2024.december.05. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A tér pátosza

7 perc olvasás
Sulypont 10

Sulypont 1A „Frissen” kiállítás sorozat hatodszor mutat be művészeket az egy tér – egy kurátor rendszerben, a szinte ideális műteremként megformál műcsarnoki termekben. A hat szobrász műveit tartalmazó – június 25-ig látogatható kiállítás az idén „A Súlypontok, a megjelenítés határai a kortárs szobrászatban címet kapta. Egyértelmű, hiteles képet kíván adni az alkotókat foglalkoztató, aktuális problémákról.

Az egymással szomszédos termek bejárása után, a néző többet kap, mint amit a szólóban megrendezett tárlatokSzego 8 általában nyújtanának – világított rá Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója. Korábban volt, hogy hét, máskor tizenegy kiállítója volt a „Frissen”-nek. Kérdés: honnan számítódik egy tárlat nagynak, és szellemében többnek számít-e a nagyobb kiállítás? A szobrászat műfaja már jó ideje mostohagyerekként van jelen vizuális kultúránkban. Sok oka van, többek közt a kiállítótereink mérete. A Pécsett megrendezett Kisplasztikai Biennálék mindig helyszűkében voltak – és nem csak azért, mert nem jutott a művek számára elég a terület. A Biennálék mindig valamiféle magasztosabb keretet szándékoztak adni az egyszerű tárlatoknál. Jobb tájékozódást, látleletet és pozitív összképet egyszerre. Sulypont 2A Kisplasztikai Biennálé a Műcsarnokban is, „kis” kiállításnak bizonyult. A „kis” és a „nagy” kiállítások mennyiségelvét jogos kritikák érték. Rendezünk valóban nagy, műfajok szerinti szalonokat, műfajonként ötévente kerülnek sorra, keresztmetszetet adnak, nem válnak tendenciák erőltetett halmazává. A „Műcsarnok Boxban” a különleges műfajt művelő alkotókra fókuszálva vannak „nagy” kiállítások. A „Frissen” tárlatok viszont sem kis, sem nagy tárlatokként nem beskatulyázhatók! Az egy terem – egy kurátor – egy művész felállásban – ezúttal első ízben – csak szobrászok alkotásait állítjuk ki. Egyszerre kaphatunk intim betekintést az alkotók műtermeibe. A kísérletező alkotók egymás munkájával és a közönséggel testközelbe kerülve, személyes karakterre fókuszáló mustrán találkozhatnak. Sulypont 3 Jó itt lenni – festőként főleg – egy ilyen kiállításon! Ezek voltak Verebes György, Magyarország Érdemes Művésze, Munkácsy-díjas festőművész megnyitó beszédének első szavai. A cím, a Súlypontok, egyensúlyba helyez mindent, függetlenül attól, hogy a kiállító művészek munkái és személyiségei kommunikálnak-e egymással. Állítom, hogy hogy kommunikálnak! Vizsgáljuk meg jobban a címet: súly, pont, ok. A SÚLY – fizikai értelemben – analóg a tömeggel, bár függ a gravitációtól, a tömeg pedig a sűrűségtől, de mégis szoros korrelációban vannak egymással. A szobrászok a tömeggel dolgoznak. A PONT, a térnek a jele. Az a hely, ahol nincs dimenzió, nincs kiterjedés, mégis kijelöli a teret. A tér, a pont szenvedélye, a pontból sugárzik ki. Sulypont 4Ott van még az OK, ami az ok és okozat összefüggését jelöli, nem más, mint az idő átélésének legfontosabb eleme.  Minden megvan ebben a címben, amit a szobrászatról el lehet mondani. Ám én adtam még egy címet ennek a kiállításnak: A tér pátosza. Arisztotelész a megfelelő előadásmódra három kifejezést említ, a logoszt – ami az értelem, a pátoszt – ami az átéltség és a szenvedélyesség. Ugyanez ma megszenvedettséget jelent. Ez a kiállítás olyan emberek műve, akik megszenvedtek a tér befogadásáért, a térbe való kisugárzásért. Így együtt, emberközpontú is a kiállítás. Fontos ezt elmondani, mert ma divatos maliciózusnak, ironikusnak lenni, mindenki megteheti, hogy bármiből viccet csinál. Még díjazzák is, ha valaki bármit képes kigúnyolni. Pedig fontos megjegyezni: a humor – kötelező. A vicc – megengedhető. Az elviccelés – megengedhetetlen! Ez minden alkotó munkának vezérelve is lehetne. Sulypont 5 Vannak dolgok, amiket szavakkal nehéz kifejezni – folytatta Verebes György és itt a megnyitó érdekes fordulatot vett. Konszonanciák és disszonanciák találkoznak és ennek érzékeltetésére egy szintetizátort használt fel. Számomra mindegyik művész egy hangzatként is megjelenik – állította és bizonyította, meg is szólaltatta mindjárt. Gálhidy Péter 1997 óta vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon. Művei fontos gyűjteményekben, de köztereken, Budapesten, Szegeden, még Szlovéniában is megtalálhatók, munkásságát számos díjjal, köztük Munkácsy Mihály-díjjal (2019) tüntették ki. Képzőművészeti tevékenysége mellett restaurál is. Ő a környező világ aggódó szemlélésének mágusa, a habitatnak, az élettérnek őrzője, tévedéseinek fölfedezője és a csendes távolból szemlélője. Ez egy tipikus moll hangzás. Sulypont 6Van, aki gyengéden kísérti az ördögöt. Farkas-Pap Éva terme zenei szakszóval diabolus in musica – ördög a zenében – és ezt a hangközt a XVIII. századig tilos volt zeneművekben alkalmazni. Kis kvart, és ha ilyeneket egymásra raknak, akkor a mai jazz zenében már tökéletesen elfogadott hangzás jön létre. Alkotásaiban az intimitásnak és a belső konfliktusnak olyan szintje jelenik meg, amiben van egy kis elfordulás és az egy szekundot – bizarr, mély hangzást eredményez. Az alkotás szükségszerűsége mellett a könnyedség is nyilvánvalóvá válik. Tárgytervezéssel is foglalkozik, készített szülőszéket, klasszikusnak számító munkája a Semmelweis Egyetem központi épületében látható Szent-Györgyi Albert portrédombormű.

Sulypont 7Polgár Botond jelképe a klasszikus szextakkord. Egyetemi évei alatt a milánói Accademia di Belli Arti di Brerán tanult, tanulmányutakat tett Olaszországban és Spanyolországban. Szobrai a szépségről beszélnek. Lágy hajlatok, finom ívek, sima felületek, a női test eszményített, de erotikától sem mentes szépsége. Alkotói alapállapota a fájdalmas visszatekintés, a visszatérni vágyás egy olyan ideális állapothoz, ahol harmónia uralkodik, de jelen van a visszatérés lehetetlensége felett érzett fájdalom is. Ezen a kiállításon az övé az egyik legnagyobb feltűnést keltő mű, a Halott Vénusz. Számos köztéri szobra ismert: Szent István szobra Gyergyószentmiklóson, Ligeti Lajos elpusztult Déryné szobrának rekonstrukciója Budapesten a Horváth-kertben áll. Sulypont 8Majoros Áron Zsolt viszont már egy szeptimakkord, az a rend, ami az organikus mintát követi, de tele van hézagokkal. Nem tudjuk, hogy széteső-félben van, vagy éppen összeépülni készül. Megvárat minket. Már egészen fiatalon sorra kapta a különböző díjakat, közülük is kiemelkedik a Junior Prima-díj, 2008-ban. Kezdetben főként famunkákat készített, de hamarosan áttért a fémek alkalmazására. Legfőbb témája az emberi test. Klasszikus vonalú, korongokból, illetve acélszeletekből felépített aktjai nyugalmat árasztanak, gondolatgazdag, meditatív jelentéssel bírnak. Készít fém és fa faliképeket, valamint nyomatokat is. Szobrai megtalálhatók Európában, Ázsiában és Amerikában, magyar, valamint nemzetközi magán- és közgyűjteményekben. Sulypont 9A teremben majd jól látszik, hogy Menasági Péter munkáinak mérete túlnő az oktáv dimenzióin. Olyan hangközt jelölnek ki, ami egyszerre sugároz stabilitást és döbbenetesen érzékeny egyensúlyt. Ez egy nóna akkord, szeptimmel földúsítva. Autonóm nonfiguratív és figurális szobraival meghatározó tendenciát képvisel a magyar képzőművészetben. A szakrális és a profán határán egyensúlyozó műveiben a lét alapvető kérdéseit boncolgatja. Főként hagyományos technikákat használ, melyeket kortárs módon szólaltat meg. Plasztikái mellett a monumentális, köztéri szobraiban is karakteres, sajátos utat mutat fel. A szobraival való szembesülés az önmagunkkal való lelki találkozásra ösztönöz.  Eddigi tevékenységét számos díjjal ismerték el, 2018-ban Munkácsy-díjat kapott.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.