Állami támogatás: A Bizottság elutasította a magyar exporthitel-garancia rendszert

Az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek nyilvánította az EK-Szerződés állami támogatási szabályaival az exporttevékenységet folytató magyar kis- és középvállalkozásoknak és azok külföldi ügyfeleinek nyújtandó tervezett rövid lejáratú exporthitel-garancia rendszert.

Az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek nyilvánította az EK-Szerződés állami támogatási szabályaival az exporttevékenységet folytató magyar kis- és középvállalkozásoknak és azok külföldi ügyfeleinek nyújtandó tervezett rövid lejáratú exporthitel-garancia rendszert.

 A Bizottság 2007 júliusában alapos vizsgálatot indított az ügyben (lásd IP/07/1134), amelynek során megállapította, hogy a tervezett bankgarancia-konstrukció nem felel meg az exporthitel-biztosításra vonatkozó uniós állami támogatási szabályoknak, mivel túl széles az általa fedezett kockázatok köre. Az intézkedés ezáltal jogellenes exporttámogatásnak minősülne, amely tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a magyar exportőröket a többi tagállam vállalkozásaival szemben, és torzítaná az EU egységes piacán folyó kereskedelmet.

Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „A tervezett magyar exportgarancia torzítaná az EU-n belül folyó, határokon átnyúló versenyt. Ez az uniós belső piac szempontjából elfogadhatatlan."

A rendszert a magyar állami exporthitel-ügynökség, a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) működtetné. A rendszer keretében az Eximbank rövid lejáratú exporthitel-garanciát nyújtana az évi kétmillió euró exportforgalmat meg nem haladó magyar kis- és középvállalkozások exportügyleteinek finanszírozására szánt hitelek vissza nem fizetése esetére. A bankgarancia kedvezményezettje lehet akár az exportáló kis- és középvállalkozás, akár pedig a külföldi ügyfél is.

Magyarország szerint kereskedelmi forrásokból nem vehető igénybe hasonló bankgarancia, ezért a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény alapján bejelentette az intézkedést a Bizottságnak.

A közlemény értelmében a tagállamok csak arra a kockázatra nyújthatnak exporthitel-biztosítást, amikor a külföldi vevő a hitelfeltételekkel exportált árut vagy szolgáltatást nem fizeti ki olyan esetekben, ahol nem áll rendelkezésre magánbiztosítás és a felszámított biztosítási díj kellően magas.

A magyar intézkedés ugyanakkor az exportáló kis- és középvállalkozások belföldi kockázataira is kiterjedne, ráadásul közvetlenül hozzájárulna ahhoz, hogy a külföldi vevő könnyebben jusson kereskedelmi banki kölcsönhöz, ezáltal tisztességtelen előnyhöz juttatná az exportáló kis- és középvállalkozásokat a versenytársaikkal szemben.

A Bizottság 2007 januárjában már jóváhagyott egy másik, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által működtetett magyar rövid lejáratú exporthitel-biztosítási rendszert (N 488/2006 ügy). Ez a Bizottság véleménye szerint alkalmas az állítólagos piaci hiányosság kiküszöbölésére.

A határozat bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát – a bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után – a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján C 29/2007 számon közzéteszik az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban az állami támogatásokkal kapcsolatban közzétett legfrissebb határozatok megtalálhatók a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.