Audit konferencia – belső ellenőrök nemzetközi találkozója
9 perc olvasás2008. szeptember 11-13. között került sor a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) szervezésében a Közép-Európai Régió 3. Belső Ellenőrzési Konferenciájára a Magyar Telekom székházában.
2008. szeptember 11-13. között került sor a Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) szervezésében a Közép-Európai Régió 3. Belső Ellenőrzési Konferenciájára a Magyar Telekom székházában.
Az esemény sajtótájékoztatóján ismertették a konferencia vezető témakörét;
"A belső ellenőrzési szakma helyzete Magyarországon, a nemzetközi szereplők bemutatása, a belső kontrollok szerepe a hatékony gazdálkodás folyamatában."
Negyvennél is több előadás hangzott el a 19 országból (pl. Ausztria, Horvátország, Oroszország, Szlovákia, stb.) érkezett, 260 főnyi megjelent résztvevő előtt.
Galambos Péter levezető elnök (Magyar Telekom) elmondta, a regionális konferencián plenáris és szekció üléseken lehetőség nyílt a legjobb tapasztalatok és gyakorlati tudnivalók cseréjére, a régió aktuális szakmai kérdéseinek, az EU csatlakozás utáni feladatoknak a megbeszélésére. A témát ipari, pénzintézeti és közszféra szegmensek szerint járták körül.
Az esemény szponzorai: a házigazda Magyar Telekom, a Deloitte, az Ernst & Young, az ETK, a KPMG, a QPR, a PriceWaterHouse & Coopers, a Corvinus Egyetem, a BPMS, a Mega és a Prohome.
A belső ellenőrzési szakma helyzetéről David A. Richard, a Belső Ellenőrök Világszervezetének (IIA) elnöke tartott plenáris előadást, Jean-Pierre Garitte, (Deloitte) az IIA korábbi elnöke pedig a Kockázattudatos belső ellenőr címmel tartotta meg előadását a kockázat-kezelésről.
A tájékoztatón szóltak róla, a belső ellenőrzést az EU is nagyon fontosnak tartja, különösen Lisszabon óta.
A témával kapcsolatosan sok teendő van még Magyarországon ahhoz, hogy a belső ellenőrzés a vállalat-irányítás fontos szereplőjévé váljon.
Elhangzott; a hazai szervezet felmérte, hogy a belső ellenőrzésnek nincs megfelelő oktatása, csak felső szinten, ezért 4-napos képzéseket tartanak érdeklődő szakemberek, vezetők, stb. számára a legfontosabb tudnivalókról.
A szakma legmagasabb fokú képzése a világszervezetnél zajlik, az ott szerzett oklevél a legértékesebb felsőfokú diplomák közé tartozik az egész világon.
A korrupció elleni harcban és a csalások kezelésében a belső ellenőrzés proaktív megközelítésének rendkívül nagy szerepe lehet világszerte.
Magyarországi előadóként Réthelyi László (Ernst & Young) tartott felméréseikről előadást
A belső audit működésének speciális kérdései címmel.
Álljon itt ízelítőként előadásának kivonata:
Belső audit problémák
A belső ellenőrökkel folytatott konzultációk során kiderült;
a belső audit a legtöbb (nagy) szervezetnél működik, de megbecsültsége, informáltsága, erőforrásokkal való ellátottsága, szervezeten belüli elfogadottsága sok helyen nem áll összhangban a belső auditorok elvárásaival.
A belső audit helyzetének javításához szükséges:
-a kiemelkedő minőségű munka,
-a szervet számára fontos speciális területek vizsgálata (pl. projektek auditálása, szerződéses kapcsolatok auditálása,
-a működési kockázatok vizsgálata,
-a csalás kockázatok felmérése,
-a folyamat javítások előkészítése,
-olyan szinten kontrollált belső audit működési folyamatok, amelyeket elvárunk a vizsgált területektől (pl. négy-szem elve, dokumentált belső eljárások),
-hasznosítható, felhasználóbarát jelentések,
-hiányosságok javításának proaktív nyomon-követése,
-megfelelő erőforrások,
-speciális tudással is rendelkező munkatársak (pl. adózási ismeretek, műszaki ismeretek, stb.),
-megfelelő audit eszköztár (pl. módszerek, informatikai támogatottság),
-belső audit „belső marketingje",
-belső audit vezető proaktív kapcsolatépítése a menedzsmenttel,
-a belső audit sikereinek és eredményeinek bemutatása a menedzsment számára (pl. teljesítménymérés, külső minőségértékelés)
-a tanácsadói munkák felvállalása a menedzsment támogatás erőteljesebb bemutatására.
A belső audit teljesítmény-mérésének tapasztalatai
Kimutatható, hogy a belső audit teljesítményének mérése
-a témakör belső megítélését alapvetően befolyásolja,
-a belső audit a legtöbb helyen „költség-érzékenynek minősíthető, pozitív eredményének mérése és bemutatása nehéz feladat,
-a legtöbb helyen az audit terv megvalósulását mérik, a mérés gyakran rossz eredményt mutat (a sok soron kívüli vezetői audit igény miatt).
A belső audit teljesítményének mérése kapcsán egyértelműen megállapítható:
-minden tevékenység, így a belső audit működése is mérhető,
-a mérőszámok tudatos kialakítása és idősoron keresztül való mérése segíti a belső audit pozitív eredményeinek bemutatását,
-a mérőszámokkal az eredményességet, a hatékonyságot és a gazdaságosságot is lehet és érdemes mérni,
-a sikeres mérőszámok, melyek segítik a folyamatot;
a megvalósított belső audit javaslatok száma,
az auditált szervezeti kockázatok száma,
a szervezeti célkitűzéseket közvetlenül érintő auditok száma/aránya,
a beazonosított hiányosságok „számszerűsítése".
A belső audit külső minőségértékelése
A belső audit külső minőségértékelése kapcsán megállapítható:
-a belső audit vezetők hallottak erről, de eddig kevesen léptek előre a témában,
-körükben kérdésként felmerül;
mikor kötelező végrehajtani?
mi a belső audit vezető haszna ebből?
A belső audit külső minőségértékelése kapcsán felmerül;
-2002. január 1. óta legalább ötévenként meg kell ejteni.
Annak kötelező,
-aki jelentésében vagy bármilyen egyéb módon hivatkozni akar arra, hogy az IIA Standardokkal összhangban tevékenykedik,
-aki számára valamilyen jogszabály / elvárás előírja,
Annak érdemes vele foglalkozni, aki
-szeretné látni, hol tudja még tovább javítani belső audit-csoportjának működését,
-formális visszajelzést akar kapni a menedzsment tagjaitól a belső audit működéséről,
-szeretné felhasználni „belső marketing" célokra.
Projektek auditálása
A projektek vizsgálatakor kiderült:
-a legtöbb szervezetnél számtalan projekt fut melyek belső / külső költsége lényegesen befolyásolja az eredményességet,
-a projektek nagy százaléka nem éri el a kívánt célt, túlmegy a tervezett határidőn, vagy túllépi a tervezett költséget,
-a projektek vizsgálatával a menedzsment számára kényesnek számító területen lehet pozitív módon hozzájárulni a szervezet eredményességéhez,
-a belső audit gyakran nem vizsgálja a projektek működését.
A projektek auditálása kapcsán érdemes
-éves kockázatelemzést végezni,
-felderíteni a kritikus projekteket,
-mind a futó, mind a lezárt projekteket elemezni,
-vizsgálni a projektek végrehajtása és menedzselése kapcsán működtetett folyamatokat és kontrollokat (kockázatkezelés, kommunikáció, erőforrás-kezelés, minőségbiztosítás, stb.)
-tanácsadói munkákról dönteni, ha megfelelő belső szakértőkkel rendelkezik a belső audit csoport.
A szerződéses kapcsolatok auditálása
A szerződéses kapcsolatok vizsgálatának tapasztalatai:
-a szerződéses kapcsolatok alapvetően befolyásolják egy szervezet működési viszonyait,
-a szerződéses kapcsolatok kezelésének közvetlen költség, ill. bevétel hatása van,
-a szerződéses viszonyok és a partnerek auditálásával a menedzsment eredményesség-növelési lehetőségekkel
szembesülhet,
-a belső audit gyakran megáll a szervezet határain belül és a szerződéses kapcsolatokat nem vizsgálja.
A szerződéses kapcsolatok auditálása során adódó lehetőségek:
-éves kockázatelemzésben lehet értékelést végrehajtani, a kritikus kapcsolatokat azonosítani,
-mind a szállítói, mind az értékesítési oldal egyenlő mértékben vizsgálható,
-vizsgálhatók a szerződéses kapcsolatok kapcsán működtetett belső folyamatok és kontrollok (szerződéskötés, elszámolások, stb.),
-a szerződéses partnereknél felmérhető az elszámolások jogosultsága.
A csalások kockázata
A belső audit és a csalás kockázatok felmérése során kiderült:
A menedzsment általában elvárja, hogy a belső audit segítsen a megelőzésben és vegye észre a csalást, s
vegyen részt a csalások kivizsgálásában.
A csalások köre, módja folyamatosan változik, bővül (működési, beszámolás, korrupció).
A belső audit a vizsgálódások során a csalást nem kezeli kiemelt tényezőként.
A belső audit és a csalással kapcsolatos tapasztalat:
A belső ellenőrnek elegendő tudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy észlelje a csalás jeleit, de nem várható el tőle olyan szintű szakértelem, amivel egy csalások feltárására és kivizsgálására szakosodott személy rendelkezik.
Csalásra utaló jelek kapcsán fontos tényező a belső audit-csapat tudásának naprakészen tartása.
Fokozott csalás-megelőző ellenőrzésekre van szükség a munkák során.
A csalás vizsgálatok igénylik a támogatást (de nem indokolható a vezetés beavatkozása).
A belső audit informatikai támogatásával kapcsolatos tapasztalatok:
Sok belső audit csoport csak az alapvető informatikai eszközöket használja a munka támogatására (szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok).
Hiába kis létszámú egy vállalat, az informatikai támogatás hiánya ott is negatívan befolyásolja a belső audit hatékonyságát.
A belső audit informatikai támogatásának lehetőségei:
Számtalan hazai és nemzetközi szoftver áll rendelkezésre a belső audit csoportok számára, a legjobb szoftverek az egész audit ciklust átfogják.
Kiemelt jelentőségű a szervezet pénzügyi rendszereibe való integrálhatóság, a belső felülvizsgálat dokumentálhatósága, s az archiválás lehetősége.
A szoftver beszerzési, bevezetési, karbantartás költségeket tervezni kell.
Figyelmet kell fordítani az adatelemző eszközökre is.
A csoportszintű belső audit jelentősége:
Felmérés szerint a közép-európai régióban számtalan vállalat vált regionális nagyvállalattá, vagy központtá.
A regionális vállalatnál modern irányítási technikák működtetésére van szükség, de a belső audit sok helyen mégis helyi szinten működik, nem alakul ki regionális, csoportszintű belső audit tevékenység.
A csoportszintű belső audit jellemzői:
-a modern irányítási technikáknak részét képezi a csoportszinten működő belső audit,
-a belső audit működését érdemes összhangba hozni a csoportcélokkal,
-a csoport szintű kockázatértékelés, tervezés, az összehangolt audit munkák és az egységes audit eljárások / technikák a menedzsment csoportszintű irányítási feladatait sikeresen tudják támogatni,
-a csoportszintű audit lehetőséget nyújt csoportvállalatok közötti összehasonlításokra, tudásátadásra.
Harmat Lajos