A Német Kalózpárt a vasárnapi berlini szavazás után egy csapásra a német politika sztárja lett. (http://www.piratenpartei.de/)
A Német Kalózpárt a vasárnapi berlini szavazás után egy csapásra a német politika sztárja lett. (http://www.piratenpartei.de/)
A Német Kalózpárt a vasárnapi berlini szavazás után egy csapásra a német politika sztárja lett. (http://www.piratenpartei.de/)
A 2006-ban svéd mintára alakult párt a szavazatok csaknem 9 százalékát szerezte meg, amivel történelmet írt, és először került be egy németországi tartományi parlamentbe. A berlini választási eredmény a párt első és egyben óriási sikere, a korábbi tartományi választásokon ugyanis alig "rúgott labdába" és 2009-ben az országos parlamenti választásokon mindössze 2 százalékot szerzett.
A Német Kalózpárt elsősorban az "internetfüggő" fiatalok pártja, amely az információcsere, illetve az internet szabadságát, az utóbbi ingyenességét, a politika átláthatóságát tűzte zászlajára. Az utóbbi időben mindezt olyan célkitűzésekkel egészített ki, mint a tömegközlekedés ingyenessé tétele, továbbá a kábítószer-fogyasztás liberalizálása, valamint a kábítószerekkel, illetve egyéb drogokkal kapcsolatos ismeretek oktatása az iskolákban. Sürgette továbbá a választói jog kiszélesítését, illetve a választói korhatár leszállítását is.
Elemzők szerint a Német Kalózpárt sikerének több oka van. A kis és fiatal pártot elsősorban a "dilettantizmus bája" juttathatta be a berlini törvényhozásba. Sikerét ugyanakkor jelentős mértékben magyarázza a liberális FDP kudarca is. Egyértelmű ugyanis, hogy a szabad demokraták számos kiábrándult szavazója az FDP helyett a "kalózok" pártjára adta le voksát.
Az eddig alig ismert párt sikere ugyanakkor bizonyítéka azoknak a változásoknak is, amelyek a német politikai életben az elmúlt időszakban mentek végbe. Ennek lényege a nagy néppártokból való, növekvő méretű kiábrándulás és a kisebb pártok erősödése. Ennek az irányzatnak a fő nyertese ebben az évben a Zöldek pártja volt, Berlinben azonban a szavazók egy újabb kis pártot is találtak maguknak.
Az említett "dilettantizmust" jelzi, hogy a Berlinben alig több mint 1000 taggal rendelkező Német Kalózpárt helyi vezetője egy televíziós vitában bebizonyította: alig konyít a főváros, illetve a tartomány problémáihoz, fogalma sem volt például arról, hogy mennyi Berlin – csillagászati – adóssága. Attól pedig végképp tartózkodott, hogy a gazdasági problémák megoldásával, a munkanélküliség csökkentésével kapcsolatban állást foglaljon.
Az internet teljes térnyerésének szorgalmazásán kívül a Német Kalózpártnak nincs semmifajta önálló arculata. Mindez a bejutáshoz elegendő volt, a támogatás azonban megfigyelők szerint hamar elillanhat.
Európa egyik legfiatalabb fővárosa Berlin, ahol a vasárnapi tartományi parlamenti választásokat tartják.
A német főváros ugyanis önálló tartomány Németországban, akárcsak Hamburg és Bréma városa. 892 négyzetkilométeres kiterjedésével – Hamburgot és Brémát megelőzve – az összesen 16 közül Németország harmadik legkisebb tartománya, a maga 3,46 millió lakosával azonban már az előkelőbb nyolcadik helyen áll.
Berlint Németország politikai és gazdasági súlya, valamint a település hagyományos kulturális szerepvállalása miatt a kontinens egyik fővárosaként is emlegetik. De Európa "szíve" abban a tekintetben is, hogy legújabb kori történelme egyben Európa és az egész világ történelmében is komoly szerepet játszott.
Az első írott utalás a mai Berlin területén fekvő, a Spree folyó partján elterülő egykori kis halásztelepülésre 1237-ből származik. A kicsiny település az idők folyamán először sikeres kereskedőváros lesz, majd Poroszország, s később Németország fővárosa. A második világháború után, a hidegháború idején a Kelet és Nyugat közötti ütközőzóna, a hírhedt szektorokkal, a blokáddal és a fallal, majd 1991-től – a berlini fal leomlása után – ismét az újraegyesített Német Szövetségi Köztársaság fővárosa. Berlinhez, illetve a város történetéhez kapcsolódik a hidegháború egyik legjellemzőbb és legtöbbet idézett mondata, a néhai amerikai elnök, John F. Kennedy 1963. június 26-án az akkori Nyugat-Berlinben elhangzott kijelentése, az "Ich bin ein Berliner" ("én berlini vagyok").
Az ismét egységessé vált Berlin ily módon ma Németország és Európa újraegyesülésének jelképe is. Magán viseli mindazoknak a változásoknak a nyomát, amelyeken az ország az újraegyesülés óta ment keresztül. A hatalmas fejlődést, az óriási ütemű építkezéseket, az integrációt és mindennek árnyoldalait is. Azaz az eladósodást, a szociális különbségeket, a bevándorlók beilleszkedési gondjait, a munkanélküliség problémáját, az egykori kelet- és nyugat-berliniek közötti mentális közeledés nehézségeit, a keleti kommunista múlt örökségeit.
Európa egyik kulturális központja az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Múzeum-szigettel, összesen 170 múzeumával, több mint 50 színházával és koncerttermével, 284 filmszínházával és a Berlinale filmfesztivállal.
Híres kastélyairól, parkjairól, az Alexanderplatz-on lévő, 368 méter magas, az NDK-s időket felidéző televíziós toronyról, a történelem viharait átélt Brandenburgi kapuról, nyitottságáról és vendégszeretetéről. De híres arról is, hogy a berliniek különösen kedvelik a kutyákat. A hivatalos statisztika egyedül a német fővárosban 108 784 négylábút tart nyilván, s a kutyák az adatok szerint összesen 428 ezer fán "osztozkodhatnak".
Pietsch Lajos
kpl \ ktl
MTI 2011. szeptember 18., vasárnap 19:50
 |
