A díszőrség és a Magyar Koronaőrök Egyesülete kíséretében 2013. augusztus 14-én délelőtt megérkezett Székesfehérvárra a Szent Jobb-ereklye.

 

A díszőrség és a Magyar Koronaőrök Egyesülete kíséretében 2013. augusztus 14-én délelőtt megérkezett Székesfehérvárra a Szent Jobb-ereklye.

 

Az ereklyét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök,  Takács Nándor nyugalmazott fehérvári püspök, az egyházmegye papjai; a város polgármestere, Cser-Palkovics András és alpogármesterei, valamint az önkormányzati képviselők  fogadták  Székesfehérvár főterén, ahol  több mint ezer ember gyűlt össze. Köszöntő beszdben Spányi Antal hangsúlyozta:  hazatért Szent István jobbja, az a jobb, amely "975 évvel ezelőtt talán éppen ezekben az órákban a bazilika helyétől néhány kőhajításnyira koronáját, nemzetét és országát felajánlotta Szűz Máriának".

 

A Szent Jobbot ezután körmenetben vitték a zsúfolásig megtelt bazilikába, ahol Wachler Anna énekművész vezetésével Szent Istvánról szóló népénekek hangzottak el, Cserta Gábor tárogatóművész kíséretében. A székesfehérvári megyés főpásztor imádságot mondott az ereklye előtt, Isten áldását kérve hazánkra.

Ezután 15.30-ig tartó nyilvános tiszteletadás és imádság kezdődött az ereklye előtt. Az imacsoportok óránként váltják egymást; majd énekes, zenés áhítat következik, a város egyházi és világi kórusainak közreműködésével.

17 órakor indult a körmenet – a Szent Jobbal és Szent István fejereklyéjével – a Nemzeti Emlékhelyre. A körmenetre és a 17.30-kor kezdődött szentmisére több busznyi zarándokot vártak. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.

Spányi Antal püspök a Szent István halálának 975. évfordulójára meghirdetett emlékévhez kapcsolódóan hívta meg a Magyar Katolikus Egyház képviselőit, hogy a Szent Jobb jelenlétében ajánlják fel hazánkat Szűz Máriának, ahogy ezt első szent királyunk tette a halála előtti napon.

 

Erdő Péter: Hit és jövőkép teremt összefogást a bíborosi mise Szent István sírja felett

Szent István igazi keresztény uralkodó volt, szeretettel és felelősséggel védelmezte népét. Bölcsen szervezte országát, a hit szikla alapjára építette egész művét. Ezért  találta meg a magyarság helyét Európa közepén. Országunkat első szent királyunk hite és jövőképe egyesítette – fogalmazott Erdő Péter bíboros Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyen bemutatott ünnepi szentmisén. 4000 zarándok tette tiszteletét a Szent Jobb és Szent István fejereklyéje előtt.

Augusztus 14-én Szent István halálának 975., szentté avatásának 930. évfordulójára meghirdetett emlékévhez kapcsolódóan hívta meg Spányi Antal püspök a Magyar Katolikus Egyház képviselőit, hogy a Szent Jobb jelenlétében ajánlják fel hazánkat Szűz Máriának, ahogy ezt első szent királyunk tette a halála előtti napon. Az ünnepi alkalomra Székesfehérvárra érkezett  a Szent Jobb és Szent István fejereklyéje, mely előtt egész napos imádságos áhítattal rótták le tiszteletüket a zarándokok.

Az ünneplő közösség körmenettel kísérte a szent ereklyéket a Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri oltárhoz. Itt mutatta be a szentmisét Erdő Péter bíboros Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.

A szentmisén részt vettek a politikai, társadalmi és kulturális élet képviselői. Az ünnepség díszvendége volt Gerhard Pischl nyugalmazott limburgi segédpüspök, Franz Kaspar a limburgi egyházmegye általános helynöke. A határon túli magyar püspökök közül jelen volt a szertartáson Tamás József, a Gyulafehérvári Egyházmegye segédpüspök, Német László nagybecskereki püspök.

Erdő Péter bíboros szentbeszéde Székesfehérváron

2013. augusztus 14-én Szent István halálának 975., szentté avatásának 930. évfordulóján.

(Lk 11,27-28)

Főtisztelendő Apostoli Nuncius Úr, Megyéspüspök Úr! Főtisztelendő Érsek és Püspök Urak!
    Igen Tisztelt Polgármester Úr! Hazánk politikai, társadalmi és kulturális életének igen tisztelt képviselői!
Főtisztelendő Paptestvérek!
Krisztusban kedves testvérek!

1. Nagyboldogasszony ünnepének előesti szentmiséjét mondjuk. Hálával emlékezünk meg Szent István királyunkról, aki 975 évvel ezelőtt költözött az örökkévalóságba. Földi országát a hagyomány erős tanúsága szerint az isteni Gondviselésre bízta, a Boldogságos Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlotta. Maga pedig belépett abba az országba, ahol nincs szenvedés, nincs hamisság, ahol Isten irgalma és szeretete ragyog.
Mária mennybevételének ünnepe tudatosítja bennünk, hogy a Boldogságos Szűz előttünk jár a szentek útján. Ha róla hisszük, hogy emberi teste szerint is átment abba a csodálatos létbe, amit örök üdvösségnek nevezünk, akkor a többi szentek elköltözését is méltán ünnepeljük, mint mennyei születésnapot. Ha mi mindannyian, élők és megholtak reménységgel várjuk testünk feltámadását, akkor már most, itt a földön különleges tiszteletet érzünk az egész ember, a test és a lélek iránt.
2. Ennek a tiszteletnek egy ősi és kiemelkedő formája az ereklyék megbecsülése. A vértanúk és a szentek sírja közelében a kezdet kezdetétől imádkozott az Egyház. A szentek ünnepén díszes tartóba foglalt földi maradványaikat már az ókorban kihelyezték tisztelet céljából a templomokban. Ereklyével tartott körmenetről is nagyon régről tudomásunk van. Már Szent Ágoston megemlékezik arról, hogy Szent István első vértanú ereklyéit nyilvános körmenetben hordozták (De civitate Dei 22,8).
Itt, Székesfehérváron is megszentelt földön állunk. Az ősi királyi temetkezőhely nemzetünk nagyjainak maradványait őrzi. Szent István király sírját is éppúgy, mint Szent Imre herceg nyughelyét már nagyon korán vallásos tisztelet vette körül. Később zarándokaltok indultak erre a helyre. Amikor 930 évvel ezelőtt, 1083-ban VII. Szent Gergely pápa rendelkezése nyomán megtörtént István király szentté avatása, jobb keze már nem volt a sírban, hanem külön őrizték, mert csodálatosan épségben maradt. A mai napon a Szent Jobb ereklyéje újra visszatért ide, Székesfehérvárra. Az a jobb kéz, amely István király egész uralkodását a legragyogóbban jelképezi.
3. A Bibliában a jobb kéz a cselekvő erő kifejezése. Isten jobbja győzelemre segíti a népet az ellenséggel szemben (pl.: Kiv 15,6), védelmezi a benne bízókat (Zsolt 18,36). Szent István igazi keresztény uralkodó volt, szeretettel és felelősséggel védelmezte népét. Bölcsen szervezte országát, valóban a hit szikla alapjára építette egész művét. Ezért tudott közösséget találni Európa népeivel. Ezért, a szilárd keresztény hit erejével tudta kivívni azt a bizalmat, ami független országának tartósan helyet teremtett a nemzetek családjában. Talán erre is érvényes Vaszary Kolos prímás megállapítása, aki a honfoglalás milleneumán tartott ünnepi beszédében így fogalmazott: „Magyarországot a kard szerezte, de a kereszt tartotta meg".
Szent István Intelmeiben első helyen szól a hit megőrzéséről. Nem csupán udvariasság, nem csupán az ünnepi stílus miatt került ez a téma Szent István művében minden más kérdés elé. Az emberiség nagy törvényhozói alkotásaiban Hamurabbi törvénykönyvétől Iustinianus császár codexéig rendre megjelenik a vallásos hivatkozás. És nem csupán azért, hogy az uralkodó vagy a törvényhozó testület a saját tekintélyét megerősítse. Ennél többről van szó: az emberi közösség, ha igazán független, a mindenséggel méri magát. El kell helyeznie önmagát a kozmoszban, meg kell találnia a saját szerepét a létező világmindenség összefüggésében. Enélkül ugyanis az adott közösségnek nincs értelme. Nincs olyan eszmény, nincs olyan érték, ami az összefogást, az áldozatvállalást, a felelősséget igazolná.
A körülöttünk megtapasztalható anyagi világ egésze sem értelmezi teljesen önmagát. Ahogyan nő az emberiség tudáskincse, úgy lesz egyre tágabb a kör, ahol az ismeretlennel találkozunk. Ha arra várnánk a saját helyünk megtalálásához, hogy a létező világmindenség minden részletét pontosan kiismerjük, ehhez valószínűleg nem lenne elég az emberiség egész története. De Szent István a hitet választotta. Azt a hitet, amely nem csal meg (vö. Róm 5,5). Ha van értelme a világmindenség létének, ha az emberiség nem történelmi véletlenből keletkezett, hanem a mindenható Isten gondviselő szeretete kíséri, akkor van értelme a népek, a családok, az egyes ember életének is.
Szent István műve a hit, a remény, az értelem és a harmónia nagyszerű alkotása. Személye és öröksége ma is égetően aktuális. Ő egységbe foglalta népét, az ő uralma alatt biztonságban lehetett együtt minden magyar törzs, de még a kísérőik is szlávokkal, németekkel, vendégekkel az akkori világ közeli és távoli tájairól. Szent István népe úgy volt együtt, hogy nem csupán, nem elsősorban valamilyen közös veszély vagy ellenség fogta egybe, hanem egyesítette első szent királyunk hite és jövőképe. Ez tette lehetővé, hogy emelt fővel és nyitott szívvel találjuk meg a helyünket Európa közepén.
4. Adja Isten, hogy népünk ma is megtalálja a hit, a bizalom, az egység és a megmaradás útját. Ebben segítsen minket a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának pártfogása és Szent István királyunk közbenjáró imádsága.
Amen.

A szentmise alatt kitört zivatar ellenére mindenki kitartott és imádságos jelenléttel vett részt az ünneplésben.

Végül tiszteletadás következett az emlékhely bejáratánál lévő szarkofágnál a Szent Jobb ereklyén. A búcsúvétel után a hívő sereg körmenetben tért vissza a Székesegyházba.

Székesfehérváron egészen augusztus 24-ig folytatódnak az ünnepi események. Koronázási Ünnepi Játékok elnevezésű, első ízben megrendezett, valamint Székesfehérvári Királyi Napok című hagyományos program keretében emlékeznek  az államalapító király életművére.  Ennek egyik kiemelt eseménye lesz a hagyományőrző szándékkal elindított koronázási szertartásjáték, mely évente változóan történelmünk egy-egy sorsfordító alakjának életét és korát állítja a középpontba.

 

Magyar Kurír

Képek: Berta Gábor

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük