A romlás virágai – Keszthely, a Balaton egykori ékköve 1. rész

Ami szépül és gyarapszik: a Keszthelyi Kastély 

Keszthely, a Balaton fővárosa. Keszthely a Balaton ékszere. Ha az ember végigdétal a város utcáin azt láthatja mindez a múlt. Hol van város régi dicsósége? Hol vannak az idegenek, akik forognak a városban pénzüket otthagyva? Ha az ember figyelmesen végigmegy a sétálóutcan a romlás levegője csapja meg.

Ami szépül és gyarapszik: a Keszthelyi Kastély 

Keszthely, a Balaton fővárosa. Keszthely a Balaton ékszere. Ha az ember végigdétal a város utcáin azt láthatja mindez a múlt. Hol van város régi dicsósége? Hol vannak az idegenek, akik forognak a városban pénzüket otthagyva? Ha az ember figyelmesen végigmegy a sétálóutcan a romlás levegője csapja meg.

Minden olyan koszlott, minden szétesőben. Bármerre nézünk ez az érzésünk. Egy két üde pontja ugyanis van az utcának, amit tulajdonosaik rendben tartanak. De többnyire szabadulni szeretnének a tulajdonuktól. A házak, a boltok romolnak, az éttermek bezárnak.

Keszthely anno az "ántivilágban" élhető polgári kisváros voltUgyan minek nyissanak ki erre a kis időre. A négy hét szezon nem éri meg. Akik tudnak németül és vendéglősök menekülnek Ausztriába. Akik nem, azok el, mindeg hogy hova, csak el ebből a halódó városból. Helyi adó, központi adóprés, piréz probléma. És lassan szezonon kívűl már egy betérő sincs, akit megkopasszanak. Az üres parkolók magas tarifái pedig a környékbelieket nyomorítják tovább.

A szomszédos Héviz kicsit jobban járt. Ott a gyógytó még vonzza az idegeneket. Ott csak a recesszió, de nem a romlás virágai verték fel a várost. Amikor szerkesztúőségünk „szabadságra ment" azért tettük, hogy bemutassuk Keszthelyt. És cserében a romlás virágait kaptuk lencsevégre. Sajnáljuk, mert nagyon szerettük ezt a vűárost. Harminc esztedeje minden évben – néha többször is arra jártunk, megfigyelni hogyan alakul gyarapodik. Most az agóniáját látjuk, és nagyon sajnáljuk lakóit. Mert ebben az időben is van kiút. Erre sok környékbeli balatoni település is példa: Gyenesdiás, Balatonfüred, de még Alsó- és Felsőpáhok is. Ott mindent megtesznek, hogy jöjjenek a vendégek és saját állapolgáraikat sem nyomorgatják. Ki tudja meddig képesek még tartani magukat.

Parkolóóra: Mintha Budapesten lennénk. A Város utcáit parkolóórák lepik el. Tessék fizetni. Semmiért. Bezzeg a Szlovák Alkotmánybíróság kimondta: Ott nem szedhetnek pakolási díjat semmilyen címen akkor, ha ezért nincs ellenszolgáltatás. Csak sarc az egész. Itthon nem hiszzük, hogy ilyen ítélet születne.	Díjtáblázat: Tessék csak fizetni. Akkor is ha a parkolók nagy része üres. Jutányosan változtatjuk díjainkat. Olyannyira gyorsan, hogy már táblát sem csinálunk minden tarifaváltozáskor. Csak egy cetlivel átragasztjuk a korábbit…
Vasszigor:: Rend lesz itt kérem. Ha nem alla a parkolóba és nem fizet, bizony elszállítjuk kérem a kocsit… Nem kerüli ki senki a fizetést. Itt bizony szigor van. Bevételnövelő.(De akinek nem tetszik az ne jöjjön. És mit tesz Isten nem is jön…. Mi is máshova Páhokra jártunk enni…)	Élő szobrászat: Védjük a fát, hisz ő is érez! Nos itt inkább valaki a pusztulás-ujjászületés allagóriáját csinálta meg, az egyik szép főtéri fa brutális csonkolásával. Igaz csak az állatkínzást büntetik. Nem csoda, hogy fogynak a zöld növények. – A külső utcák csodalatos fasorai még megvannak. Ki tudja melyik hivatalnoknak jut eszébe: veszélyesek ezek bizony a közlekedésre. (No meg jó ára is van a fának…)
Városi idegenforgalmi iroda: Nem hiszek a szememnek, a városi idegenforgalmi iroda holmlozata is koszlik, feslik. Hogyan legyen bizodalmam egy ilyen intézményben? Tudom, hogy akik ott dolgoznak, kiteszik a lelküket. De mi van azzal, aki ezt nem tudja, ismeri… Vagy a szem káprázik a verőfényben?	Nosza ellenőrizzünk: , nos akkor előkapjuk a teleobjektívet. Jól látunk? Sajnos jól… Pedig viszonylag kis összegből mindez helyrehozható lenne…
Térkép irka-firka: Avagy ki aza a birka, aki összefirkálja a város degenek eligazítását szolgáló térképét. Megteheti. Azzal, hogy egyszer ilyek valaki kitett nincsen letudva a dolog. Az gondozni, ez esetben tisztítani is illene. Vagy ha cserélik olyanra, amit nem fog a sok birka festéke, írónja.	Csak el innen:: Ilyent is ritkán látni: a sétáló utca konszolidált polgári lakását eladásra hirdetik. SOS. Az ablakban. Vajon mi az oka ennek a sietségnek?
Nos ez az a ház ahol a lakást(okat) kínálják…: Szépen kinéző konszolidált sétáló utcai ház. A földszinti üzlethelyiség stílustalan cégtáblája sokat ront az összképen.	Üde színfolt:: A sétáló utca működő kávézója és a cukrászda üde színfolt. Szeretik az ott maradók, de az arra járóknak is kedvet csinál. Ők még maradtak, dolgoznak, ahogy erejükből telik. Vajon jövőre is megtaláljuk őket ugyanitt?
Csak a kín és a szenvedés az érdekes?: A sétáló utca csodája a mondern ház emeletén berendezett kínzókamra. Ál régi eszközök, ál szenvedése. Vagy tán a mazochista turisták kéjtanyája, ahonnan a vér rögtön lecsőpög az alatta lévő kávézőba. Ha igy van ki is írhatná: Cafe á la Drakula.. bocsika, az Erdélyországban van.	Bóvli:: A bóvliárus a sétáló utcában is már a helyieket veszi célba. Semmi balatoni nosztalgia nur für deutsch. Szigorúan hazaiaknak szánt bóvli, ilyet a külföldi nem is vesz meg, de minek tenné. Nem is érti az ál szellemességet.. (Nem tévadésből fordítottuk oldalra, csak védjük az ön nyakának épségét kedves, és minden bizonnyal kiváncsi olvasó..) Mi ezen már csak nem is mosolyodunk el. De talán más érti ezt a humort.