivatalos információnk nincs, a kérdés kommentár nélkül nyitva marad.

Fanfare Ciocarlia 05.Csakúgy mint az, hogy a Nagyszínpad szombati sztárja, az amerikai Nine Inch Nails esetében ismét csak néhány kivételes média szolgáltathatott képeket a közönségének. Tájékoztatást kollegánk nem kapott, csak a hírt, hogy a nyolcadik szám alatt esedékes bejutás csak a speciális matricával rendelkezõ kollégák számára lehetséges. A Nine Inch Nails pedig köszönhetõen számos zenei stílust magábafoglaló zenéjének igen nagy érdeklõdésre tartott számot. Korra, nemre és érdeklõdési területre való tekintet nélkül, kezdve a ténytõl, hogy kétszer kaptak Grammy-díjat Best Metal Performance kategóriában, át az elektro-indusztriál-rock trendjén, a számítógépes játék zenéjének megkomponálásáig, mint például a Quake aláfestõ zenéje. Ehhez képest egy jól tervezett, multimédiás visual-effektekkel megtámogatott középszerû sztárprodukcióhoz volt szerencsénk, ha lehet ezt annak nevezni egyáltalán. Azért akadt rengeteg ember, akinek ez a produkció teljesen megfelelt, hiába nem vagyunk egyformák. Részünkrõl hozzáírjuk a csekély listánkhoz, amit az eddigi fesztiválok nagy csalódásairól vezetünk. Reméljük, hogy a holnapi nap sokkal szebb lesz, minden tekintetben.

Fanfare Ciocarlia 06.	Fanfare Ciocarlia 07.
Fanfare Ciocarlia 08.	Fanfare Ciocarlia 09.
Fanfare Ciocarlia 10.	Fanfare Ciocarlia 11.
Fanfare Ciocarlia 12.	Fanfare Ciocarlia 13.
Manu Dibango 01.	Manu Dibango 02.
Manu Dibango 03.	Manu Dibango 04.
Manu Dibango 05.	Manu Dibango 06.

Verner Adrienn – Szvitek Péter

Fotók: Szvitek Péter