Az Állami Számvevőszék A Kórházi Ellátás Működtetésére Fordított Pénzeszközök Felhasználásának Ellenőrzéséről

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) húsz kórháznál értékelte, hogy a 2009 és 2012 I. féléve közötti időszakban a működés ráfordításait a bevételek, valamint a kötelezettségek teljesítését a pénzügyi fedezetek biztosították-e. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy miképpen, milyen tényezők hatására változott a kórházak pénzügyi helyzete, biztosított volt-e gazdálkodásukban a pénzügyi egyensúly, megtörténtek-e az egyensúly megteremtésére, javítására irányuló belső intézkedések, hasznosultak-e a kórházi működésre vonatkozó korábbi ÁSZ ellenőrzések során tett javaslatok.

A pénzügyi egyensúlyi helyzetet a kórházaknál az ÁSZ új megközelítéssel, eredményszemléletben, úgynevezett CLF módszerrel elemezte. Ennek keretében a működési és a felhalmozási tevékenység során keletkező bevételeket és ráfordításokat, azok egyenlegeit következetesen, elkülönítve értékeltük.

Főbb megállapítások

Az ellenőrzött kórházak pénzügyi egyensúlya 2009-ben nem volt biztosított, az együttes ráfordítások 10,3 Mrd Ft-tal meghaladták az összes bevételt. A 2010-ben és a 2011-ben a pénzügyi egyensúlyi helyzet javult, a bevételek és ráfordítások különbözete a 2010-es 3,4 Mrd Ft-os hiányról 2011-ben 1,9 Mrd Ft-os többletre változott. A javulás a teljesítményarányos OEP támogatás növekedésének, a saját bevételek növelésére és a ráfordítások csökkentésére tett intézkedéseknek köszönhetően, továbbá a konszolidációs támogatások hatására következett be. Mindezek azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy minden ellenőrzött kórháznál megteremtsék a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát, és annak hosszú távú megőrzését. A pénzügyi egyensúly 2009-ben mind a 20, 2010-ben 18, 2011-ben 10 kórház esetében nem volt biztosított.

Az ellenőrzött kórházak működését finanszírozó, döntően az OEP-től származó bevételek összege 2009-2011 között folyamatosan növekedett, ugyanakkor a kórházi ellátások finanszírozása az inflációs hatást kiszűrve 6%-kal csökkent.

Az ellenőrzött kórházak működési ráfordításai is folyamatosan emelkedtek. A személyi jellegű ráfordítások és a munkaadókat terhelő járulékok együttes összege azonban csökkent, alapvetően a végrehajtott létszámleépítések és az üres álláshely zárolások miatt. A hiányzó orvosi és szakdolgozói munkaerő pótlásának elmaradása a kórházak pénzügyi helyzetét javította, ugyanakkor az egészségügyi ellátásban kockázatot jelent. A dologi ráfordítások (pl. gyógyszerbeszerzések, a kórházak üzemeltetésének kiadásai) annak ellenére is növekedtek, hogy az ellenőrzött kórházak a ráfordítások csökkentése érdekében takarékossági intézkedéseket hoztak.

A beruházásokhoz és felújításokhoz az ellenőrzött 20 kórház közül 2009-ben 18-nál, 2010-ben 16-nál, míg 2011-ben egyiknél sem volt elegendő fedezet. Az OEP-től kapott finanszírozás nem tartalmazott eszközpótlási hányadot. Az ÁSZ megállapította, hogy a kórházak a fejlesztéseket működési bevételből, a működés biztonságának kockáztatásával finanszírozták, ugyanakkor nem végeztek az értékcsökkenésnek megfelelő eszközpótlást.

A gazdasági események számbavételéhez a kórházak eltérő könyvvezetési módokat, különféle üzemgazdasági szemléletet alkalmaztak. Emiatt nem azonos tartalmúak a bevételeik, a ráfordításaik és a fedezeti összegeik. Nem ismertek az egyes egészségügyi szolgáltatások tényleges ráfordításai, mivel azok önköltségét a kórházak a helyi ráfordításaiktól függetlenül, az átlagos költségigényességen és egységes díjtételen alapuló társadalombiztosítási finanszírozás összegével egyezően is figyelembe vehetik. Ezt az teszi lehetővé, hogy jogszabály alapján a kórházak mentesülhetnek az önköltség számítási szabályzat készítésének kötelezettsége, az önköltség megállapításának és alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése alól.

Az ellenőrzött kórházak kötelezettségeinek több mint felét a szállítók felé fennálló tartozások tették ki. A lejárt tartozások csökkentése érdekében a kórházak a Magyar Államtól konszolidációs támogatásban részesültek. Ennek következtében az ellenőrzött intézmények lejárt határidejű szállítói tartozásainak összege 2009-ről 2011-re 8,4 Mrd Ft-ról 7,8 Mrd Ft-ra mérséklődött, 2012. év I. félévére azonban 8,1 Mrd Ft-ra nőtt. A konszolidációs támogatás csupán az adott év pénzügyi helyzetében eredményezett kedvező változást, miközben a pénzügyi hiány okát és újratermelődését nem szüntette meg. A likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak.

Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során tett javaslata és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény felhatalmazása ellenére, elmaradt az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok miniszteri meghatározása.

Javaslatok

Az ÁSZ javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy kezdeményezze a humán egészségügyi ellátás körébe tartozó szolgáltatások esetében az önköltség számítási szabályzat készítési kötelezettség alóli felmentés megszüntetését, valamint olyan fenntartói intézkedés kiadását, amely biztosítja a kórházak által nyújtott szolgáltatások önköltségének működési formától független, egységes és összevethető számítási módszer szerinti megállapítását. Ezeken túl határozza meg az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat. A működési pénzügyi egyensúly 2011. évi hiánya miatt az érintett öt kórház vezetőjének javasoltuk, hogy mérjék fel a saját működési bevételeik növelésének és a költségek mérséklésének lehetőségeit, készítsenek intézkedési tervet a működési pénzügyi egyensúlyuk megteremtésére és annak megőrzésére, valamint ellenőrizzék annak végrehajtását.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható