Németh Krisztina: Hazaváró – Babaváró

Drága Kicsim! Apával összeszereltük a kiságyadat – nagybátyádé volt még apró korában – és átvizsgáltuk minden rendben van-e vele. Beletettük az új szivacsot is, felkötöttük a rácsvédőt, és képzeletben elhelyeztük az egészet a szobában. Nagyi majd varr Neked huzatot is, párnát, lepedőt.

Drága Kicsim! Apával összeszereltük a kiságyadat – nagybátyádé volt még apró korában – és átvizsgáltuk minden rendben van-e vele. Beletettük az új szivacsot is, felkötöttük a rácsvédőt, és képzeletben elhelyeztük az egészet a szobában. Nagyi majd varr Neked huzatot is, párnát, lepedőt.

A minap mondókákat, ölbeli játékokat olvasgattam. Alig várom már, hogy együtt válasszuk ki kedvenceinket. Néhány apró részlet dereng nekem is gyermekkorom mondókás könyveiből, amiket a könyvtárban olvastam, ezek egy részét már felkutattam, de van olyan, amit még keresek. A gesztenyefalevelest, az elveszett egerest, valami hintás is itt van halványan a fejemben, remélem ezeket is meglelem.

Apával legutóbb a bevásárló körutunkon nagyon aranyos tároló készletet találtunk. Olyan, ha fiú leszel, ha lány, akkor is illeni fog hozzád. Van benne olyan, amit a kiságyadra tehetünk, van olyan, amit a mennyezetre függeszthetünk, és van hozzá egy olyan doboz is, amibe az apró játékaid kerülhetnek.

Ruhákat nem vehetünk előre, hisz nem tudjuk fiú vagy leányzó leszel-e, és azt sem mekkora. Akkor születsz-e, mielőtt hozzánk kerülsz, vagy már nagyobbacska leszel? És mindez mikor lesz? Megannyi kérdés kavarog bennünk miközben tiszta szívvel, szeretettel várunk haza.

Mikor ráléptünk az örökbefogadás útjára sokan azt mondták, ha végigcsináljuk a vizsgálatokat, a tanfolyamot, és megkapjuk a határozatunkat az örökbefogadás alkalmasságáról, akkor már csak várnunk kell. De ez nem igaz. A legnehezebb, a leghosszabb a várakozás. Nem kilenc hónapig várunk a pocakomban, hanem akár több évig is a szívünkben. Minden telefoncsörgésnél abban reménykedünk, hogy a vonal túlsó végén egy hang közli, hogy megérkeztél, hazataláltál hozzánk.

Az elmúlt hónapok során sokan azt is jelezték felénk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen anya és apa se nem gazdag, se nem jól kereső házaspár, de még saját lakása sincs, nagyiékkal lakik közösen egy kertes házban. Ám azóta is hiába töprengünk, nem tudjuk pénzbeli értékkel kifejezni a szándékunkat, és azokat az érzéseket, amelyek szívünket töltik el, miközben Rád várunk. Tudjuk Kicsim, hogy ugyanúgy fogod gondolni, mint mi. A legfontosabb dolgokat – az együtt töltött időt, az őszinteséget, a gondoskodást, a szeretetet, és azt, hogy számíthatunk egymásra nem kell megvennünk, hiszen rendelkezünk velük, ezért hát nem gondoljuk, hogy átlagpolgár életünk megakadályoz majd bennünket abban, hogy boldogok legyünk mi hárman.

Drága Kicsink! Nagyon várunk haza!

Anya és Apa