P. Federico Lombardi a péntek délutáni sajtótájékoztató alkalmával kijelentette: a Bergoglio elleni kampány jól ismert és már néhány évvel ezelőttre nyúlik vissza. Alkalmanként hazug és hírnévrontó kampányokra specializálódott publikációk hangoztatják. Ennek a kampánynak és a Jorge Mario Bergoglio elleni más vádaknak az egyházellenes jellege jól ismert és nyilvánvaló.

P. Federico Lombardi a péntek délutáni sajtótájékoztató alkalmával kijelentette: a Bergoglio elleni kampány jól ismert és már néhány évvel ezelőttre nyúlik vissza. Alkalmanként hazug és hírnévrontó kampányokra specializálódott publikációk hangoztatják. Ennek a kampánynak és a Jorge Mario Bergoglio elleni más vádaknak az egyházellenes jellege jól ismert és nyilvánvaló.

A vád arra az időszakra utal, amikor Bergoglio nem volt még püspök, hanem az argentin jezsuiták elöljárójaként folytatott szolgálatot. A vád két paphoz, egy német és magyar jezsuitához kötődik, akiket annak idején elraboltak és akiket a vád szerint ő nem védett meg. Konkrét és hihető vádat sohasem fogalmaztak meg ellene. Az argentin igazságszolgáltatás egyszer kihallgatta mint a tényeket ismerő személyt, de soha semmivel nem vádolta meg. Bergoglio dokumentált formában tagadta a vádakat.

Ugyanakkor számos nyilatkozat áll rendelkezésre, amely azt mutatja, hogy Bergoglio sok személyt megvédett a katonai diktatúra idején. Ismert Bergoglio szerepe is, aki miután püspök lett, előmozdította az Egyház bocsánatkérését Argentínában azért, hogy nem tett eleget a diktatúra idején. A vádak a diktatúra időszakának társadalmi-szociológiai elemzését használják fel, amelyet évek óta egyházellenes baloldali elemek készítettek azzal a céllal, hogy támadják az Egyházat. Ezeket határozottan el kell utasítani – fogalmazott a szentszéki szóvivő.

 

Nem kellett hosszú idő ahhoz, hogy a világsajtó megvádolja az új pápát azzal, hogy negyven évvel ezelőtt nem védett meg két elrabolt papot. Egyikük, P. Jálics Ferenc magyar jezsuita a következőket írja az ügyről a német jezsuiták honlapján:

„1957-től Buenos Airesben éltem. 1974-ben egy rendtársammal az Evangéliumtól indíttatva, és hogy felhívjuk a figyelmet a borzasztó szegénységre, egy favellára, nyomornegyedbe költöztünk Aramburu érsek és Jorge Mario Bergoglio provinciális engedélyével. Onnan jártunk az egyetemre tanítani.

Az akkori polgárháborús helyzetben a katonai junta néhány év alatt körülbelül 30.000 embert, baloldali gerillát és ártatlan civilt gyilkolt meg. Kettőnknek a nyomornegyedben sem a juntával, sem a gerillákkal nem volt kapcsolatunk. Helyzetünk azonban az akkori általános információhiány, tudatos dezinformáció közepette az egyházon belül is félreérthető volt.

Egyik világi munkatársunkkal amiatt szűnt meg a kapcsolatunk, hogy a gerillához csatlakozott. Miután őt háromnegyed évvel később a junta katonái elfogták és kivallatták, megtudták, hogy korábban kapcsolatban volt velünk. Feltételezve, hogy közünk van a gerillához, bennünket is letartóztattak. Ötnapi vallatás után a kihallgatást vezető tiszt ezzel bocsátott el bennünket: „Atyák, maguknak semmi bűnük nem volt. Gondoskodni fogok róla, hogy visszatérhessenek a szegénynegyedbe". Számunkra megmagyarázhatatlan módon ennek ellenére további öt hónapon keresztül összekötött kézzel és bekötött szemmel tartottak bennünket fogva. Azzal kapcsolatban, hogy ezekben az eseményekben P. Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tudok állást foglalni.

Szabadulásunk után elhagytam Argentínát. Csak több évvel később volt lehetőségünk arra, hogy P. Bergoglióval, akit időközben Buenos Aires érsekévé neveztek ki, megbeszéljük az eseményeket. Utána nyilvános szentmisét mutattunk be közösen, és ünnepélyesen megöleltük egymást. A történtekkel kiengesztelődtem, és a magam részéről az ügyet lezártam. Ferenc pápa szolgálatára kívánom Isten gazdag áldását!"
 
P. Jálics Ferenc azóta Németországban él. Ott indította el a lelkigyakorlatoknak egy meghatározó új iskoláját, mely jelentős hatást gyakorolt mind Európában, mind az amerikai földrészen. Az argentin püspökök, élükön P. Bergoglióval, a mai Ferenc pápával, közös nyilatkozatban kértek bocsánatot az Egyház mindazon hibáiért, amikor képtelenek voltak megvédeni a junta alatt üldözötteket. P. Bergoglio személy szerint élesen ítélte el az emberi jogok megsértését a diktatúra idején, mindkét oldalt bírálva – olvasható a Magyar Jezsuita Rendtartomány honlapján.

Magyar Kurír (mk)/VR

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük