A prevenció a legköltséghatékonyabb

 Dr. Cserháti Péter előadást tart a MÚOSZ Életmód napján

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, az újságírók egészsége érdekében, Életmód napot szervezett, amelynek keretében a legkülönfélébb vizsgálatok elvégzésére volt mód. A vizsgálatok mellett egyes betegségek neves szakorvosai tartottak előadásokat, hangsúlyt helyezve a betegségek megelőzésének fontosságára, illetve a gyógykezelések időben történő elindítására. A bevezető előadást Dr. Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta Tudatos egészségügy, egészségtudatos lakosság címmel. Előadásából és a kérdéseinkre adott válaszaiból egy nem túl rózsás jelenlegi állapot rajzolódik ki, amelynek megváltoztatására megvan az állami szándék, már „csak" az állampolgárok kellenek hozzá.

 Dr. Cserháti Péter előadást tart a MÚOSZ Életmód napján

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, az újságírók egészsége érdekében, Életmód napot szervezett, amelynek keretében a legkülönfélébb vizsgálatok elvégzésére volt mód. A vizsgálatok mellett egyes betegségek neves szakorvosai tartottak előadásokat, hangsúlyt helyezve a betegségek megelőzésének fontosságára, illetve a gyógykezelések időben történő elindítására. A bevezető előadást Dr. Cserháti Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta Tudatos egészségügy, egészségtudatos lakosság címmel. Előadásából és a kérdéseinkre adott válaszaiból egy nem túl rózsás jelenlegi állapot rajzolódik ki, amelynek megváltoztatására megvan az állami szándék, már „csak" az állampolgárok kellenek hozzá.

–  Jelenlegi felmérések szerint milyen a magyar lakosság egészségügyi állapota?

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009-ben a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 70,1, a nőknél 77,89 év, ami messze elmarad az Európai Unió tagállamaitól. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. A problémát súlyosbítják az országon belüli, az egészségi állapot tekintetében mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek, amelyeket jól jellemez az, hogy például az egyes társadalmi csoportok között a várható élettartam 4-6 évet is eltérhet. Ennek hátterében az egészséget meghatározó társadalmi-gazdasági tényezők, az egészség alapfeltételeinek (pl. jövedelem, lakhatás) egyenlőtlenségei állnak. A KSH adatai szerint a magyar férfiak életük 80, a nők 75 százalékát élik le egészségesen. A rossz egészségi állapot számtalan hatását ismerjük: korlátozottság, rokkantság, hátrányos munkaerő-piaci megkülönböztetés, társadalmi elkülönülés, a családban megjelenő szerepek konfliktusa, csökkent önértékelés, kiszolgáltatottság. Egy 2008-ban született magyar fiúgyermek 7,4 évvel, egy leánygyermek 5,1 évvel rövidebb életre számíthat, mint az európai átlag, és életük 21, illetve 25 százalékát nem egészségesen fogják leélni, ha a jelenlegi népegészségügyi helyzet nem változik.

–  Mit tart költséghatékonyabbnak, a prevenciót vagy a gyógyítást?

Egyértelmű, hogy hosszú távon mindig a prevenció a legköltséghatékonyabb. Jó példa erre a rosszindulatú daganatos betegségekből eredő betegségteher és halálozás mérséklése – rövid és középtávon – a daganatok korai felismerése és korai kezelése a legígéretesebb lehetőség, melynek egyik eszköze a szűrővizsgálat. Szűrővizsgálat révén például az emlődaganatok miatti halálozás 20 százalékkal, a méhnyak-daganatok miatti halálozás 50 százalékkal, a vastagbél-, végbél-daganatok miatti halálozás 10 százalékkal reálisan csökkenthető. Évente így mintegy 1300-1400 életet lehetne megmenteni. Abban az esetben, ha súlyosabb állapotban, már panaszt okozó betegséggel kerülnek a betegek az egészségügyi ellátórendszerbe, gyógykezelésük bonyolultabb, drágább, hosszabb, az életminőségük rosszabb lesz, hamarabb meghalnak (csökken az 5 éves túlélés lehetősége). Nő a táppénzes és leszázalékolt napok száma. Az E-alap terhei magasabbak lesznek, mivel a különösen drága „daganat gyógyítás" terhelése fokozódik, szemben a megelőző, vagy korai stádiumban felismert problémákkal. (A korai stádiumú, kissejtes emlőrák mintegy 0,3-0,7-1 millió Ft költséggel teljesen gyógyítható, míg egy előrehaladott stádium gyógyítása, rehabilitációja 50 millió Ft-ot is elérheti.) A szűrésekkel nyerhető haszon, az elfogadható költség révén nyert populációs szintű életévnyereség, melynek következtében valamennyi szűrés egészségügyi közgazdasági szempontból pozitív nettó jelenértékkel bír.

–  Milyen rizikófaktorokat tart fontosnak népegészségügyi szempontból?

A betegségteher túlnyomó részét a krónikus, nem fertőző betegségek jelentik. E betegségek okozta korai halálozás Magyarországon többszöröse a fejlett államokénak. A KSH adatai szerint az összes korai halálozás 49,8 százaléka a keringési rendszer betegségeinek, míg 24,9 százaléka rosszindulatú daganatoknak tudható be. A szív és érrendszeri betegségek kiemelkedően nagy egészségterhet jelentenek mind egyéni, mind társadalmi szinten. Ez a tény a fenntartható fejlődés és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének esélyeit is rontja. Mind a munkaképességre, mind a humánerőforrás minőségére gyakorolt hatása negatív és súlyos anyagi terhet ró a családra, a közösségre és a társadalomra egyaránt. A krónikus nem fertőző betegségek okozta betegségteher jelentős részéért életmódbeli tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, kedvezőtlen táplálkozási szokások, fizikai inaktivitás) tehetők felelőssé. A kedvezőtlen életmód hátterében meghatározó módon pszicho-szociális tényezők állnak. A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető életmódbeli kockázati tényező a fejlett országokban, így Magyarországon is. Egy 2009-es felmérés alapján hazánk a dohányzási szokásokat tekintve sajnos az EU27 országok közül 25. a listán, a lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott és csupán 47 százaléka nem dohányzott élete során. Ugyancsak 2009-ben látott napvilágot A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve, amely szerint Magyarország világelső a tüdőrák halálozást tekintve, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás okozta egészségkárosító hatásnak tulajdonítható. Magyarországon az alkoholfogyasztás okozta halálozás a teljes lakosságban és mindkét nem körében is közelítőleg kétszerese az EU-átlagnak. Nemzetközi adatok szerint a 100.000 lakosra jutó alkoholos eredetű halálozás Magyarországon 129,47, míg az Európai Unió átlagában 65. Mindezek mellett fontos kiemelni azt is, hogy a nemzetközileg standardizált 2009-ben végzett Európai Lakossági Egészségfelmérés adatai szerint a 15 év feletti lakosság több mint felének a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig egyenesen elhízott. A felnőtt magyar lakosság fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada még mérsékelten intenzív testmozgást sem, ötöde pedig nem is gyalogol még napi tíz percet sem.

–  A közelmúltban megszavazott dohányzási korlátozások hatása mikor jelenhet meg az egészségügyi statisztikában? A remélt eredmény miként alakíthatja át a betegségek „rangsorát"?

A dohányzással összefüggő betegségek következtében Magyarországon közel harmincezer ember hal meg minden évben. A törvénymódosító javaslat az egész magyar lakosság egészségének javítását célozza, a dohányosok és nemdohányzók egészségvédelmét egyaránt szolgálja. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítását önálló képviselői indítvány kezdeményezte, a dokumentum jelenleg a Parlament előtt van, végszavazás előtt áll. Ami az egészségügyi hatást illeti: nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségnyereség a szabályozást bevezető évben már kimutatható. A zárt téri dohányzás tiltása a törvényt már korábban bevezető országokban csökkentette a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések számát dohányzók és nem dohányzók esetében is. Több tanulmány (pl. Írország, Olaszország) kimutatta a szabályozás  egészségügyre vonatkozó pozitív hatásait. A törvény bevezetése után mintegy 20%-al csökkent az akut szívinfarktusok száma a bevezetést követő évben. Az Európai Unióban ugyanis évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. Az Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása szerint a dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25 százalékáért, illetve a bekövetkező halálozások 15 százalékáért. 

–  Egyes vélemények szerint 2020-ra világszerte a legelterjedtebb  betegségek a pszichés megbetegedések lesznek, pl. a depresszió.  Készül-e erre az egészségügyi kormányzat? Felmerült-e a Lipót néven ismert OPNI újbóli felállítása?

A kormányzat a mentális betegségek és a szenvedélybetegségek egyre fokozódó népegészségügyi jelentőségére és a fennálló ellátórendszerbeli problémákra tekintettel úgy gondolja, hogy mind a pszichiátriai, mind az addiktológiai ellátás fejlesztésre szorul. Ez vezetett a 2010. nyarán megkezdett szakmai egyeztetésekhez, ahol a szakma részéről megfogalmazásra került, hogy az ellátórendszer átfogó fejlesztésének keretén belül kulcsfontosságú lenne egy országos intézet kialakítása. A kormányzat ezért elkötelezett az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kialakítása mellett. Az OPAI profilját a szakmával történt egyeztetések alakították ki. A jelenlegi szakmai koncepció értelmében az OPAI egy korszerű, szervezési, módszertani, oktatási és tudományos feladatokat is ellátó, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes központ funkcióját töltené be. Az új intézet speciális járó- és fekvőbeteg egységei révén biztosítaná azokat az ellátásokat, amelyek a legmagasabb progresszivitási szintet teszik szükségessé, és jelenleg nem, vagy csak korlátozott mértékben biztosítottak az ellátó-rendszerben. Az átfogó fejlesztés keretében emellett megindult a szakmai egyeztetés a gondozóintézeti gondozás finanszírozásának módosítására. Jelenleg az új finanszírozási technika tesztelése zajlik, amelynek bevezetése 2011. második félévében várható. További intézkedésként a pszichiátriai és addiktológiai rehabilitáció fejlesztése érdekében a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében megjelent Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése című pályázat is ennek megfelelően átdolgozásra került. Az új pályázati felhívásban szereplő fejlesztési prioritássorrend első helyén a pszichiátriai, második helyén az addiktológiai rehabilitáció szerepel.

– Az egészségtelen életmódot folytatók (pl. a dohányzók, a rendszeres egészségügyi vizsgálatokat mellőzők stb.) megbetegedése esetén ez megjelenik-e pl. a társadalombiztosítás mértékében?

Az egyénre fordított egészségügyi kiadások és az egészségkárosító életmód hatással vannak egymásra. A különböző betegségek kialakulásában az egészségtelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak katalizáló szerepe van, az ezekkel a szenvedélyekkel élők nagyobb valószínűséggel fogják igénybe venni az egészségügyi ellátást, így kiadást generálva. Az ebből adódó egészségveszteség nemcsak az egyén, hanem a gazdaság számára is veszteség, mert az egészségben megélt életévek csökkenésén túl a munkaerőpiacon termeléskiesést, a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszerben pedig kiadásnövekedést okoz. Az egészségesebb életmódra való ösztönzés eszközeként az utóbbi években elterjedt az a gondolat, hogy egyes élelmiszereket is külön adóval kell sújtani. Az alkohol és dohányáruk külön megadóztatása (jövedéki adó) általánosan elterjedt gyakorlat. Ezek azonban már adózási kérdések. Egy dolog biztos, hogy fontos szerep hárul a családokra, iskolákra is az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgást megszerettető és gyakorló környezet kialakításában annak érdekében, hogy a fiatalok megismerjék, megkedveljék, kövessék a példát. A gyermek- és serdülőkori elhízás a felnőttkori életre, életminőségre is jelentős hatással van, éppen ezért cél a fiatalkori túlsúly, elhízás megelőzése oly módon, hogy az élet természetes részévé kell válnia az egészséges táplálkozásnak és a rendszeres testmozgásnak. 

– Milyen cselekvési programot terveznek a lakosság egészségügyi állapotának, testi és lelki egészségének javítására?

A 2010 októberében bemutatott „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" készült vitairat fontos céljának tűzte ki a népegészségügy megújítását; a feltárt problémákra válaszolva, a felkutatott és újragondolt fejlesztési forrásokra építve paradigmaváltó akcióterv készítését vállalja, amely a népegészségügyi célok elérése érdekében mozgósítani kívánja az egész lakosságot. Egy új alapokra helyezett népegészségügyi program keretein belül szükség van a népegészségügyi intézményrendszer megújítására, a fenntartható finanszírozás megteremtésére, amely az egészségügyi ellátórendszeren túl is mozgósítja a forrásokat.  A hatékony ágazatközi koordináció elengedhetetlen, különös tekintettel az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésére. Ennek egyik fontos eszköze az „egészséget minden szakpolitikában" működési mód érvényesítése.  A 2011-2013 közötti időszakban, a stratégiai fejlesztések mellett, szükség lesz azonnali intézkedésekre is a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében, mely intézkedéseket a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról szóló Kormányhatározat tervezet is foganatosít majd.

–  Az új innovatív gyógyszerek, módszerek bevezetése hogyan valósítható meg a jelenlegi gazdasági környezetben, a betegek esélyegyenlőségét is szem előtt tartva? (Különösen olyan  kiemelt területen, mint pl. az onkológia)

Az új innovatív gyógyszerek befogadása a társadalombiztosítási támogatási rendszerbe oly módon történik, hogy a készítmény forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kérelmezi a befogadást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. Azok a gyógyszerek kerülhetnek be a rendszerbe, amelyek – a hazai, valamint a nemzetközi orvos- és gyógyszerész-szakmai vélemények ismeretében – az adott betegségben a betegek számára a jelenlegi kezelési alternatívák mellett a leghatékonyabb és legeredményesebb terápiát tudják biztosítani. A befogadási döntéseket a költséghatékonyság figyelembevétele alapján kell meghozni.  A gyógyszerek támogatásával kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni az éves költségvetésről szóló törvényben az Egészségbiztosítási Alapra meghatározott keretet. Biztosítani kell továbbá, hogy a gyógyszerek befogadásának költségvetési hatásai hosszú távon tervezhetőek, kiszámíthatóak, finanszírozhatóak legyenek. Köztudott, hogy a daganatos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek a legmagasabb árú készítmények közé tartoznak (olykor több százezer forint a fogyasztói áruk) és a betegek a számukra szükséges  legkorszerűbb készítményekhez többnyire mindössze 300 forintos térítési  díj ellenében juthatnak hozzá. A hazai betegek ellátásában jelenleg is hozzáférhetőek a nemzetközi gyógyszerpiacon elérhető készítmények. A jelenlegi gazdasági környezetben, a Széll Kálmán Terv alapján át kell alakítani a hazai gyógyszertámogatás rendszerét, amelyet egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni. Az egészségügy terén célunk, hogy a gyógyszerkassza tervezett átalakítása a hatékonyság irányába mutasson, mely hatékonyság javítása nem jelenti azt, hogy az eredményességet mutató készítmények támogatással a továbbiakban ne lennének elérhetőek a betegek számára.

–  Jelenlegi munkája mellett eredeti hivatását tudja-e gyakorolni? Tervezi-e, hogy egyszer főállásban is visszatér a szikéhez?

A napi 16-18 órás munkaidő mellett jelenleg még a családommal is csak hétvégén találkozom egy rövid időre, ezért természetesen semmilyen egyéb elfoglaltságra nincs időm. Helyettes államtitkári kinevezésem előtt másfél évig az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI), a gerincvelősérültek rehabilitációs osztályán dolgoztam, így a visszatérés már nem a műtőasztalhoz, hanem ebbe az intézménybe történne.

-Szabady–