 A zsidóság a pészah  ünnepét niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap  22. napjáig tartja. A Gergely-naptár szerint idén április 6-án este  kezdődik és április 14-ig tart a tavasz, a természet újjászületésének  ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való  szabadulásra is emlékeznek és április 14-ig tart. Idén a pészah és a  húsvét, a keresztény és a zsidó ünnep egy időre esik.
A zsidóság a pészah  ünnepét niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap  22. napjáig tartja. A Gergely-naptár szerint idén április 6-án este  kezdődik és április 14-ig tart a tavasz, a természet újjászületésének  ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való  szabadulásra is emlékeznek és április 14-ig tart. Idén a pészah és a  húsvét, a keresztény és a zsidó ünnep egy időre esik.                 
A zsidóság a pészah ünnepét niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A Gergely-naptár szerint idén április 6-án este kezdődik és április 14-ig tart a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra is emlékeznek és április 14-ig tart. Idén a pészah és a húsvét, a keresztény és a zsidó ünnep egy időre esik.
A zsidóság a pészah ünnepét niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A Gergely-naptár szerint idén április 6-án este kezdődik és április 14-ig tart a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra is emlékeznek és április 14-ig tart. Idén a pészah és a húsvét, a keresztény és a zsidó ünnep egy időre esik.
    A  bibliai történetet – az elnyomatást, Mózes és Áron isteni küldetését, a  fáraó kérlelhetetlenségét, az Egyiptomot sújtó tíz csapást, majd a  zsidók megmenekülését – Mózes második könyve mondja el. A pészah (szó  szerint az elkerülés) ünnepe arra utal, hogy a kivonulás előtt a tizedik  csapás – az elsőszülöttek halála – elkerülte a zsidók házait. A pészah a  szabadság ünnepe is, ekkor engedték ki Egyiptomból a rabszolgaságból  Izrael gyermekeit. A pészah harmadik elnevezése a kovásztalan kenyér  ünnepe, mert az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni. A kovász  nélküli tésztaféleség a pászka (héberül) vagy macesz (jiddisül),  egyfajta lisztből és vízből készült, gyorsan sütött, kovásztalan  ostyaféleség. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt  idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték  magukkal a tésztát, amelyet fejükön a nap szárított meg. Mivel a pészah  tavaszra esik, így a tavasz ünnepe is, az ünneplés után volt az első  termések áldozat utáni bemutatása a szentélyben.
    Az ünnep hét  (Izraelen kívül nyolc) napig tart. Ennek az az oka, hogy annak idején az  Izraelben élő zsidók füst- és tűzjelekkel továbbították Babilonban és  Perzsiában élő testvéreiknek az újhold bekövetkeztének hírét. Ezt  azonban ellenségeik hamis jelekkel igyekeztek megzavarni, így a  bizonytalanság miatt sokáig kettős ünnepet (két széderestét) tartottak.  Idővel aztán már a diaszpórában is pontosan ki tudták számítani a  jeruzsálemi újhold időpontját, de hagyománytiszteletből megmaradt a két  széder.
    Az ünnep a széderestével kezdődik. A széder héber szó,  magyar jelentése rend, és azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend  szerint zajlik, egyfajta szeretetvendégség, ahol dramatizálva felidézik a  kivonulás történetét (Haggáda). A következő napok úgynevezett  félünnepek, az utolsó a Nádas-tengeren való átkelésre emlékeztet. (Ez  volt az a tenger, amelyen Isten a zsidókat száraz lábbal átvezette, az  őket üldöző egyiptomi sereget viszont elpusztította.) A pészahi  istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a  nyolcadik napi mázkírig, az elhunytakért mondott imáig.
    Pészah  ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a  lakásból, úgynevezett pészahi edényben kell főzni és enni, a nagyon  vallásos zsidóknál erre az ünnepre egész külön konyhát tartanak fenn.  Pészahra a rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő,  így a zsidó nők rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek.
    A  pészah és a húsvét kezdetben egybeesett, majd a II. századtól a húsvét  egy héttel a zsidó ünnep utánra került, a formális szétválasztást  325-ben a niceai zsinat végezte el. Magyarországon, Erdélyben a XVI.  századtól jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete.  Már ők is megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét, amelyet  "pogácsás ünnepnek" neveztek, s megülték a széderestet is.
dvt \ ksb
MTI 2012. április 4., szerda 16:34

 
                             
                             
                             
                       
                       
                      