Art deco

Art deco lakberendezés

Az art deco a múlt század húszas-harmincas éveinek építészeti, festészeti, szobrászati, ipaművészeti, lakberendezési irányzata, amely Franciaországból (art décoratif), pontosabban az 1925-ös párizsi világkiállítástól indult el, ettől kezdve rohamosan terjedt el a világ minden táján. Stílusát elég nehéz meghatározni, leginkább a szecesszióhoz hasonlít, szervesen kiegészítve az avantgárd irányzatok (kubizmus, futurizmus, konstruktivizmus) néhány jellegzetességével. A rendszerváltás előtt az art deco-t giccsnek minősítette a hatalom, az 1971-ben megjelent, egyébként kiválóan használható Művészettörténeti ABC-ben egyetlen rövid szócikket sem szenteltek az art deco-nak.

   A modernista törekvésekkel párhuzamosan kibontakozó építőművészet az art deco számos technikai vívmányát átvette, többek között az acélvázas építkezés elvét. Ezzel a technológiával épültek a korszak reprezentatív épületei, a felhőkarcolók, amelyek kifejezték a haladás eszményét. Jellegzetesen ilyen stílusú a Los Angeles City Hall és a New York-i Chrysler Building, geometrikus elemek pedig az akkori világ legmagasabb épületén, az Empire State Buildingen is előfordulnak. A magyar art deco építészet nem volt önálló, itt leginkább az architektúrától függetlenedő geometrikus dísz rokonítható ehhez a stílushoz. Például Wälder Gyula Madách téri épületegyüttese Budapesten (1937) és Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszodája (1931). A Megváltó Krisztus szobra (Rio de Janeiro, Brazília) tipikus art deco stílusban készített műalkotás.

   A magyar festőművészeket nem vonzotta különösebben az art deco. Kivéve Vaszary Jánost (1867-1939) és Scheiber Hugót (1873-1950), mindkét művész alkotásait az európai árverési házak euró-százezrekben értékesítik. Soroljuk ide Amerigo Tot-ot is?

   Lakások berendezésénél az art deco stílusát egyenes vonalak, geometriai tervezés jellemzi. Az ipar a nívós tömegtermelés vívmányaira helyezte a hangsúlyt. Lakberendezés tekintetben a bútor (gardrób szekrény, fotel, asztal), lámpa, tükör, falióra, a luxus és elegancia egyik kifejezője lett. Kétségtelenül vonzó a merész, egyszerűsített vonalvezetés, az erős, tiszta színvilág, az új anyagok, ötvözetek, a fényezett króm, fekete üveg, eternit, bakelit. Néhány szerkezeti anyagot tükörfényesre lehetett csiszolni, az art deco újabb stíluselemmel bővült ezáltal.

   Meg kell említenem az art deco divatot is. Figyeljünk meg egy filmet a múlt század húszas-harmincas éveiből. A színésznők szűk csőruhákat hordanak, melyek elfedik természetes idomaikat, a lábból pedig egyre többet engednek megmutatni. Hajukat rövidre nyírták (bubifrizura), ékszereik, öveik, cipőik pedig ehhez illeszkedtek. A stílus főként Greta Garbo hatására terjedt el. Marilyn Monroe az első castingen elbukott volna. A férfidivatban jelentős változások ugyanakkor nem történtek, szabásminták, arányok terén máig is a múlt század közepén kialakult öltözékek és összeállítások érvényesülnek.

Láng Róbert