A hit matematikája
3 perc olvasásNyolcszögletű ókeresztény keresztelőkápolna romjai az albániai Buthrótban
A matematika absztrakt tudomány. Kétszer kettő négy. (Néha öt, de csak a moziban.) Nem lehet csűrni, csavarni, a legegyszerűbb egyenlet megoldásának is van próbája, vagyis ellenőrizhető. Hogy kapcsolódhat akkor az érzelmekhez, hithez? Egyszerűen. Vegyünk például három matematikai alapfogalmat, a kört, a négyzetet és a nyolcszöget.
A kör minden pontja egyenlő távolságban van a középponttól. Megtestesíti a tökéletességet, az állandóságot. Mivel nincs kezdete és befejezése, kifejezi a végtelenséget, az örökkévalóságot, a Nap korongját. Az ókorban gömbnek képzelték a világegyetemet, a gömb ugyanaz a térben, mint a kör a síkban. Az évszakok örök körforgásában élünk. A görög filozófusoktól idegen a történelem egyenes haladásának eszméje, felfogásuk az örök visszatérés. Már a Perzsa Birodalom királyait és isteneit kör alakú dicsfénnyel (glóriával) ábrázolták, csak úgy, mint az ókori görögök és rómaiak nagyjait. A keresztény festészet az Isten által kiválasztott személyek a feje fölé festett, arany, vagy sárga színben glóriát.
A négyzet a Föld jelképe, szokás emlegetni „a Föld négy sarkát”. De jelképezi a Világegyetemet is, amely szögletes és stabil. (Ez utóbbi tévedés, mert a Világegyetem állandóan tágul, ezt ma már a tudomány minden szempontból igazolta.) A négyes számtól elválaszthatatlan a négyzet, jelenti a négy égtájat. Arisztotelész szerint a Földön minden négy elemből tevődik össze. A víz és a föld, ezek hajlamosak a süllyedésre (gravitáció), a tűz és a levegő hajlamosak az emelkedésre (levitáció). A négyzetbe rajzolt kör a hívő szerint azt jelenti, hogy Isten mindenütt jelen van az anyagi világban. Minden dolog értelmét, summáját is szimbolizálja a négy, az ember négy végtagját, a kereszt négy szárát. Négy részből áll a Véda is, a hinduk szent iratai. Az újtestamentum is négy evangéliumot (Máté, Márk, Lukács, János) különböztet meg.
A nyolcszög átmenti idom a négyszög és a kör között, a földi életet egyesíti az örökléttel, minden vallás alapjával. A szimbolizmus szerint a nyolc az igazság, a feltámadás és az isteni tökéletesség száma. A pithagoreusok Nagy Tatrakhüsznek hívták a nyolcszöget, isten és a mikrokozmosz egységét látták benne. A középkori székesegyházak alaprajzai a leggyakrabban nyolcszögletűek, A keresztelőmedencék is., amelyekből a csecsemőt meghintik a szentelt vízzel. Vagyis feltámadást ígér Krisztus által.
Az ember elkezd kételkedni, talán nincs is vegytiszta absztrakt tudomány.
Láng Róbert