Az Akadémiai—Szabadalmi Nívódíjak átadása a Magyar Tudomány Ünnepén
6 perc olvasás
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke 1997-ben, a Magyar Tudomány Napjának első megünneplése alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított. A díj a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló, magas színvonalú, szabadalmi oltalomban is részesített műszaki fejlesztési, alkalmazott tudományi találmányok alkotóit hivatott ezen a módon is elismerni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke 1997-ben, a Magyar Tudomány Napjának első megünneplése alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjat alapított. A díj a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló, magas színvonalú, szabadalmi oltalomban is részesített műszaki fejlesztési, alkalmazott tudományi találmányok alkotóit hivatott ezen a módon is elismerni.
A díjak odaítéléséről a Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos osztályai és a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselőiből alkotott kuratórium döntött.
A nívódíjakat Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke adta át a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt rendezvénye keretében, 2007. november 7-én, a Magyar Szabadalmi Hivatalban
◈
Akadémiai Szabadalmi Nívódíj elismerést, az ezzel járó oklevelet és adománylevelet vehet át:
DR. BUZA GÁBOR PhD kohómérnök, a műszaki tudomány kandidátusa – a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézete igazgatója – az anyagtudományok, az űr-anyagtudományi programok, a lézeres anyagmegmunkáló rendszerek területén kiemelkedő eredményeiért, számos szabadalomban is testet öltött kutatói munkássága elismeréseként.
Buza Gábor 1975-ben szerzett kohómérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki karán. Egyetemi doktori értekezését 1986-ban védte meg ugyanitt. 1991 óta a műszaki tudomány kandidátusa. Szakmai munkáját a Vasipari Kutatóintézetben kezdte. A fémipari osztályon kezdettől fogva anyagtudományi jellegű kutatásokkal foglalkozott. 1979-80-ban, a közös szovjet-magyar űrrepülés kapcsán, a Szaljut 6 űrállomás fedélzetén végrehajtott sikeres űranyag-technológiai kísérlethez hozzájáruló tevékenysége meghatározó volt. Ennek a munkának a folytatása az a mai napig tartó kutatás és fejlesztés, amelynek célja a világűrben üzemelő, kristályosító kemencerendszer létrehozása. A budapesti Műegyetem Közlekedésmérnöki Karának docenseként az anyagtudományi ismeretek oktatója. A Bay Zoltán intézetben a lézersugaras anyagmegmunkáló rendszerek kiépítésével, fejlesztésével valamint a lézersugaras kutatási feladatok koordinálásával foglalkozik az intézet vezetése mellett. Kutatócsoport élén a szabadtéri bronzszobrok felújításának és restaurálásának anyagtudományi vonzatú feladataival is foglalkozik. Széles körben ismert a budapesti Hősök tere szobrainak, vagy a budavári Szt. István szobornak a felújításában játszott szerepe. Az Akadémia köztestületének tagjaként az Anyagtudományi Bizottság Nagy-energiasűrűségű Megmunkálások albizottságának titkára, több szakmai egyesület tagja.
DR. FOGASSY ELEMÉR gyógyszerkémiai szakmérnök, az Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa – a hazai gyógyszeripari fejlesztésekben kiemelkedő, innovációs hasznosításban is testet öltő, széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szabadalomban is gyümölcsöztetett kutatói munkássága elismeréseként.
Fogassy Elemér 1957-ben végzett a Budapest Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Szakmai pályája elején a Chinoin majd az EGYT, a mai EGIS gyógyszergyár fejlesztőmérnöke volt. Egyetemi oktatói pályafutását 1964-ben kezdte, tanársegédként, a Szerves Kémiai és Technológia Tanszéken, ahol egy emberöltővel később tanszékvezető professzor lett. Gazdag és sikeres oktatói-kutatói pályáját fémjelzik a mérnökhallgatóknak évtizedeken át tartott Gyógyszerkémiai alapfolyamatok, Kémiai technológiák alapjai és Gyógyszerkémiai technológia stúdiumok valamint a témavezetésével sikerrel elkészült és megvédett közel 60 szakdolgozat és diplomamunka, 20 egyetemi doktori, PhD dolgozat épp úgy mint a mérnöki pályája kezdetétől a mai napig is kiemelkedően eredményes szabadalmi tevékenysége. Eddig több mint 110 elfogadott szabadalom és szabadalmi bejelentés társszerzője; ezek közül számos külországban is szabadalmi oltalmat kapott. Találmányai alapján ez idáig 9 ipari technológia kidolgozásában vett részt, 10 esetben gyógyszeripari fejlesztésben hasznosultak az eredményei és 6 szabadalom licencvásárlás formájában hasznosult.
Szabadalmainak eredményességét az is jól példázza, hogy az utóbbi kidolgozott eljárásai alapján az érintett gyárak vegyületenként évente 2-3 milliárd forint árbevételt realizáltak.
Fogassy professzor kutatási eredményeit tudományos fórumokon is rendszeresen ismerteti. Ez idáig 150 tudományos közleménye jelent meg és több mint 140, hazai és külföldi fórumokon tartott előadás társzerzője. Eredményes oktatói-kutatói munkásságáért számos jelentős elismerés kitüntetettje.
DR. MARTON LAJOS CSABA mezőgazdasági mérnök, az Akadémia doktora, c. egyetemi tanár, az Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete tudományos igazgatóhelyettese – a kukoricakutatásban elért, a mezőgazdasági hasznosításában széles körben alkalmazott eredményeiért, számos szellemi termékben, szabadalomban testet öltött, kiemelkedően eredményes kutatói munkássága elismeréseként.
Marton L. Csaba 1978-ban végzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán. Egyetemi évei során három alkalommal nyerte el a népköztársasági ösztöndíjat. 1978-ben kezdte szakmai pályáját Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, tudományos segédmunkatársként. Ugyanitt, 23 évvel később kukoricakutatási tudományos igazgatóhelyettes lett. Mezőgazdasági genetikus szakmérnöki oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerezte 1981-ben, az Akadémia doktora címet 2003-ban nyerte el. A martonvásári közel három évtized termése: a szellemi termékek közül 5 természetes technológiai szabadalom, 53 fajtaszabadalom, valamint 99 államilag minősített fajta. A fajták egy részét, 27 hibridet külföldön is regisztrálták. A hibridek eddigi vetésterülete Magyarországon és külföldön együttesen meghaladja a 10 millió hektárt. A szabadalmak hasznosításából befolyt licencdíj a Kukoricanemesítési Osztály fő bevételi forrása.
Marton L. Csaba az elmúlt 10 évben 25 kutatási pályázat kidolgozásában vett részt, 12 esetben témavezetőként. Jelenleg 16 külföldi intézettel és céggel folytatott kutatási együttműködés résztvevője. Kutatási eredményeit eddig 75 tudományos cikkben, 67 tudományos ismeretterjesztő cikkben, 38 konferencia összefoglalóban publikálta.
A hazai és nemzetközi tudományos közélet aktív résztvevője, 2004-től tagja a Szent István Egyetem doktori és habilitációs tanácsának, számos hazai ill. nemzetközi szakmai szervezet tagja ill. vezető tisztségviselője, három hazai egyetem címzetes tanára.
