A Ság Hegyi Trianon-emlékkereszt Háromnegyed évszázada

A Trianon-kereszt avatásának 75-ik évfordulójára emlékeznek 2009. 2009. szeptember 19-én a Celldömölk határában álló Ság hegyen. Az egykor közadakozásból fölállított s az elmúlt háromnegyed évszázad folyamán sok viszontagságot megért kereszt a világ legnagyobb méretű Trianon-emlékműve.

A Kemenesalja síkjából kiemelkedő s a bazaltkőbányászás előtti időkben 291 méter magas Ság hegy tetejéről szép, tiszta időben néha még a pozsonyi vár körvonalai is látszódnak. A környékbeli falvakból és városokból jól látható a Ság tetején hetvenöt esztendővel ezelőtt fölavatott, figyelmeztető mutatóujjként égre meredő Trianon-emlékkereszt. Napjainkban, amikor a magyarság nyakán történelmünk talán leghitványabb nérói ülnek s a nemzet egyik fele megtagadja a másikat, most van igazán fontos emlékeztető feladata Magyarország legnagyobb méretű Trianon-emlékének.
A Ság hegy a kőfejtés korszakából (Fotó: archív)

A Ság hegyi emlékműről nem lehet szólni úgy, hogy néhány szóval ne említenénk meg a hely történelmét, a hozzá fűződő legendákat és az itt termő szőlőből készített világhírű bort. A XIX. századi krónikások följegyezték, hogy a német egység megteremtője, Bismarck vaskancellár is gyakran ízlelgette a Ság levét. Manapság főként olaszrizlinget, hárslevelűt és a Kocsis Irma nevű nedűt termesztik az itteni vincellérek. Döme László, a Ság hegy szerelmese, a Trianon-emlékkereszt hagyományának ápolója mesélte nekünk azt a legendát, amely magyarázatot ad arra, hogy hajdanában miért nem épült föl a királyi vár a hegyen. A monda szerint réges-régen, még az Árpád-korban, II. (Vak) Béla királyunk fejébe vette, hogy várat építtet a Ság tetején. Az udvari szakértők azonban túl magasnak találták a Ságot erre a célra, s igyekeztek eltántorítani az uralkodót tervétől.

A Ság hegy Alsóság felől (Fotó: Hering József)
Vak Béla azonban kötötte az ebet a karóhoz s mindenképpen föl akarta építtetni a várat, mire az udvari kamarás cselhez folyamodott: háromszor vezette körbe-körbe a világtalan uralkodót a Ság hegyen, míg végre elhitette vele, hogy valóban túl magas a várépítéshez. Igen ám, de a kamarás egyik jóakarója elárulta a királynak, hogy rászedték, mire az uralkodó gyorsan belefogott a várépítésbe. De a dévai Kőmíves Kelemen művéhez hasonlóan, éjjelenként a Ság hegyen is leomlottak az épülő vár azon falai, amelyeket nappal fölhúztak Vak Béla kőművesei. Nos, ez a magyarázata annak, hogy nem épült meg a királyi vár a Ság hegyen.

A többször átforgatott föliratos tábla (Fotó: Hering József)
A XX. század elején kezdődött el a bazaltkőbányászat, más szóval a Ság elrablása. A kálváriás sorsú Erdélyi József költő így ír erről nyolc esztendővel a Trianon-kereszt fölállítása előtt A Ság halála című versében: „Ság oldalán kürtő füstölög, / gyászlobogó, gyászlobogó. / Halálra ítélte Ságot a kőfaragó. / Rontják a messzekék sági tetőt, / a Somló öccsét megölik, / közömbösen nézi alant / a ságalji nép." A bányászatot 1957-ben azonban végleg leállították, de a Ság 12 méterrel alacsonyabb lett, mert az eredetileg 291 méteres hegy 279 méterre csökkent. A meglopott, megcsonkított hegyen állították föl 1934-ben közadakozásból a nemzet megcsonkítását eredményező 1920-as nagyhatalmi döntés elleni tiltakozás jelképét, a Trianon-emlékkeresztet. Kemenesalja népe a trianoni országrablás előidézte sokkhatás lassú oldódása után egyre inkább úgy érezte, hogy méltó emléket kell állítani a nemzeti tragédiának.

Ökumenikus istentisztelet a kereszt tövében (Fotó: Hering József)

A Ság hegy a múlt század '30-as éveiben még Alsóság község határában magasodott, s ezért nem meglepő, hogy a keresztállítás jelentős kezdeményezői közül ketten alsóságiak voltak. Királyfalvy Gusztáv, Budapestre költözött alsósági néptanító a fővárosban szinte mindenkit megkeresett, akitől azt remélte, hogy elősegítheti az emlékkereszt fölállítását. Szakály Dezső alsósági néptanító, országos hírű leventeoktató több könyvet is írt a szavalókórusok megszervezéséről és a szőlőtermesztésről. Szakály az általa megszervezett kétszáz fős, parasztifjakból verbuvált szavalókórusával már 1933-ban országjáró föllépéseken gyűjtött pénzt a Trianon-emlékműre. A Pápai Hírlap tudósítója a Ság hegyi Trianon-emlékkereszt 1934. szeptember 23-án végbement avatásáról később részletesen beszámolt. Az 1934. szeptember 29-én napvilágot látott tudósításból megtudjuk, hogy a keresztavatás verőfényes őszi vasárnapján tízezres tömeg kígyózott fölfelé a csúcson elterülő platóra, ahol már méltóság teljesen ott állt a Ság hegyi kőfejtőből bányászott bazalttömbökből emelt, tíz méter magas talapzatból égnek ágaskodó, 19 méteres kőkereszt. A fehérre meszelt, óriási latin keresztet fölfelé kecsesedő, szintén az itteni bányából kifejtett, négy szintes, faragott kőből emelt négyzetes oszlop támasztja meg.

A Tündérvölgy a Ság hegyen (Fotó: Hering József)
A Ság hegyi Trianon-emlékkeresztet a korszak neves műépítésze, Halászy Jenő (1900-1962), többek között a Budapest-újlipótvárosi neoklasszikus stílusú református templom építője tervezte. Halászy tervezőtársa volt Berzsenyi Janosits Miklós, a Ság hegyi kőbánya mérnöke, a közeli Egyházashetyén született Berzsenyi Dániel leszármazottja. A függőleges keresztszár alatti talapzat Celldömölk felé tekintő oldalára erősített kőtáblán a következő szöveg olvasható: NAGYMAGYARORSZÁGÉRT KEMENESALJA NÉPE – MCMXXXIV. A kommunista időkben a kőtábla belső, sima felét fordították kifelé és ráírták a Szabadság szót… Az irredenta, az eredeti fölirat került befelé. A táblát 1997-ben ismét megfordították és ezúttal a Szabadság szó került belülre. A '60-es években a celldömölki elvtársak fölvitték a hegyre Furceva asszonyt, Hruscsov művelődési miniszterét, aki megkérdezte, hogy miért áll a hegyen a kereszt. A Habsburgok elleni 1848-as szabadságharc emlékét őrzi, mondták az elvtársak. Furceva erre jó hangosan, az egész helybeli vörös bagázs füle hallatára nagyon szépnek nevezte a dolgozó magyar nép osztrákellenes küzdelmének emlékművét.

A Dala József-emlékharang a Tündérvölgyben (Fotó: Hering József)
A Pápai Hírlap így folytatja beszámolóját a hetvenöt évvel ezelőtti keresztavatásról: „Amint felérünk a hegyre, a tetőn előttem széles plató terül el, amelyet sűrű emberrajok lepnek el. Tízezer főre becsülöm az óriási tömeget. (…) Déli 12 órára járhatott az idő, amikor az ünnepély közreműködői megjelentek a kereszt tövében vaskorláttal elkerített helyen. Elsőben Ostffy Lajos, Vasvármegye főispánja szólott, üdvözölve az illusztris vendégeket. Utána Celldömölk nagynevű szülötte, Takách Tolvay József ny. altábornagy (…) tartotta meg ünnepi beszédét: "Marcus Aurelius, az egykori római nagy birodalom kiváló császára, Pannóniát – Nagymagyarországot – akarta megtenni óriási birodalma drágakövévé. Vindobonában – Bécsben – váratlanul bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Árpád ivadékainak jutott tehát a feladat, naggyá, széppé, hatalmassá tegyék Magyarországot, amit aztán gonosz kezekkel Trianonban szétszaggattak, megcsonkítottak. A Ság hegyen felállított kereszt tiltakozás eme legdurvább igazságtalanság ellen, de szimbóluma a reménységnek is, hogy elnyomottságából feltámad a magyar nemzet és visszanyerjük mindazt, amit jogtalanul elraboltak tőlünk. Ezért küzdünk békével, ezért küzdünk – ha kell – karddal" – idézi gróf Takách Tolvay Józsefet a Pápai Hírlap. Szólnunk kell még a ma 92 éves, akkor tizenhat esztendős Macsotai Rózsa Dezső Lajosnéról, aki a Trianon-emlékkereszt avatásának napján ifjúi hévvel és hazaszeretettel elszavalta Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című versét. Dezső Lajosné néhány évvel ezelőtt még részt vett a Ság hegyi megemlékezéseken, sőt Sajó Sándor költeményét is elszavalta.

A bencések hajdani présháza a hegyen (Fotó: Hering József)
A kommunizmus évtizedei alatt a celldömölki elvtársak nem nézték jó szemmel a város határában emelkedő Trianon-keresztet s a '60-as évek közepe táján a Celldömölki Járási Tanács határozatot hozott az emlékmű ledöntésére. Végül is Dala József, a Járási Tanács jobb érzésű elnöke meggyőzte az elvtársakat, hogy nem nagyon találnának olyan munkásokat, akik csákányt emelnének a kemenesaljai emberek által nagy becsben tartott keresztre, meg aztán az idő lassan úgyis elvégzi romboló munkáját. A néhány évvel ezelőtt elhunyt Dala József emlékét a Ság hegy Tündérvölgynek nevezett oldalában harangláb is őrzi. Celldömölk nemzeti érzésű polgárai a módszerváltás körüli időkben elhatározták, hogy megmentik, restauráltatják az egyre rosszabb állapotban levő keresztet. Dala József segítség kérő levélben fordult a zsinagógák fölújítását szívén viselő Ráday Mihály városvédőhöz, aki rövid válaszlevélben közölte: őt bizony nem nagyon érdekli az, hogy a Ság hegyi Trianon-keresztet az unokáink sem fogják látni… A Ság hegyi Trianon-emlékkereszt 1997 óta megújulva és esténként kivilágítva hirdeti a nemzet jobbik részének a magyar igazságba vetett hitét.