A számítógép – és minden elektronikai berendezés – „zöld” villámhárítója

Magyarországon 1998 óta használja az Országos Meteorológiai Szolgálat a SAFIR (Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) villámlás lokalizációs hálózatot, melynek tapasztalatai szerint egy év alatt hazánkban átlagosan két és fél villám csap a földbe minden négyzetkilométeren. Idén május 21-én egyetlen nap alatt 31 ezer villámot érzékelt a rendszer, és bár a villámlással járó zivatarok 95 százaléka a nyári hónapokra esik, az év többi részében is fennáll a veszély. Egy korábbi felmérés szerint a magyar háztartások legalább fele tapasztalt már villámcsapásnak betudható áramellátási problémát, mégis a lakosság kétharmada nem ismer a villámhárítón kívül más villámvédelmi megoldást.

Magyarországon 1998 óta használja az Országos Meteorológiai Szolgálat a SAFIR (Surveillance et Alerte Foudre par Interferométrie Radioélectrique) villámlás lokalizációs hálózatot, melynek tapasztalatai szerint egy év alatt hazánkban átlagosan két és fél villám csap a földbe minden négyzetkilométeren. Idén május 21-én egyetlen nap alatt 31 ezer villámot érzékelt a rendszer, és bár a villámlással járó zivatarok 95 százaléka a nyári hónapokra esik, az év többi részében is fennáll a veszély. Egy korábbi felmérés szerint a magyar háztartások legalább fele tapasztalt már villámcsapásnak betudható áramellátási problémát, mégis a lakosság kétharmada nem ismer a villámhárítón kívül más villámvédelmi megoldást.

Ha az interneten rákeresünk a villám szóra, rögtön szembesülünk ezen légköri jelenség kettősségével: miközben az első néhány találat tudományos leírás és megkapó kép, addig a többiben a villámkárokról lehet olvasni. Ha a villámkár szót írjuk be a keresőbe, többnyire biztosítók oldalai és károsultak kétségbeesett kérdései jelennek meg. Eközben a megelőzésről az indokoltnál kevesebbet lehet hallani. Pedig a megoldás már régóta adott: a túlfeszültség-védelmi berendezések.

Miért nem elég a villámhárító?

A villámhárító a túlfeszültség elleni védekezés első lépcsőfoka: megakadályozza, hogy az elektromos kisülés közvetlenül az emberbe csaphasson, vagy tüzet okozzon. Ide sorolható a központi elosztószekrénybe épített elektronika és a földelés is, de ez még mindig nem jelent teljes védelmet. Igazi megoldást csak a többfokozatú villámvédelem jelent, mivel a villámok egy része eléri az elektromos- és a telefonhálózatot is.

Ezért van szükség másodlagos túlfeszültség-védelemre, ami egyúttal nem csupán a villámok, hanem más áramingadozások ellen is védettséget biztosít. Ráadásul a villámkárok mértéke – tönkrement házimozi, televízió, számítógép – egy túlfeszültségi-védelmi berendezés árának a sokszorosa is lehet.

És ha vihar esetén minden elektromos berendezést kikapcsolok?

Általános érvényű tanács, – mindannyian hallottuk már – hogy viharok idejére minden elektromos berendezést célszerű kikapcsolni, és kihúzni a konnektorból, sőt a fali csatlakozóból is. Ám ezt minden egyes vihar esetén újra és újra megtenni meglehetősen kényelmetlen. A megoldást a másodlagos villámvédelem jelenti. Az APC túlfeszültség ellen védő eszközei megakadályozzák, hogy a feszültségesések, a hirtelen lökések vagy a túl magas feszültség kárt tegyenek az értékes elektronikai készülékekben.

Az APC termékeinek széles választékában akad már 2-3 ezer forintos termék is, ami megfelelő védelmet képes nyújtani a háztartásban található személyi számítógépeknek és szórakoztatóelektronikai készülékeknek. Ezen túl természetesen a kínálat magába foglalja az otthoni és kisirodai berendezések, vagy akár a nagy teljesítményű számítógépek és elektronikai eszközök biztonságát garantáló berendezéseket is. : www.apc.com/hu