A válság ellenére is tesznek a munkaadók a jobb munkavállalói közérzetért

A Xerox vállalataként működő Buck Consultants felméréséből kiderül, hogy számos vállalat alapvető értékei közé emelte a munkavállalók egészségfejlesztését és egyéb, a jobb közérzetet szolgáló programot, sőt, nyitottságot mutatnak ezen aktivitások fejlesztésére is. A Buck ötödik éves globális jóléti felmérése során, 45 ország több mint 1300 szervezetét vizsgálta, így a kutatás 17 millió munkavállaló helyzetébe ad betekintést.

A Xerox vállalataként működő Buck Consultants felméréséből kiderül, hogy számos vállalat alapvető értékei közé emelte a munkavállalók egészségfejlesztését és egyéb, a jobb közérzetet szolgáló programot, sőt, nyitottságot mutatnak ezen aktivitások fejlesztésére is. A Buck ötödik éves globális jóléti felmérése során, 45 ország több mint 1300 szervezetét vizsgálta, így a kutatás 17 millió munkavállaló helyzetébe ad betekintést.

A „Egészséges munkavállaló, hatékony munkahely: globális kutatás az egészségfejlesztés és a munkahelyi jó közérzet stratégiáról" felmérésből kiderül, hogy a munkaadók, a dolgozók hatékonyságának növelését és a betegségben is fennálló munkakényszer csökkentését találják a jóléti programok legfontosabb céljának.

„A produktivitást a bevétel növekedés egyik kulcselemeként kezelve, a szervezetek felismerték, hogy a munkavállalói egészségfejlesztés beemelése a kiemelt fontosságú üzleti értékek közé, anyagiakban kifejezhető versenyelőnyt nyújthat" – mondta Dave Ratcliffe, a Buck Consultation vezetője.

Ahogyan az egészségfejlesztés egyre előkelőbb helyre került a szervezetek hatékonyságát és teljesítményét meghatározó tényezők között, úgy kezdtek el a vállalatok vezetői egyre aktívabban részt venni a dolgozók egészségét támogató programokban: 2012-ben a szervezetek 85%-a vallotta, hogy aktívan tesz munkavállalóinak egészségéért, míg 2010-ben ez az érték mindössze 75% volt.

Emellett kiderült, hogy a válaszadók mindössze 36%-a méri azt, hogy milyen hatása van egészségfejlesztési programjának. Ennek okaként jellemzően az erőforrások, illetve a mérési módszerek ismeretének hiányát jelölték meg. A mérési hajlandóság annál magasabb, minél több alkalmazottja van egy szervezetnek, habár az érték a legnagyobb – 20 000 fő feletti – szervezeteknél is igen alacsony, mindössze 47%.

Egy másik fontos megállapítás, amire az idei kutatás rámutatott, hogy mennyiben tér el a munkaadók viselkedése attól függően, hogy mérik-e a gazdasági válság közepette a jóléti programjaik hatékonyságát vagy sem. Azon vállalatok, amelyek mérték a hatékonyságot, jobban figyeltek a programok folyamatos fejlesztésére, a kedvezőtlen gazdasági kilátások ellenére is: ők 30%-al, míg a másik csoport csak 21%-al fektet be idén többet az egészségfejlesztési programokra.

A Buck globális jóléti tanulmányának további fontos eredményei:

• Egyre hangsúlyosabb a multik körében – a multinacionális vállalatok 49%-a visz valamilyen egészségfejlesztési stratégiát. Ez az érték 2008-ban még csak 34% volt.
• A programok fókusza: mozogj többet, kapcsolj ki és étkezz megfelelően! – a munkáltatók többsége a fizikai megerőltetést, a stresszt és a munkahelyi biztonságot jelölte meg azon fókuszterületeknek, amelyekre egészségfejlesztési programjaik során elsősorban koncentrálnak.
• A munkavállalói részvételi hajlandóság az aktivitás típusától függ – a hosszabb távú elköteleződést vagy aktivitást igénylő programokon (folyamatos testedzés vagy a táplálkozás átalakítása) kevésbé szívesen vesznek részt a munkavállalók, mint a rövidtávon sikereket kínáló programokon (pl. diagnosztika vagy kivizsgálások).

A munka és a szabadidő közötti egyensúly fenntartása, a fejlődési lehetőségek, vagy például a jó munkakörnyezet, mind olyan erényei lehetnek egy szervezetnek, amelyek biztosításával növelhető az alkalmazottak produktivitása. Szerencsére ez a gyakorlat Magyarországon is teret hódít, a felsorolt programok több vállalatnál, köztük a Xerox Magyarországnál is egyre nagyobb szerepet kapnak.