A Rieger-orgonagyár

Nem szeretném ifjúkori történetemmel traktálni az Olvasót, de erről a gyárlátogatásról szólnom kell. Annak idején ugyanis a tanulmányi kirándulások helyszínét illetően nem Bécs Velence, Párizs, vagy Róma volt a módi, hanem Budapest és környéke. Ha jól emlékszem rá, dolgozatot is kellett írnunk erről a látogatásról.

   Osztályunk, Vihar Béla tanár úr vezetésével, a Keleti pályaudvarnál felszállt a HÉV-re és meg sem álltunk Rákosfalváig. Onnan gyalog a Szigligeti utcáig, ahol a Rieger-orgonagyár működött. Először az étterembe mentünk ahol Glatter József hangmérnök üzemvezető tartott kiselőadást. Megtudtuk, amiről fogalmunk sem volt, hogy az orgona egy összetett aerofon (rezgő levegős) hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják. A hangok a manuálnak nevezett billentyűzettel és  pedálsorral szólaltathatók meg. A sípok levegőellátásáról mechanikus (motoros) szerkezet gondoskodik.

   Minden orgona önálló egyéniség, méreteiben, felépítésében, hangzásában egyedi. Léteznek hordozható, portatív (felállítható) orgonák, ezek nagyjából bútor méretű hangszerek, de a hangversenytermi és templomi orgonák akár épületnyi monstrumok is lehetnek. Közös bennük az, hogy különböző nagyságú és hangolású sípok sorozatait tartalmazzák, melyek megszólaltatásához a levegőt régebben lábfújtató, ma már  elektromos ventilátor szolgáltatja. A levegő állandó nyomását a tartályfúvó biztosítja. Az orgonában áramló levegőt az orgonakészítők szélnek nevezik. A sípok szélládákban állnak, ezek áramoltatják a levegőt. A sípok hangszínei a regiszterkapcsoló gombok segítségével vezérelhetők.

   Első utunk a faraktárhoz vezetett, ahol a falemezeket, fatömböket tárolják, szárítják, hőkezelik több éven át. Majd a műhelyek következtek, ahol az orgonasípokat nyers ón- és ólomtömbökből öntik ki helyben, különböző ötvözetekkel. A következő műhelyben az orgonaépítő mester elmondta, az orgonákat nem kell hangolni, egy jól elkészített hangszer, hangzását évtizedekig képes megőrizni. A zsanérok (csuklópántok) bőrből és kötélből készülnek.

   Visszatérve az étterembe finom ebédet kaptunk Azután még egy előadás várt ránk. Megtudtuk, hogy a  Rieger-orgonagyár Rákosfalva büszkesége, több mint száz magyar templomban építettek orgonát. Az összeállítást és más munkafázisokat csak a helyszínen, például a templom belsejében, lehet elvégezni. A gyár büszke arra, hogy Rieger-hangszere van a budapesti Mátyás templomnak is.

*

   A gyárat 1952-ben államosították, a legjobb szakembereik távoztak, közülük többen külföldi orgonagyárakba mentek. Még néhány évig javításokat, pótlásokat, sípcseréket végeztek, majd a gyárat végleg bezárták. (Az esetleges pontatlanságokért elnézést kérek, a látogatás nagyon régen történt.)

Láng Róbert