A Tervezett Adóváltozások Várható Hatása Az étkezési Utalványok Forgalmára

A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit. A felmérés február 28. és március 9. között történt, a munkavállalókat (1000 érvényes kérdőív) és a vendéglátósokat (150) telefonon, a munkaadókat (650) Interneten kérdeztük.

Időközben, a felmérés elkezdése óta az akkor valószínűnek tartott szcenáriók helyébe újabb, alapvetően más szerkezetű és más adómértékekkel operáló törvényjavaslat lépett. A márciusban az Országgyűlés elé kerülő, T/9179. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50%-a után a munkáltató kötelezően 62% SzJA-t és az evvel növelt összegre 27% TB-t fizet. Ez összesen 105,74%-os adókulcsnak felel meg, de mivel „csak" a természetbeni juttatások 50%-ára kell megfizetni, a juttatások teljes összegére vetítve ez 52,87%-os effektív aggregált adóterhet jelent.

A kérdezés három szcenárióra terjedt ki, első szcenáriónk munkaadói (11%) és munkavállalói SzJA-kötelezettséget (19, illetve 38%) is tartalmazott, ez összességében hasonló, de nem nagyobb adóterhet jelent, mint a törvényjavaslatban szereplő adómérték. Feltételezhető, hogy a törvény elfogadása után a munkaadói reakciók az e szcenárióra előre jelzettől nem lesznek nagyon eltérők, semmi esetre sem visszafogottabbak a prognosztizáltnál.

A munkaadói felmérés célja annak megállapítása volt, hogy vajon miként reagálnának a döntési helyzetben levő munkáltatók a ma még adómentes juttatások adóterhelés alá vonására; változatlan vagy csökkentett összegben megtartják azokat, vagy megszűntetik, de részben vagy egészben béremeléssel kompenzálják?

A felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a munkavállalók a változások következtében a korábbi mennyiség 33,3%-ának megfelelő étkezési utalványt és a korábbi utalványérték bruttó 10,9%-a mértékében pénzbeli fizetésemelést kapnának. Vagyis a munkavállalók a korábbi érték összesen 44,2%-ához jutnának hozzá utalványban vagy béremelésben, teljes veszteségük tehát a korábbi utalványérték 55,8%-a lenne.

A kérdezés tehát nem igazolta vissza a törvényjavaslathoz csatolt, a PM által jegyzett Tájékoztató feltételezését, mely szerint a gazdasági aktorok teljes passzivitással reagálnak az új adó bevezetésére, és a korábbi mértékben juttatnak, most már magas adókkal sújtott utalványokat dolgozóiknak, ezért az államkincstár bevétele automatikusan nő az utalványok értékének felére számítható 105,74%-os közteherrel.

Az az étkezési utalványok teljes forgalmát 2008-ban 231 milliárd forintra becsülhetjük, ennek megmaradó része a felmérés eredménye szerint 76,9 milliárd forint (33,3%). Az erre eső 52,87%-os adóteher mintegy 40,7 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.

A kompenzációs motivációjú béremelés (25,2 milliárd forint) miatt a munkaadók összesen 28,5%-os bérterhet, a munkavállalók SzJA-t és TB-t fizetnek. A munkavállalói felmérésben rákérdeztünk az utalványokhoz jutó munkavállalók tényleges SzJA-fizetési mértékére, 2010-es sávhatárok és adókulcsok szerint. A választ adók 79,4%-a 19%-os kulcs szerint fizetne, 20,6%-a pedig a 38%-os kulcs szerint. Rávetítve ezeket a kulcsokat a kompenzációs béremelés összegére, 17,3 milliárd forint bérteher-többlettel, azaz költségvetési plusz-bevétellel számolhatunk. Az összes kincstári bevétel-növekedés tehát mintegy 58 milliárd forint.

A munkavállalók ugyanakkor 128,9 milliárd forint értékű utalvánnyal, illetve ezt kompenzáló nettó béremeléssel kapnának kevesebbet, a munkaadók kiadásai 70,9 milliárd forinttal csökkennének..

Fenti számok a primer jövedelemátrendeződési hatást jellemzik, amely nulla összegű játék: amit az egyik jövedelemtulajdonos csoport, a munkavállalói veszít, azt teljes mértékben megszerzi a költségvetés és a munkaadók.

A következőkben a vizsgálatot kiterjesztettük a forgalom várható változása miatti bevételi hatásokra. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a kieső utalványok értékével csökken a lakossági fogyasztás, akkor az általános forgalmi adó befizetések is elmaradnak. A majdnem 130 milliárdos lakossági fogyasztáscsökkenés következtében kieső (23%-os) ÁFA összege 24,1 milliárd forint, ez csökkenti a kincstár többletét, a még mindig tetemes 33,9 milliárd forintra.

A háttéripar, a (meleg)étkezési utalványok esetében a vendéglátás forgalma és az e téren keletkező jövedelmek, adók csökkenése minden gazdasági szereplőnek: vendéglátóipari munkaadónak, munkavállalónak és a kincstárnak is jelentős veszteséget okoz. Ez a finomabb elemzési szint már nem nulla összegű játékra ad becslést: a háttéripar sokkszerű leépülésével mindenki veszíthet.

Kérdés azonban ennek mértéke. Mint láttuk, az étkezési utalványok forgalma becsülhetően 66,7%-os mértékben csökken. Továbbiakban csak a melegétkezési utalványokkal kalkulálunk.

Kiinduló adatok

Az étkezési jegyet elfogadó éttermek és egyéb elfogadóhelyek becsült száma: 9000

759 milliárd forgalom összesen. 130 milliárd forint melegétkezési utalvány évente

84,4 millió forint árbevétel évente átlagosan a melegétkezési utalványt elfogadó éttermekben, más meleg ételt szolgáltató helyeken.

Foglalkoztatottak becsült száma: 102 600. Bruttó átlagbér (KSH, 2008): 122.322 forint/hó. Bruttó bértömeg:150,6 milliárd forint

A kérdőív szerint a megkérdezett vendéglátóhelyek forgalma mintegy 19,9%-kal csökkenne, éttermenként, elfogadóhelyenként átlagosan 16,8 millió forint éves bevételkiesést okozva.

Bruttó bértömeg 15% csökkenése: 22,6 milliárd forint

Bérjárulékok (28,5%): 6,4 milliárd forint

SzJA-kiesés: legalább 19%, 4,3 milliárd forint

TB kiesése (16,5%) 3,7 milliárd forint

Költségvetési bevételkiesés a másodlagos hatások miatt: 14,4 milliárd forint

A költségvetés becsülhető teljes nyeresége az étkezési utalványok megadóztatása miatt tehát (primér és szekunder költségvetési hatások együtt): 19,5 milliárd forint

A teljes vendéglátóipari, elfogadóhelyi forgalom a megkérdezés adatai szerint tehát 151,2 milliárd forinttal csökkenne, a kifizetett munkabér mintegy legalább 15%-kal, az étkezési jegyet elfogadó éttermekben mintegy 2,1 foglalkoztatottal csökkenne az átlaglétszám, ez országosan 18 900 állásvesztőt jelentene.

A becslési hiba miatt nem zárható ki, hogy a tényleges bevétel a kalkulálttól néhány milliárd forinttal eltér (annál esetleg magasabb), de ezt bőven ellensúlyozza, hogy – elsősorban módszertani nehézségek miatt – nem kalkuláltunk az alábbi tételek költségvetési hatásával:

Az elbocsátások költségvetési hatásai (munkanélküliségi segély, esetleg átképzési költségek);
A vendéglátó-ipari beruházások visszaesése;
Üzletbezárások,
A forgalom nem jelentéktelen részének visszaterelődése a szürke-fekete forgalomba.

A kutatás lezárva: 2009. március 17.