Az albérletkeresésnél és lakásvásárlásnál a megfelelő védelmen sem szabad spórolni
3 perc olvasás 
Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, kiderült, hogy kik jutottak be a főiskolákra, egyetemekre. Több ezer gólya keres ilyenkor albérletet vagy eladó ingatlant a fővárosban és vidéken, hogy megelőzzék a nyár végi rohamot, és még idejében megtalálják a megfelelő lakást vagy bérleményt.
Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, kiderült, hogy kik jutottak be a főiskolákra, egyetemekre. Több ezer gólya keres ilyenkor albérletet vagy eladó ingatlant a fővárosban és vidéken, hogy megelőzzék a nyár végi rohamot, és még idejében megtalálják a megfelelő lakást vagy bérleményt.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérléssel vagy az adás-vétellel kapcsolatos költségeken felül érdemes gondolni vagyontárgyaink megfelelő védelmére is, hiszen ingóságbiztosítás nélkül senki nem téríti meg a károkat, ha egy csőtörés vagy vihar utáni beázás következtében elázik a laptop, vagy betörés miatt kell búcsút mondani a tabletnek, számítógépnek és más értékes tárgyunknak.
Tízből hét magyar lakástulajdonost vagy bérlőt legalább egyszer ért már valamilyen kár az elmúlt tíz évben, az OVB Vermögensberatung Kft. legutóbbi reprezentatív felmérése szerint azonban a megkérdezettek több mint 10 százaléka egyáltalán nem védi biztosítással az otthonát és értékeit, valamint a válaszadók csak kevesebb, mint a fele tudja, milyen összegre van biztosítva az ingatlan, amelyikben él.
A kutatásban résztvevők közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, 20 százalékának viszont vagy egyáltalán nincs, vagy ha korábban kötött is, nem tudja, hogy az valójában milyen fedezetet nyújt, így elképzelhető, hogy van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj. A biztosítással rendelkezők száma az országos áltaghoz képest sokkal alacsonyabb Budapesten, ami arra vezethető vissza, hogy a fővárosban többen laknak bérelt ingatlanban, mint az ország egyéb részein.
Az OVB Magyarország kutatásának eredményéből az is kiolvasható, hogy a bérlők fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e biztosítással, pedig azt érdemes lenne már a bérleti szerződés megkötésekor külön is tisztázni a bérbeadóval, hiszen ha ő eddig nem kötött ilyet, a bérlőnek akkor is joga van megvédeni értékeit. Amennyiben a bérbeadónak egyébként van biztosítása, úgy a bérlő vagyontárgyaira az csak akkor terjed ki, ha biztosítottként ő is meg lesz adva, amire rendszerint nem kerül sor. A válaszadók negyede biztosan tudja, hogy a bérleményre, amelyben él, nem kötöttek semmilyen otthonbiztosítást. Amennyiben lakást bérel és szeretné ingóságait biztosítani, mindenképpen érdemes szerződést kötni.
A fentiek mellett kiderült az is, hogy a megkérdezettek csaknem fele társasházban él, azonban közülük is csupán öt százalék tudja biztosan, van-e a háznak biztosítása, és az kár esetén mit térít. A társasházaknak nem kötelező épületbiztosítást kötniük, ez mindig az ott lakók döntésétől függ. Amennyiben a lakóközösség a biztosítás mellett döntött, úgy az a lakás szerkezeti elemeire is kiterjed. Ezt azért jó tudni, hogy a lakó ne fizessen magasabb biztosítási díjat azért, mert bizonyos elemek esetleg kétszeresen vannak biztosítva. A társasház biztosítása viszont nem biztos, hogy kiterjed például a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra, vagy éppen a biztonsági üvegezésre.
Lantai József
