A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA — El Kazovszkij életmű-kiállításához

El Kazovszkij: VándorállatA Magyar Nemzeti Galéria A épületében 2016. február 14-ig látható a hét éve elhunyt El Kazovszkij (1948-2008), a kortárs képzőművészet legeredetibb alakjának sokrétű életműve. Galériákban és kiállításokon egy-egy alkotásával már megismerkedhettünk vele, de össz-művészetének teljessége csak most bontakozik ki előttünk. Munkáiban szokatlan összefüggéseket fedezhetünk fel. Festmények, installációk, fétistárgyakhoz kapcsolódó performanszok, jelmezek, színpadi díszlettervek, a nemi identitás problémái, szépség, csúfság, fikciók, ellenpontok elevenednek meg avantgárd felfogásban, mégis az abszolút festőiség értékeivel számunkra. A kiállítás az El Kazovszkij Alapítvány közreműködésével és értő kurátoraival: Jerger Krisztina, Rényi András, Százados László jött létre.

El Kazovszkij: VándorállatA Magyar Nemzeti Galéria A épületében 2016. február 14-ig látható a hét éve elhunyt El Kazovszkij (1948-2008), a kortárs képzőművészet legeredetibb alakjának sokrétű életműve. Galériákban és kiállításokon egy-egy alkotásával már megismerkedhettünk vele, de össz-művészetének teljessége csak most bontakozik ki előttünk. Munkáiban szokatlan összefüggéseket fedezhetünk fel. Festmények, installációk, fétistárgyakhoz kapcsolódó performanszok, jelmezek, színpadi díszlettervek, a nemi identitás problémái, szépség, csúfság, fikciók, ellenpontok elevenednek meg avantgárd felfogásban, mégis az abszolút festőiség értékeivel számunkra. A kiállítás az El Kazovszkij Alapítvány közreműködésével és értő kurátoraival: Jerger Krisztina, Rényi András, Százados László jött létre.

Az alábbiakban Rényi András kurátor írásából idézünk.

Ma már nem megdöbbentő, hogy El Kazovszkij magát férfialakban ábrázolta, ezért is választott magának férfinevet. Eredetileg Jelena Jefimovna Kazovszkaja volt. Hatalmas művészi hagyatékát most 19 egységre osztották.

Dzsan-panoptikumok címmel 1977 és 2001 között évente rendezett performanszokat amatőr szereplőkkel, de maga is fellépett a szűk underground hallgatóság előtt. Zenés, rituális ünnep, „az isteneknek szóló áldozatbemutatás" – vallotta. A dzsan perzsa szó, jelentése: lélek. Panoptikumjáték az eltárgyiasulásról. Helyette bálványt épít, amely „lelket kaphat, majd lassan elkopik…, hogy azután emlékművet állítsanak neki, egy új bálványt".

   El Kazovszkij halála után, 2008-ban Alföldi Róbert készítette el az 5 m magas „vándorállatot" a Nemzeti Színház fogadócsarnokában. A jelen kiállítás földszinti vetítőtermében Éry-Kovács András El Kazovszkij-trilógia című tévéfilmjéből láthatunk 36 perces részletet.

Az „ősesemény" egy rövid szerelmi kapcsolat volt, amely Can Togay Jánoshoz, a török fiatalemberhez fűzte. Ezt tekinthetjük a monumentális és tragikus életmű kiindulópontjának. Rövid együttlétüket „paradicsomi állapotnak" nevezte. Utána maradt egy életre szóló fájdalom és mítosz.

Árnyékok – megközelíthetetlen nőalak vadállatokkal. Képei az élet pótlékai, ezért árnyak. Hideglelős szürrealista képek fájdalomról és halálról.

Görög testek terme. El Kazovszkij gyerekkorában gyakran kísérte művészettörténész édesanyját a leningrádi Ermitázsba. Ott rabul ejtették az antik görög szobrok és római másolataik, a szép férfi és női testek meg a torzók. Ezeket gyakran felhasználta művészi gyakorlatában.

Pygmalion műterme. Pygmalion és maga alkotta tárgya, Galatea metaforája, az eredeti és a másolat sok ezer éves története elevenedett meg a rituális játékokban, a dzsan-panoptikumokban, amelyek az emlékezést szolgálják, a szépség végességét szimbolizálják.

A nemek terme. El Kazovszkij, bár biológiailag nőnek született, női testben élő férfinak tekintette magát. Bátran szembenézett a közfelfogással, s ábrázolt kétfejű állatokat. Állatai a groteszk testet, a vágyat, az állandó meghasonulást jelentik. Hol torzók, hol zsákmányok, hol ragadozók ezek. A legszemélyesebb művét itt találjuk: a 2004-ben készített digitális fotómontázst.

Fétisek árulkodnak a művész tárgyfüggőségéről. A bálványok az elérhetetlenséget jelképezik. Hittel telített isteni erő, „agresszív melankólia" – írta.

Állatlélektan avagy a vágy dialektikája: kutya, farkas, sakál – a köztes állapot, a féktelen nyugtalanság jellemzi a szenvedő lényeket, azaz saját magát..

A teatralitás dicsősége – itt színpadias munkái szerepelnek. El Kazovszkij maga is dolgozott rendezőként, díszlet- és jelmeztervezőként. Önmaga kifejezésére alkotott szerepjátékokat. Műveiben a halállal szemben az élet türelmetlensége jelenik meg. Oroszországi gyermekkorában bűvölte el a téma.

Az éles terek termében háromdimenziós, éles, fenyegető síkfelületek, ketrec jeleníti meg kapcsolatrendszerét, a „sivatagi homokozót".

Csendélet és képregény.  Vajda Lajos 1936-os két szürrealista ceruzarajzához számtalan variációt, képregényt készített – Francis Bacon igézetében. Saját történeteit meséli el bennük. A képeken önmaga a „vándorállat".

A lüktetés termében erős kontrasztokkal, ismétlődésekkel kifejezett sugárzó energia és életerő jelenik meg. A képekből szokatlan lüktetés áramlik felénk a prizmákon.keresztül. „A szerelem nagy erő, de nem szolgál semmit" – állapította meg.

Papírfríz II.  Ez volt utolsó műve a halála előtt, 2008-ban. Grandiózus sorozat, papírcsíkra festett, hosszú alkotás.

Ikonosztáz – egy nagy falon látjuk személyes mitológiájának tárgyait.

White cube (fehér kocka), azaz semleges kiállítótérben jelennek meg elvont művészi törekvéseinek hátterei – az abszolút művészet megnyilvánulásai.

Camp, punk, szubkultúra. Underground előadások révén mutatják a szabadságvágyat, lekötözöttséget, politikai elnyomást, amelyeknek nincs közük a gyönyörkereséshez. El Kazovszkij gyakori vendég volt Halász Péter lakásszínházában. A camp szó Susan Sontag amerikai író kifejezése arra, hogy a kortárs művészetek minden fajtájába bevetették a giccs „magas művészet" esztétikájával ellentétes műfaját. A camp művész szabadon, természetesen, őszinte exhibicionizmussal nyilvánult meg. El Kazovszkijt vonzotta a nyugati punk zene, divat stb., mert ki tudta fejezni kitaszítottságát, különállását. Példaképe volt David Bowie. A Petőfi Sándor utca 11. alatti üzlethelyiség volt akkor a pesti underground találkozóhelye.

Az orosz hálószoba meséli el a művész leningrádi otthonát, a családot és értelmiségi környezetét, olvasmányait, majd Magyarországra kerülését.

Téli utazás. Schubert hasonló című hattyúdalával vesz fájdalmas búcsút az élettől. Végzetes betegségének tudatában „vándorállata" vágytalanná vált, végtelen hullámokon, hajón utazik.

Fohász az utolsó kiállítási egység címe. Arról vall a művész, hogy „életem a hit kereséséből állt". Mi, akik személyesen ismertük El Kazovszkijt, csak a szerény művészt, nem a bátran viselt másságot láttuk benne.

DOBI ILDIKÓ